Kereső toggle

Veszélyes játéknak minősítették

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Billiók úsztak el a globális pénzügyi piacokon” – fogalmazott a Financial Times, miután Kósa Lajos Magyarországot Görögországhoz hasonlóan államcsőd közeli helyzetben mutatta be egy hazai konferencián. Mint fogalmazott, a kialakult helyzet miatt két éves válságkezelésre lesz szükség, s az sem elképzelhetetlen, hogy átmenetileg fel kell függeszteni a gazdasági alkotmányossági szabályokat. Adócsökkentésről pedig értelmetlen beszélni ebben a helyzetben, most a túlélés a legfontosabb”– fogalmazott.

A hír gyorsan végigfutott a világhálón, délutánra már kézzelfogható volt a befektetők menekülése: zuhanásba fogott a forint, esett a tőzsdeindex, emelkedtek az állampapírhozamok. Az államcsőd hírére újra fellángoltak a görög helyzet átmeneti rendezése után megnyugodni látszó Európa és az euró életképességét kétségbe vonó, további államok bedőlésétől való  félelmek. Az egyébként tapasztalt kommunikátor Szijjártó Péter nem tagadta Kósa állítását, hanem kvázi tényként beállítva mindent – újra – Gyurcsány Ferenc nyakába varrt.  A Financial Times nem fukarkodott az éles megfogalmazásoktól: „Szijjártó megnyilvánulása mészárlást okozott a tőzsdéken.” 
Velünk volt tele a világsajtó, a CNBC Budapestre kitelepülve egész nap Magyarországgal foglalkozott. A forint árfolyama a csütörtök délelőtti 273-as szintről péntek délutánig 289-es szintre, egy éves mélypontra gyengült az euróhoz képest, a devizahiteleseket keserítő svájci frank pedig még a válság legmélyebb pontján is túl, 207 forintig gyengült. Bár a forint az elmúlt napokban az euróhoz viszonyítva már erősödni látszik, de a frank változatlanul a 205 körüli szinten maradt. A Budapest Értéktőzsdét és a másodlagos állampapírpiacot pánikszerűen hagyták el a befektetők. A BUX egy nap alatt 900 pontot esett, az állampapírpiac „kiszáradt”, eltűntek a vevők, az ország finanszírozásának költsége a 2008-as válság szintjére ugrott. Az európai és az amerikai tőzsdék indexei átlagban 1-2 százalékkal estek.
A Morgan Stanley bankcsoport elemzése szerint a magyar politikusok kommunikációs baklövése teljesen összezavarta a befektetőket, és újra életre keltette azt a pánikot, ami a válság kirobbanását követően végigjárta a világot. Hozzátették, bár Orbán Viktor későbbi nyilatkozatai enyhítették a pánikot, de a forint továbbra is sebezhető maradt, és megszakadhat a jegybank kamatcsökkentési periódusa.
Nouriel Roubini, világhírű közgazdász professzor is felfedezte Magyarországot a térképen. Roubini, aki először jósolta meg a globális pénzügyi válságot, úgy fogalmazott: Magyarország magának okozza a bajt ezzel a kommunikációval. A politikusok azért beszélnek túlzóan a gazdasági helyzetről, hogy könnyebben elfogadtassák a lakossággal az esetleges megszorításokat, ám ezzel súlyosbítják az ország pénzügyi helyzetét” – hívta fel a figyelmet a New York-i egyetem professzora.
Részletek a nemzetközi visszhangokból: „ostoba kommunikáció”  (Commerzbank), „Szijjártó Péter nyilatkozata összezavarta a piacokat, félelmeket váltott ki a befektetők körében”(Nordea Bank), „Kósa Lajos nyilatkozata veszélyes játék. Magyarország nincs vészhelyzetben”(RBC Capital), „A Fidesz a saját retorikája miatt most sarokba szorult, mert mindenáron meg akarja magát különböztetni Gyurcsány Ferenc kormányától”(Nomura), „Magyarország gazdasági helyzete aggodalomra ad okot, de nem volt helyénvaló párhuzamot vonni a két ország között”(Barclasy’s Capital), „A kijelentések hátterében az a lehetetlen helyzet állhat, mely szerint Orbán Viktornak egyszerre kell megfelelni a választóknak és az EU-nak, az IMF-nek és a pénzügyi befektetők érdekeinek”(The New York Times), „A görögök után a magyarok rengetik meg a pénzpiacokat. Azzal, hogy a magyarok a görögökhöz hasonlítják magukat, a saját sírjukat ássák”(Adevarul). (Munkatársunktól)

