Kereső toggle

A protestánsok kitartanak a meleglobbival szemben

A botlás köve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig két hete annak, hogy Amerikában a Legfelsőbb Bíróság törölte a házasság védelméről szóló törvény több paragrafusát – azzal az indoklással, hogy annak kulcsfontosságú részei alkotmányellenesek –, teret nyitva a melegházasság széles körű legalizálásának. A közvélemény viszont már a döntés előtt érzékelte, hogy a küzdelem eldőlt. Legfrissebb kutatásában a George Barna Group arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan változott meg a társadalom vélekedése a kérdésben egy évtized alatt.

A Barna Group 2003 óta kíséri figyelemmel az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális) közösséggel kapcsolatos véleményeket az Egyesült Államokban. Legújabb vizsgálatuk középpontba helyezi azokat a társadalmi csoportokat, amelyeknek szimpátiája az elmúlt években az LMBT-csoport felé közeledett. A felmérés készítői szerint a Legfelsőbb Bíróság döntése csupán egy már végbement társadalmi változás jogi kifejeződése – azt tükrözi, hogy a közvélemény, bár hezitálva, de egyre jobban elfogadja az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot.

Az adatok szerint az amerikaiak többsége, 53 százalék véli úgy, hogy a törvények megváltoztatásával kell több szabadsághoz juttatni az LMBT-közösséget. Tíz évvel ezelőtt ez a vélemény 42 százalékkal még kisebbséginek számított. Míg azonban 2003-ban még elsősorban a magukat ateistáknak és agnosztikusoknak vallók támogatták a melegjogokat, ma már a gyakorló katolikusok és a nem keresztény vallások gyakorlói is felsorakoztak a támogatók közé. A gyakorló protestánsok, mondhatni, magukra maradtak a melegjogokat szélesítő törvényi változások ellenzőiként.

Ilyen mértékű változások természetesen azonnal az okok keresésére sarkallják a kutatókat. Bár a válaszokat még nem találták meg, az egyik ok lehet a melegközösség iránti megértés növekedése az elmúlt tíz évben. Egy évtizeddel ezelőtt ugyanis a megkérdezett amerikaiak 40 százaléka a melegek egyetlen konkrét törekvését sem tudta megnevezni. Mára ez az arány visszaesett egynegyedre, ami azt jelenti, hogy egyre többen ismerik meg a melegközösség céljait a társadalmi változások terén (a heteroszexuális családokkal való egyenlőség a családi kedvezmények terén, egyenlő munkajogi elbánás, törvényes házasodási lehetőség, homoszexuális párok örökbefogadási és nevelőszülői jogainak elérése, a diszkrimináció megszüntetése). 

Az amerikaiaknak az LMBT-közösséghez való viszonyulása nem csak az érintettek jogait érintő kérdés – jól tükrözi azt is, hogyan változott meg a hagyományos házasságképhez való viszony Amerikában. 2003-ban az amerikaiak többsége (52 százalék) vélte úgy, hogy a házasság egy férfi és egy nő egységeként definiálható kapcsolat.  2013-ra ez már nem többségi vélemény: ma mindössze 48 százalék tekinti a házasságot egy férfi és egy nő szövetségének, ami történelmi jelentőségűnek tekinthető, hiszen először mondhatjuk el, hogy a hagyományos házasságmodell hívei kisebbségbe kerültek.

Bár a hitüket gyakorló protestánsok többsége (70 százalék) még mindig a hagyományos modell mellett tör lándzsát, közöttük is hódít a „haladás”: tíz évvel ezelőtt ugyanis még 75 százalékon álltak e kérdésben. A gyakorló katolikusok ennél is nagyobb számban változtatták meg véleményüket, a tíz évvel ezelőtti 64 százalék helyett már csak 50 százalékuk áll ki a bibliai házasságmodell mellett. A többi vallási csoport a protestánsokhoz hasonlóan öt százalékpontos esést mutat, ők azonban eleve alacsonyabb arányban álltak ki a heteroszexuális házasság mellett (45 százalékról 40-re csökkent a támogatók aránya). Az ateisták és agnosztikusok között 26-ról 18 százalékra esett a hagyományos értékrend támogatottsága.

