Idén a magyarok 46 százaléka tervez utazást a nyárra, ami nemzetközi összehasonlításban átlagos arány. Kérdés, hányan valósítják meg álmaikat: korábban minden harmadik, tavaly már csak minden ötödik magyar volt nyaralni a Gfk. adatai szerint. A visszaesés az életszínvonal romlásából ered. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) legfrissebb adatai szerint a tervezők háromnegyede csak belföldi nyaralásban gondolkodik, többnyire rokonnál, ismerősnél ingyenes szállást keres, vagy üdülési csekkből fedezi pihenését.
A magyarok általában egyéni szervezésben utaznak, a nyaralás elsősorban a városi közép- és felsőosztálybeli családok passziója. Belföldön a Balaton, külföldön továbbra is Horvátország a favorit. 2005 óta egyre nő a magyar tenger népszerűsége, idén a nyaralók közel 60 százaléka menne oda. Kedvelt célpont még a Dél-Alföld és Észak-Magyarország is, különösen a különböző fesztiválközpontok. Átlag 5 éjszakás időtartamú távolléteket tervezünk, ez háromfős családra kivetítve 80 ezer forintból, külföldi nyaralás esetén 204 ezer forintból jöhet ki idén. Bár, ki tudja: a Balaton-part az esős, hűvös június utáni első forró hétvégén megtelt ugyan, de kérdés, hogy a kétségtelenül jó vízminőség ellenére a 350 forintos lángos-, sör- és benzinárak mellett vajon mennyi ideig bírják pénztárcával a magyar vendégek. Igaz, az általunk megkérdezett idegenvezetők szerint a magyarországi áraktól a külföldi vendégek is kiakadnak.
„A turisztikai szolgáltatók előnyt kovácsolhatnak még abból is, hogy az előző évek tendenciájától eltérően a legfontosabb időpont az utazásra a július helyett az augusztus lett. Ez, feltéve, ha igazi nyári forróságra számíthatunk, szerencsésen érinti majd a forgalmukat” – nyilatkozta nemrég Üsztöke Botond, a MT Zrt. nemrégiben megválasztott elnöke. Az esős időjárás a hírek szerint legenyhébben a gyógyfürdőket érintette, ők könyvelték el a legkevesebb lemondást, illetve forgalomkiesést júniusban. A belföldi turizmus életben tartója tulajdonképpen az üdülésicsekk-rendszer, közel 13 ezer elfogadóhellyel, a csekkforgalom nem ritkán a szolgáltatók bevételeinek 80 százalékát biztosítja. Idén 700 ezer személy kapott csekket, több mint 31 millió forint értékben, amit első sorban szállásköltségekre szokás fordítani.
2009-es árakon
Mivel a tavalyi árak nehezen emelhetők, a gazdasági válságra és az üdülésicsekk-forgalomra leginkább érzékeny szállodaiparban nem tapasztalható a tavalyi visszaesés folytatódása. A KSH jelentése szerint 2010. január–márciusban a vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, a többi piac stagnált vagy növekedett. A belföldi szállodavendégek száma szintén enyhén nőtt.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban növekedést regisztráltak (öt-, négycsillagos egységek), a többi kategóriában visszaesést. Úgy látszik, hogy a tehetősebb rétegek utazási szokásai megmaradnak, míg a középosztály egyre nagyobb arányban kénytelen lemondani a nyaralás örömeiről. Ezt tükrözi az is, hogy érdeklődésünkre még a kempingekben is a gazdasági helyzet miatti egységes forgalom-visszaesésről számoltak be.
A fonyódi Napsugár Kemping és Üdülőfalu egyik illetékese szerint a távolmaradás oka a tájékozatlanság is, hiszen sokan nem tudják, hogy a faházakban is teljes komfort vár. Sátrakkal is lehet jönni, sőt gyakori, hogy a felnőttek a faházakat veszik igénybe, míg a gyerekek inkább a sátort választják, így mindenki jól jár. A keszthelyi Castrum Kempingben érdeklődésünkre elmondták, hogy idén kevesebb a külföldi, főként a német vendég, amiben a válság mellett a szúnyogok elszaporodása is közrejátszik. A magyarok többsége üdülési csekkel fizet, de sokszor tapasztalják azt is, hogy a vendégek a parkolókban leállnak, és saját autójukban szállnak meg. Tipikus jelenség az is, hogy sokan csak a hétvégékre ugranak le a pesti „nyüzsiből”, főleg a fiatalok. Több vendég azt mondja: inkább rövidebb ideig lazít, csak ne kelljen garasoskodni. Az idegenforgalomból élő közép-dunántúliak nem hiszik, hogy a júniusi rossz idő miatti bevételkiesést be tudják hozni, de bíznak benne, hogy most már jön a jó idő. Sok kempingben ezért úgy döntöttek: októberig meghosszabbítják a szezont.
2010. 07. 09. (XIV/27)
