Vita egy urna felett

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Nyírő József, a megbízható hungarista

Bukarestben és Erdélyben politikusok, a két legismertebb orgánum, az Adevarul és a Romania Libera, valamint két szélsőjobboldali párt, a Partidul Romania-Mare (PRM), illetve a Noua Dreapta (ND) is tiltakozik Nyírő József Székelyudvarhelyen tervezett újratemetése miatt. Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester szerint „furcsa, hogy egy Nagy-Magyarország-harcos lesz eltemetve a mi szent földünkbe". De ki is volt Nyírő József, akinek munkásságát Hoffmann Rózsa - jelentős vitákat generálva - a Nemzeti Alaptanterv részévé emelt?

Ha a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának irattárát (az OSZK Kézirattár 567 jelzetű fondját) tanulmányozzuk, akkor egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az 1953. július 16-án Madridban elhunyt néhai erdélyi író nem volt tagja a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalomnak. 1941-ben, a II. bécsi döntést követően, behívott erdélyi képviselőként lett tagja a magyar Országgyűlésnek. 1944. október 16-a után is „behívott erdélyi képviselőként" maradt tagja az úgynevezett nyilas parlamentnek, Budapest ostromát elkerülendő menekült a Szálasi-kormány tagjaival (és Wass Albert gróffal) Szombathelyre, később Sopronba és Kőszegre, majd a visszavonuló hitleri hadsereggel Bajorországba, ahol először az osztrák határ közelében lévő Wollabergben és Waldkirchenben élt.

1947-ben Magyarország, konkrétan Rajk László belügyminiszter, Nyírő József háborús bűnöskénti kiadatását kérelmezte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának vezetőjétől, George Hatton Weems dandártábornoktól, de a kérést elutasították az amerikai hatóságok. Hasonló elbírálást kapott Wass Albert gróf is, akit 1951-ben vitt ki az Egyesült Államokba egy farmer. Tény, hogy a menedékért cserébe elvált Eva Siemerstől, és házasságot kellett kötnie a farmer-exkatonatiszt lányával, Elisabeth McClainnel (az irodalomból „Bebe" néven ismert amerikai állampolgárral). Ugyanígy menekült meg a felelősségre vonás elől prof. dr. Tarnói László, Alföldi Géza, a nyilas kormány propagandaminisztériumának kabinetfőnöke, Páger Antal, a nyilaspárt nagyhatású, népszerű propagandistája és még sokan mások.

Nyírő 1950-ben a falangista spanyol államba költözött (ahol akkor a „Caudillo", Francisco Franco uralkodott), s a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában.

A hungarista állam és a nyilas parlament tagjai Henney Árpád altábornagy, Nyisztor Zoltán katolikus pap és Tarnói László jogász (Budinszky kabinetirodájának vezetője) kezdeményezésére Caracasban (Venezuelában) hozták létre a magyar nemzetiszocialisták túlélőszervezetét, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatát (HMH). A svájci bankokba menekített, mintegy 6 millió amerikai dollárt érő aranykészlet képezte a HMH anyagi alapjait, amiből Európában, Ausztráliában, az észak- és dél-amerikai kontinensen szerkesztőségeket, könyvkiadó vállalkozásokat indítottak be, valamint nyomdákat működtettek. A HMH nyújtott segítséget ahhoz is, hogy a hungarista állam keresett háborús bűnösei menedéket találjanak Argentínában, Spanyolországban, Uruguayban, Szíriában vagy a távoli ausztrál kontinensen.

