Az elmúlt hetekben magas rangú kormányképviselők Athénban több nyilatkozatot tettek, amelyek központi témája egy közel 20 éves nemzetközi egyezmény volt, és amely rendezné az Égei-tenger ásványkincseinek és nyersanyagainak sorsát. Az eladósodott Görögország számára nagyon jól jönne az óriási mennyiségű olaj és gáz, de a helyzet Törökország ellenállása esetén eszkalálódhat. Igényeinek érvényesítése érdekében Athén az európai szomszédok támogatását kéri. François Hollande francia elnök elsőként meg is adta ezt, de a görögök az ENSZ-nél is kilincselnek.
Az elmúlt héten a görög miniszterelnök, Antonis Samaras egyeztetett a török miniszterelnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal. Az isztambuli találkozón azt kérte, hogy Törökország tartsa tiszteletben Görögország nemzetközi szerződésen alapuló jogait. Az ankarai kormány szerint a területek viszont hozzájuk tartoznak, és az új határok kialakítására irányuló törekvések háborúhoz vezethetnek. A legutóbbi erről szóló tárgyalások során Erdoğan további párbeszéd lefolytatását kérte a témában.
A görögök számára nem kicsi a tét: a tenger alatt 100 milliárd euró nagyságú olaj- és gázmezők fekszenek, amivel a 300 milliárdos adóssághegyéből jócskán lefaraghatna az ország. A görögök energiahordozókat exportálhatnának Európa számára, és így csökkenhetne a kontinens függősége az orosz gáztól.
2013. 03. 14. (XVII/11)