Az elmúlt tíz évben a melegjogokkal kapcsolatos más nézetek is jelentősen megváltoztak: az amerikaiak 57 százaléka támogatja a homoszexuális párok örökbefogadási jogait (a korábbi 46 százalékkal szemben), miközben a gyakorló katolikusok között ez a lehetőség majdnem kétszer olyan népszerű, mint tíz évvel ezelőtt (36 százalékról 60 százalékra nőtt a támogatók aránya).

Annak ellenére, hogy az LMBT-közösség az elmúlt évtizedben jelentős előrehaladást könyvelhet el a melegjogok területén, a Barna Group felmérése nyilvánvalóvá teszi, hogy az amerikaiak jelentős része kettős módon gondolkodik: amit jogilag megengedhetőnek tartanak, azt erkölcsileg nem biztos, hogy elfogadják. Ezt tükrözi az a tény, hogy az amerikaiaknak csak 37 százaléka fogadja el erkölcsileg a homoszexualitást (tíz évvel ezelőtt ez a szám 30 százalék volt).

A felmérés külön csoportként kezeli az evangéliumi hívőket, akiket nem „önbevallás”, hanem a hitükkel kapcsolatos (teológiai és vallási) kérdésekre adott válaszok alapján sorol be. (Valószínűleg ebből adódik a Public Relegion Research Institute felmérésétől való eltérés, amelyik növekedést figyelt meg ebben a szegmensben a melegházasság támogatottságának kérdésében, míg a Barna Group éppen az ellenkezőjét tapasztalta.) Az amerikaiak mintegy 8 százalékát tekintik evangéliumi hívőknek, akik más gyakorló protestáns hívőkkel együtt az amerikai társadalom egynegyedét teszik ki. A kutatócsoport által meghatározott protestáns szegmensben 2003 óta nem változott jelentősen az LMBT-közösséggel kapcsolatos vélemény – valójában ez az egyetlen olyan társadalmi csoport, amely több fronton még ellenállóbbá vált a melegjogokkal szemben.

Az evangéliumi keresztények nagyon kis arányban pártolják a melegeket támogató törvényi változásokat (2003-ban 12 százalék, ma 5 százalék), és továbbra is erősen támogatják a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként meghatározó nézetet (90-ről 93 százalékra nőtt az így válaszolók aránya). Ugyanennek a csoportnak a tagjai határozottan elutasítják az azonos neműek házasságának lehetőségét (tíz éve 95, ma 98 százalékos az elutasítás). Ugyanakkor a meleg párok örökbefogadáshoz való jogát a megkérdezett evangéliumi keresztények 18 százaléka támogatta, szemben a tíz évvel ezelőtti 12 százalékkal. 

A 2003-as és a 2013-as kutatás egyaránt ráirányította a figyelmet a generációs különbségekre: a húszas és harmincas éveikben járó amerikaiak nagyobb valószínűséggel azonosultak a melegjogi követelésekkel, mint a negyven feletti megkérdezettek. Ez a különbség a keresztény vallásúak között is megjelent, azzal az eltéréssel, hogy a generációk közötti szakadék itt kisebb volt. A negyven alatti válaszadók ugyanakkor itt is jobban tudtak azonosulni a melegek problémáival, mint a szüleik és nagyszüleik generációja.

„A tanulmány azt mutatja, hogy a hívők között a katolikusok voltak a legnyitottabbak a melegek elfogadására, miközben számos protestáns hívő szintén közelebb került az elfogadáshoz. Miközben a nem evangéliumi protestánsok véleménye némileg megváltozott az elmúlt évtizedben, az evangéliumiak lényegében fenntartották elutasító véleményüket. Egyesek szerint ez elvhű viselkedés, mások szerint ez elnyomó nézeteik bizonyítéka. Akárhogy is, az adatok azt mutatják, hogy az evangéliumi keresztények nem adják be a derekukat a közvélemény növekvő nyomásának” – összegzi a kutatás eredményeit David Kinnaman, a Barna Group elnöke.

A fiatalokkal kapcsolatosan a szakértő megjegyzi: sokan közülük éppen ezek miatt a komplex kérdések miatt hagyják el az egyházat. Ha nem kapnak erőteljes és vonzó választ a kérdéseikre, hogy miért is kell kitartaniuk egyházuk nézetei mellett – és hogyan kell alárendelt, de élhető életet élniük –, akkor a gyülekezetek és a fiatalok között további elhidegülésre kell számítani a következő években.