A náci ODESSA mintájára létrehozott, illegálisan tevékenykedő hungarista szervezet az újságokat, a könyvkiadókat és az egy-egy országban hivatalosan működő rádióállomásokat vélte a kapcsolattartás legjobb formájának - ezért a HMH munkatársait a Nyilaskeresztes Párttal, a Szálasi-kormánnyal együttműködött írókból, költőkből és a kulturális élet nemzetiszocialista érzelmű tagjaiból válogatta ki. Így került védőernyőjük alá Páger Antal, Szeleczky Zita, Wass Albert, Milotay István, Ráttkay R. Kálmán, Muráti Lili, Szilassy László és Nyírő József is. A hungarista hírszolgálati tevékenységben, valamint a nemzetiszocialista szervezet által létrehozott, működtetett vagy támogatott orgánumoknál csak ismert és igazolt személyeket engedtek dolgozni. Csak a „kamerádokat", a hungarista eszméhez közel állókat ajánlották be olyan helyekre, mint a müncheni Szabad Európa Rádió vagy a Spanyol Nemzeti Rádió - ezeknél a hírközlő orgánumoknál a nevezetteket antikommunista harcosként könyvelték el.

Nyírő 1952-ben a HMH felkérésére és támogatásával részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben az évben a Nyugat-Németországban megalapított Magyar Szabadságharcos Szövetségnek (a horthysta, nyilas emigránsok szervezetének) az alelnökévé választották. 1953. október 16-án hosszas betegség után egy madridi klinikán hunyt el. Utolsó óráiban, honfitársairól szólva, keserűen állapította meg: „A hungarista emigráció... az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép... az elvesztett haza kísértetei." És bár végrendeletében úgy hagyta meg, hogy holttestét a szülőföldjén temessék el - hozzátartozói elhamvasztatták, urnáját pedig egy madridi kolumbáriumban helyezték el.

Szóbeli figyelmeztetés

A madridi „galambházból" Budapestre szállított urna körül és felett - megelőzendő a székelyudvarhelyi Papkertben 2012. május 27-re tervezett szertartást - harsány vita zajlik. Az újratemetéssel kapcsolatban a bukaresti külügyminisztériumba kérették Magyarország ottani nagykövetét. A román külügy szóban arról tájékoztatta a magyar külképviseletet, hogy a jelenlegi román belpolitikai helyzetben időszerűtlennek tartja Nyírő újratemetését...

Mivel a néhai székely író hamvainak hazahozatalát és eltemetését a Magyar Országgyűlés, személyesen Kövér László patronálja, talán érdemes tanulmányozni azokat az éveket, azt a kort, amikor Nyírő József - még román állampolgárként - az irredenta érzéseken és célokon túllépve, ha formálisan nem is lépett be a Hubay, később Szálasi vezette Nyilaskeresztes Pártba, a nemzetiszocialisták zászlaja alá sodródott.

Nyírőt 1916-ban szentelték pappá, s a Kolozs megyei Kide község plébánosa lett. 1919-ben, mikor Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből, és feleségül vette az alsórákosi Bedő Ilonát. A papi rendből való távozását követően a római katolikus egyház kiközösítette. Malmot bérelt, majd az elkövetkező tíz év során a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. Wass Albert gróffal az Ellenzék elnevezésű lapnál ismerkedett meg, azon a helyen mindketten külsős munkatársként igyekeztek ismertté tenni nevüket, műveiket. (Wass Albert a gyakran átfogalmazott önéletrajzaiban ugyanúgy emlékezett, hogy az említett szerkesztőség belső köreihez tartoztak - de ezt a romániai kutatások nem igazolták.)

Ellentétben Wass Alberttel, Nyírő valóban alapító tagja volt az Erdélyi Szépmíves Céhnek - és tegyük hozzá a későbbi barátjánál jóval sikeresebb szerző is! -, 1924-ben a Jézusfaragó ember című cikksorozatát szívesen olvasták mind Erdélyben, mind Magyarországon.

Mikor a romániai hatóságok az Erdélyi Helikon című folyóirat néhány írójának ügyében 1930-at követően nemzetiszocialista propaganda terjesztése miatt vizsgálatot indítottak, visszavonult, a Brassó közeli Alsórákos (Racosul de Sus, német nevén Kormosbach) községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat. Csak több év elteltével tért vissza a Keleti Újsághoz, melynek 1939 és 1942 között a felelős szerkesztője volt. A második bécsi döntést követően - miután erdélyi képviselőként az Országgyűlés tagja lett - vette fel ismét a kapcsolatot Wass Alberttel, aki addigra már ismert alakja volt a Hungarista Mozgalomnak, és kiváló ismeretségekre tett szert a hitleri Harmadik Birodalomban is.