Főbb pontok a 29 tételes csomagból

– A társasági nyereségadó évi 500 millió forint nyereség alatt 19 százalékról 10 százalékra csökkenne. A kormányban ettől azt várják, hogy a gazdaság is „fehéredik”, hisz nem éri meg számlákkal manipulálni.
– Egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadó bevezetése két év alatt, egyúttal megszűnik az adójóváírás rendszere. A közgazdász társadalom már évek óta javasolta, hogy szélesítsék az adózók körét. Ez a javaslat azt is jelenti, hogy a minimálbér után is kell adózni – ezt többek között Bokros Lajos is szorgalmazta.   
– Megszűnik a házi, ház körüli munkákra fizetett bér adókötelezettsége, illetve megszűnik a vér szerinti egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás (beleértve az öröklést is) megadóztatása. A gyermekekről történő gondoskodásra fordított összeg kikerül az adózás alól, illetve a gyermekek száma alapján bizonyos összegű, munkából származó jövedelem adómentes lesz.
– A költségvetési szférában 120 milliárd forintos megtakarítás, és ezzel együtt járó létszámcsökkentés lesz, ezen kívül az állami szférában a végkielégítést, szabadságmegváltást, hallgatási pénzt hatvan napon túl 98 százalékos adó terheli. Az állami cégeknél a bértömeg 15 százalékkal csökken, ami önmagában 48 milliárdos megtakarítást hoz. Ez az intézkedés óriási terheket ró Navracsics Tiborra, hiszen mindezek mellett neki egy ütőképes közigazgatást kell szerveznie. Egyes vélemények szerint ez 75 ezer ember leépítését jelentheti. A közgazdászok már régóta szorgalmazzák a közszféra karcsúsítását.
– Az eddig sokat hangoztatott devizahitelesek megmentéséről nem esett szó, csupán annyi, hogy megszűnik a deviza alapú jelzáloghitel, jelzálogjogot csak forinthitelre lehet bejegyezni, illetve az év végéig meghosszabbítják a lakásárverezési moratóriumot.
– Befagyasztják a közüzemi díjakat, és tárgyalásokat kezdenek az új árképzési mechanizmusról. Konzervatív közgazdászok körében már régóta téma, hogy a magyar állam gyenge szabályozása miatt Magyarországon a közszolgáltatók extraprofitra tesznek szert. Egyes vélemények szerint az energiaszektorban 200 milliárdos prémiumhaszon termelődik.
– Bankok, biztosítótársaságok, lízingcégek bevételeire adót vetnek ki 3 évre – ennek mértéke még nem végleges. A jelenlegi 13 milliárdos befizetést mindenesetre 200 milliárd forintra emelik az idén. A jogosságát senki sem vitatja, de a részleteinek ismerete miatt vannak, akik szerint megroggyanhat a magyar bankrendszer, befagyhat a hitelezés. Kérdés, hogy fejszével avatkoznak-e be a valóban hihetetlen hasznot hajtó pénzügyi szektorba, vagy ügyes szabályozással akadályozzák meg, hogy a bankok „lekaszálják” az ügyfeleiket.
– Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k javára, ami azt jelenti, hogy lényegesen több uniós pénz – és ebből haszon –  marad a magyar cégeknél.

Olvasson tovább: