Kereső toggle

Beteljesül-e Mikola betonozós álma?

Két szavazatot is érhet a kettős állampolgárság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2014-es országgyűlési választásokon előfordulhat, hogy Tőkés László képviselőként bekerülhet a magyar törvényhozásba. Bár hivatalos álláspont még nincs, de több nyilatkozat arra utal, hogy a kettős állampolgársággal együtt a kormány választójogot is biztosítana a határon túli magyaroknak. Az már biztos, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd a választójog feltételeként a magyarországi bejelentett lakcím. Elfogadhatatlan a határon túli magyarok választójoga – mondja viszont az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. Ehhez a szervezethez  tartozik a Fidesz is.

Tavaly májusban, a kettős állampolgárságról szóló törvény vitjában a fideszes nyilatkozatok még cáfolni igyekeztek, hogy a könnyített honosítással együtt szavazati jogot is adnának a határon túli magyaroknak. Hivatalos kormányzati álláspont ugyan még most sincs, de a Fidesz és a KDNP soraiban is egyre több olyan nyilatkozattal találkozni, amely a korábbi álláspont ellenkezőjére utal. „Semmilyen érv nincs amellett, hogy egy határon túli magyar állampolgárnak ne legyen választójoga” – nyilatkozta például a múlt év végén a Hírszerzőnek Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a határon túli szavazók többsége „nagy valószínűséggel” a Fidesz-KDNP szövetségre voksolna, „de ez nem érv a választójog megadása ellen”. Mindez erőteljesen rímel a Mikola-vízióra: a kormányfő-helyettesnek jelölt fideszes politikus a 2006-os kampányban arról beszélt, hogy a határon túli magyarok szavazataival 20 évre be lehetne betonozni a jobboldalt a hatalomba. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a napokban magánvéleményét hangoztatva arról is beszélt, hogy a választójog mellett a választhatóság joga is megillethetné a határon túl élő magyar állampolgárokat. Vagyis – tegyük hozzá – 2014-ben még az is előfordulhatna, hogy mondjuk Tőkés László beül a magyar parlamentbe.

Veszélyei is lehetnek

„Még nem tartunk ott, hogy a hídon átmenjünk” – reagált a Hetek megkeresésére Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki ugyanakkor nem tagadta, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok akkor is rendelkezzenek majd választójoggal, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcímük. Hangsúlyozta: a részletekről akkor lehet majd beszélni, ha eldől, hogy az új alkotmány miként fogalmaz a választójog kapcsán. Jelenleg ugyanis az alaptörvény követelményként rögzíti a magyarországi bejegyzett lakcímet. Ha ez a passzus kikerül a szövegből – mutatott rá Rétvári –, még akkor is a választójogi, illetve az állampolgársági törvény szabályozásán múlik, hogy a határokon túl is lehet-e majd szavazni.
A technikai lebonyolítást tekintve az államtitkár a horvát modellt említette az egyik mintaként, hozzátéve, hogy nincs kialakult álláspont arról, hogy a határon túliak egy közös választókerületet alkotva szavazhatnának a külön számukra felállított pártlistákra, vagy ez területileg meg lenne osztva. Mint ahogy az sem alakult ki, hogy hány mandátum sorsa lenne így eldönthető, és egyáltalán: mennyien élnek majd a könnyített honosítás lehetőségével. (A horvát gyakorlatot lásd keretes írásunkban.)
A határon túliak választójogával kapcsolatban Rétvári is lát veszélyeket. Egyrészt azok, akik nem itt élnek, kevésbé tudják megítélni egy adott kormány teljesítményét, mint ahogy döntésük következményét sem olyan mértékben vállalják, mint a Magyarországon élők. Továbbá az elvándorlást is generálhatja, ha az anyaországi karrierlehetőségek felé orientálódik a határon túli politikai értelmiség. Mindenesetre a kereszténydemokrata politikus felidézte, hogy sokak véleménye szerint régi adósságát törlesztené az ország azzal, ha az elszakadt nemzetrészek magyarjai – és a diaszpóra – képviselethez jutnának a honi törvényhozásban. „Ezzel a nemzetpolitika részévé tennénk őket, és erősítenénk a nemzet egységét. Erre számos példát találunk Európában” – fogalmazott.

Ki nem zárható

„Nincs végleges kormányzati állásfoglalás arról, hogy az állampolgársággal a Magyarországon bejegyzett lakóhely hiányában is együtt járjon a választójog, de arról van, hogy ezt ne zárjuk ki” – mondta lapunknak Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke, aki ezzel arra utalt, hogy az alkotmány szövegéből minden bizonnyal ki fog kerülni a lakóhelyre vonatkozó feltétel. Hozzátette: ezek után persze a választójogi törvényben ezt a korlátot még akár vissza is lehet állítani (az új választási rendszer kidolgozása leghamarabb az év második felében várható). Ugyanakkor Gulyás szerint is egyre több – egyelőre magánvéleményként megfogalmazott – kormánypárti nyilatkozat mutat abba az irányba, amivel ő is egyetért, hogy ez nem fog megtörténni. Persze a határon túli magyarok voksolásának technikája még kidolgozás előtt áll, példaként a fideszes honatya is Horvátországot említette név szerint.
A felelős választási magatartás, illetve a felelősség kérdése kapcsán Gulyás Gergely azzal érvelt, hogy a határon túli magyarok életére igenis jelentős hatással van a mindenkori kormány, nevezetesen annak külpolitikája. Az is igaz azonban – tette hozzá –, hogy ez a hatás közvetett és nem teljes. Szerinte ezt a helyzetet le tudja majd képezni az újragondolt választójogi rendszer.
A politikai kritikák kapcsán a képviselő azt mondta, hogy nem a „felnagyított” és „szerencsétlen” Mikola-nyilatkozat fedi le a kormányzati szándékot. Szerinte a jobboldal bebetonozása a határon túli szavazatokkal azért is irreális, mert az eddigi legszorosabb országgyűlési választás (2002) során is 10 mandátum volt a megalakuló kormány többsége – vagyis a határon túli szavazatok vagy mandátumok száma aligha fordíthatna az eredményen.

Nincs egységes nemzetközi gyakorlat

„Az állampolgárságnak nem feltétlenül kell együtt járnia választójoggal. Példa erre a brit rendszer, amelyben van olyan státusz, amely még útlevelet sem biztosít az állampolgárság mellé” – nyilatkozta a Heteknek Tóth Zoltán választási szakértő, megjegyezve, hogy a témában nincs egységes nemzetközi gyakorlat. Szerinte a lényeg az, hogy a demokratikus alapelvek ne sérüljenek. Tehát biztosítva legyen többek között a szavazatok egyenlőségének elve. Márpedig ez nehezen képzelhető el, ha az anyaországban marad a kétszavazatos rendszer, a határon túl viszont csak listára lehet szavazni, illetve a választókörzetek nem azonos méretűek. Tóth Zoltán szerint a demokrácia szempontjából az is aggályos, ha a jogok mellé nem rendelnek kötelezettségeket. „Aki a magyar politikáról szavaz, de nem itt él, az nem viseli a döntése következményeit, mint ahogy az sem, aki határon túli politikusként kerül be a magyar országgyűlésbe” – fogalmazott a szakértő. Szerinte a választójog egyenlősége szempontjából optimális lenne, ha az aktív választójog például a magyarországi adófizetéshez, a passzív választójog a Magyarországon bejegyzett pártok listáin való induláshoz kapcsolódna a határon túl élő magyar állampolgárok esetében.
Bár eltérő a nemzetközi gyakorlat, mégis figyelemreméltó kritikák is érték a magyar terveket.  Elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek – üzente Orbán Viktor kormányfőnek Joseph Daul, az Európai Parlament konzervatív frakciójának elnöke, aki az Európai Néppárt egyik alelnöke is. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan” – figyelmeztetett Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben.

Horváth minta

A külföldön élő, horvát állampolgársággal rendelkező horvátoknak 1992 óta van joguk arra, hogy egy külön választói körzet jelöltjei közül a horvát száborba juttassák a nekik szimpatikus politikusokat. A jelenleg érvényes, 2003-ban megalkotott választási törvény nem köti horvátországi lakóhelyhez a parlamenti képvi-selői jelöltséget. A törvény szerint „a Horvátországban állandó lakóhellyel nem rendelkező szavazók egy külön választási körzetben választják meg a képviselőket, az egyenként 14 jelöltet állító listák alapján”. A listaállítás joga valamennyi Horvátországban bejegyzett pártot megilleti. A 2007-ben megtartott parlamenti választáson az e célra kijelölt külön választói körzetben 12 listát állítottak. A paletta egyik szélét azok a listák jelentették, amelyek csak horvátországi lakosokat jelöltek. A paletta másik szélét az Anðelko Galiæ vezette Neovisna lista képviselte, az ő jelöltjeik egyike sem volt horvátországi lakos: a listavezető és még két jelölt Amerikában él, a legtöbben bosznia-hercegovinaiak, egy jelölt pedig németországi. A törvény 2010 decemberében elfogadott módosítása szerint a külföldi lakóhellyel rendelkezők ezentúl csak három képviselőt választhatnak. Egy elemző szerint a horvát állampolgársággal rendelkező boszniai illetőségűek száma 734 ezer  (horvátok, valamint nem horvát családtagjaik). Közülük 396 ezren iratkoztak föl a választói névjegyzékre, de csupán 70 ezren mentek el szavazni. (Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet szakértője)