Képviselői elfoglaltsága mellett 1942-1943-ban a radikális jobboldali orgánum, a Magyar Erő főmunkatársaként, szerkesztőjeként folytatta irodalmi tevékenységét, majd 1944-ben, a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom hatalomátvételét követően a Magyar Ünnep, a szintén szélsőjobboldali orgánum főmunkatársaként fejezte be magyarországi pályafutását.

A viszonylag korán elkezdődött „nyitás", az Európában alig álcázott - ugyanakkor antifasiszta harcnak nevezett - tevékenység miatt az egyesült államokbeli és zsidó szervezetektől egymást követő feljelentések után a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Nyírő Józsefet kivonta a négyhatalmi megszállás alatt lévő Németországból. Az író így került Franco Spanyolországába, ahol gyakorlatilag ugyanazt a munkát végezhette, mint Borsányi Julián (Horthy és Szálasi vezérkari századosa), a Szabad Európa Rádió híres „Bell ezredese" - aki a hungarista állam honvédelmi minisztériumának részéről az Organisation Todt összekötőjeként intézte zsidó honfitársaink kényszermunkatáborba hurcolását. És e helyen dolgozott az amerikai bevándorlási engedély megszerzéséig régi barátja, Wass Albert gróf is.

Temetés feloldozás nélkül

A tervezett május 27-ei gyászszertartás, az újratemetés egyértelműen politikai gesztus. Éppenúgy, mint ahogy az volt Rajk László, Nagy Imre vagy Horthy Miklós magyarországi újratemetése. A már beharangozott, Románia és hazánk között feszült viszonyt eredményező esemény árnyékában a székelyudvarhelyi politikusok (elsősorban az RMDSZ-szel rivalizáló Szász Jenő) és a katolikus egyház magyarországi, valamint romániai vezetői elfeledkeznek arról a tényről, hogy Nyírő Józsefet 1919-ben kiközösítették a római katolikus egyház közösségeiből. A tervezett egyházi-politikai esemény előtt morális kötelesség egy kérdés tisztázása: miként lehet egy „kiugrott papot", a katolikus egyházközösségből eltávolított személyt feloldozás nélkül újratemetni?

A gyászszertartás politikai vonatkozásai is megérnek egy misét... Hazánkban, ahová a több mint vitatott múltú Horthy Miklós földi maradványait visszahozták az egykori kenderesi birtokára, ahol szobrot emelnek a négy zsidótörvényt aláírt egykori kormányzónak, és utcákat, tereket neveznek el róla, még csak-csak érthető a Wass Albert, Nyírő József, Kecskési Tollas Tibor körüli hozsannázás. De mint az Európai Unió tagállamának, Románia fegyverbarátjának és szomszédjának alaposabban át kellene gondolni a tervezett politikai kalandot.

Olvasson tovább:

 Zrínyi Miklós mûve ma is orvosság

Magyarok a „pogány hold” ellen

Máig érvényes élesszemű elemzés az európai népekről és nagyhatalmakról, szívbemarkoló vészkiáltás, rendíthetetlen biblikus hit Isten hatalmában és sorsfordító erejében, bölcs történelmi példázatok, profetikus kép a magyarság rendeltetéséről, erényeiről és gyengeségeiről.
Zrínyi és Szulejmán közös emlékmûve Szigetvár határában.

Muszlim zarándokhely lesz Szigetvár?

2012 óta intenzív érdeklődés tapasztalható egy kicsiny, ám annál nagyobb múltú magyar város műemlékei iránt. Az érdeklődő a török állam, a kisváros pedig Szigetvár, amelynek védői Zrínyi Miklós vezetésével közel egy hónapon át feltartóztatták az Oszmán Birodalom hadseregét.

Füstbe ment nagymecsetterv

Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit