Kereső toggle

Jönnek a nőlegények

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Thaiföldön 2011-ben Bell Nuntita egészen különleges produkciójával nem csak a Thailand’s got talent tehetségkutató zsűrijét és nézőit nyűgözte le, hanem helyből több milliós rajongótábort szerzett magának az interneten. A bájos, szép hangú ázsiai lány a dal felétől érett férfihangon énekelt. Mint kiderült, se nem lány, se nem fiú: ladyboy.

A ladyboyok, vagy thai nyelven kathőjök többnyire azok a transzszexuálisok, akik férfinek születtek, de személyiségükben nők, és nem esnek át feltétlenül teljes nemváltó műtéten. A sminkjük, öltözetük, alkatuk kifejezetten nőies, szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a „született nőktől”. Árulkodó lehet, hogy általában magasabbak, mint az átlagos ázsiai nők (170 cm felettiek), van ádámcsutkájuk (ha még ki nem műtették), hangjuk torzított, „Donald kacsa-szerű”, és karikatúraszerűen nőies a viselkedésük. Különösen az európai szemlélő számára sok esetben csak a személyi igazolvány segíthet beazonosításukban. Jogilag ugyanis férfiként kezelik őket.

Délkelet-Ázsiában a transzneműség már-már népbetegségszámba megy. Orvosi neve GID (Gender Identity Disorder: nemi identitászavar), és az orvosi szakirodalom továbbra is ritka lelki betegségként kezeli. Ehhez képest a 66 milliós Thaiföld mintegy 33 milliós férfilakosságából az elmúlt években több százezren lettek ladyboyok, és a tendencia emelkedő. A jelenség legfőbb okát több szakértő is a buddhizmussal hozza összefüggésbe, és nem csak azért, mert ez a világvallás mindennel szemben toleranciát hirdet. A buddhizmus ugyanis négy nemet fogad el: a nőt, a férfit, a hermafroditát és a transzszexuálist. A kathőj állapot a buddhizmusban karma, azaz az örök körforgás valamelyik korábbi életében elkövetett bűnök miatt létrejövő létformája, ezért ez a világnézet nem elítéli, hanem sajnálja őket.

Suan Dusit volt az első bangkoki egyetem, amely 2000-ben engedélyezte, hogy a kötelező egyetemi egyenruha közül a ladyboyok a nőit viseljék. Itt a tanárok nem tesznek különbséget a tanulók között a nemiség alapján, így olyan társak között lehetnek önmaguk, amilyenek ők is. Számuk jelenleg 200 és 400 között mozog a campuson, és a befogadó légkör miatt folyamatosan növekszik. Az Elle Magazin tavaly novemberi száma interjút közölt az egyetem egyik 22 éves tanulójával, a szállodamenedzsment szakra járó Natashattal. A fiúlány nyerte meg az egyetemi szépségversenyt. „Mindig tudtam, hogy valójában lány vagyok – meséli. – A szüleimet először sokkolta a hír, és mindenféle olyan tevékenységre írattak be, például focizni, ami tipikusan fiús dolognak számít. Úgy tudtam átváltozni, hogy idősebb ladyboyok tanácsára hallgattam, akiket az interneten keresztül ismertem meg. Az ő utasításaikat követve kezdtem női hormonokat szedni 13 éves koromtól (Thaiföldön a fogamzásgátló tablettákhoz szabadon hozzá lehet jutni), hogy ne kezdjek pubertálni. A mellemet húszéves koromban operáltattam meg, a családom segítségével. A végleges nemváltó műtétemre a diplomaosztóm után kerül majd sor.”

Sok ladyboy a szórakoztatóiparban dolgozik a turisták által kedvelt településeken, táncosnők és énekesnők kabarékban vagy prostituáltak. De a legtöbb ladyboy „tisztességes” munkát vállal boltban, kávézóban, étteremben és butikokban. Sokan közülük nagyra becsült kozmetikusok, mesterfodrászok, híres és népszerű modellek, színésznők, és a thaiföldi sajtó gyakran közöl a női és a ladyboy-szépségversenyek nyerteseiről közös képeket. A PC Airlines légitársaság egy idő után kizárólag ladyboyokat kezdett alkalmazni stewardessnek, miután a követelményeiknek ők feleltek meg a legjobban. A rohamosan terjedő szubkultúra nem csak városi jelenség, sok falusi fiatal változik át. A legtöbb ladyboy egyébként olyan férfi szexpartnert keres, akik önmagukat heteroszexuálisnak vallják, nem pedig melegnek.

A család (főleg az apa) általában csalódik, ha a fiuk ladyboy lesz, és sokszor fizikailag is bántalmazza gyerekét. Thaiföldön egyelőre még a nemi átalakító műtét után sem változtathatják meg hivatalosan a nemüket. Zömében a hátrányosabb vagyoni helyzetű társadalmi osztályokhoz tartoznak, ezért az öngyilkossági hajlamuk is látványosan magasabb, mint a társadalom egészére jellemző átlag.