Budapesti támogatás Tőkés püspök pártjának

A magyar kormány segítségével igyekszik megszerezni a romániai magyarok bizalmát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely hamarosan új politikai pártot hoz létre Erdélyi Magyar Néppárt néven. A Tőkés püspök bábáskodása révén alakuló új formáció nem titkolt célja megszüntetni az RMDSZ húsz éve tartó politikai egyeduralmát Erdélyben. Egyelőre Erdélyben a legnagyobb az érdeklődés a határon túli magyarok kedvezményes honosítása iránt, amely idén januártól igényelhető. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a csíkszeredai magyar konzulátuson már hetekre előre foglalnak időpontot a kérelmezők, a konzulátus munkatársai szerint mintegy tízezren jelentkeztek eddig. Az állampolgárságot egyébként a magyar külképviseleteken vagy magyarországi önkormányzati hivatalokban lehet igényelni. Ezenkívül kormányzati támogatással létrehozták Erdélyben az úgynevezett demokrácia-központok hálózatát, ahol információkkal, és ha kell, konkrét segítséggel igyekeznek a kérelmezők dolgát megkönnyíteni. Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal a kettős állampolgárság felvételéről – közölte lapunk érdeklődésére a kormány nemzetpolitikai államtitkársága, ezzel is jelezve, melyik politikai formációt favorizálja a Fidesz Erdélyben. A demokrácia-központokat ugyanis éppen az az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) működteti, amelynek egyik prominense, Tóró Tibor december 4-én hivatalosan is bejelentette: Erdélyi Néppárt (ENP) néven új magyar pártot kívánnak alakítani Romániában. A demokrácia-központok munkáját mintegy hatvanmillió forinttal támogatta eddig a magyar kormány. Ezzel a lépéssel a Fidesz egy a politikai színfalak mögött hosszú évek óta zajló küzdelem végére tett pontot. Ezen belül is a Tőkés László elképzeléseit támogató Németh Zsolt-féle lobbi látszik győzedelmeskedni a Kövér László-féle vonulattal szemben.

„Azzal hogy a kormány az EMNT-t támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben, sokévi alakoskodás után kimutatta az igazi énjét” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ egyik vezetője, hozzátéve, hogy szerinte Orbán Viktort egyedül a határon túliakból verbuvált szavazók érdeklik, és az számít nála befutónak, aki a tervével leginkább azonosul. Romániában meglehetősen nehéz pártot alapítani: a bejegyzéshez 25 ezer aláírást kell összegyűjteni az ország 18 megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. A Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester által vezetett Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése például majdnem 4 évig húzódott. A bejegyzett párt sem tudott átütő sikert elérni: a 2008-as önkormányzati választásokon az RMDSZ-nek 178 polgármesteri posztot sikerült szereznie, az MPP-nek pedig csak 11-et. A kudarc egyik oka, hogy az MPP-nek nem sikerült erős szervezeti hálót kiépítenie, szemben az erdélyi magyar társadalomba az elmúlt 20 évben alaposan beépült, a kormányzati szerepe révén állami források fölött rendelkező RMDSZ-szel. Az eddig a Fidesz erdélyi letéteményesének számító MPP prominensei nehezen viselik a kialakult helyzetet. „Tőkés püspök megnyerte a kormányfő bizalmát, de az új párt alapítása még nem olyan egyszerű” – mondta az MPP egyik prominense, aki szerint, ha nagyon akarja, az RMDSZ megvétózhatja Tőkés terveit is. Értékelése szerint a püspök nehezen tud majd egységet teremteni, hiszen a támogatottsága inkább a magyar megyékben erős, az is csak azért, mert Orbán Viktor kampányolt mellette az elmúlt időben. A szórványban az RMDSZ nagyon jól tartja magát, és az erdélyi magyarság fele ezeken a területeken él. „Romániában 2012 novemberében tartanak legközelebb parlamenti választást, de ha megbukik a megszorítások miatt népszerűtlen kormány, akkor hamarabb is lehet. Tehát ennyi ideje van a püspök vezette párnak megerősödni” – állította egy erdélyi médiaszakember lapunknak. Véleménye szerint az EMNT a pártalapítással veszélybe sodorhatja a romániai magyarság képviseletét, hisz előfordulhat, hogy egyik sem lesz képes elérni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ha pedig két szervezet együtt indul, a küszöb már nyolc százalékra emelkedik. Az is érdekes kérdés, hogy a választási kampányban a bulvársajtó mennyire eleveníti fel Tőkés püspök magánéleti botrányait.