A legidősebb helybeliek sem emlékeznek olyan jégesőre, mint amilyen múlt héten pénteken csapott le a Békés megyei Mezőhegyesen és környékén. Bár az elmúlt hetekben az ország több részén is volt szokatlan hevességű jégeső, a pusztítás itt volt a legnagyobb. „Iszonyú félelmetes volt, még a férfiak is sírtak, voltak, akik félelmükben a padlóra kuporodtak, és úgy várták, hogy vége legyen. Egy ismerősöm azt mondta, nagyon bűnösök lehetünk, ha ez történik velünk” – emlékezett vissza a mintegy 20 percig tartó – diónyi, sőt teniszlabda méretű jegekkel érkező – jégesőre Madácsi Ferencné Borika. Az ő házuk még úgy-ahogy megúszta, csak a redőnyökben keletkezett kár, és egy üvegfal tört be. „A kertünk azonban eltűnt, mint ahogy mindenkié, a szőlőnek csak a vesszői maradtak meg. A panelban élők meg azért zokogtak, mert betörte a jég az ablakokat, és ömlött be a víz a lakásokba. Másoknak az autójában tett kárt a jég: betörte a szélvédőket, megrongálta a karosszériát. A városközpont is szomorú látványt nyújt, a fákon szinte egyetlen levél sem maradt” – mesélte Bori néni. Lánya, Melinda megjegyezte: még jó, hogy nem később jött az ítéletidő, hiszen a településen lángosfesztiválra készültek. A program egyik eleme, a díjugrató verseny viszont már elkezdődött – ott okozott legnagyobb gondot a vihar. A lovak ugyanis megzavarodtak, így az őket védeni igyekvő lovasok nemcsak a jégtől, hanem az állataiktól is sérüléseket szenvedtek. Négy személyt súlyos, nyolcat pedig könnyű sérülésekkel szállítottak kórházba; három lovat pedig el kellett altatni. A szegedi klinika egyik orvosa úgy nyilatkozott, hogy soha nem látott még olyan jég okozta sérüléseket, mint az egyik beszállított hölgy esetében: olyan volt, mintha összeverték volna. Hasonlóról számoltak be mások is. Egy biciklist például a szabad ég alatt ért a vihar: utána úgy nézett ki, mint akit megkorbácsoltak. Egy gyerekeket szállító iskolabuszt pedig szó szerint megfordított, és az árokba lökött az orkánerejű szél, de szerencsére senkinek nem esett baja.
A felmérések szerint a térségben a mezőgazdaság szinte százszázalékos kárt szenvedett. A régió legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme, a 8 ezer hektáron gazdálkodó Ménesbirtok Zrt. termőterülete 80 százalékban tönkrement, a társaság kára az elsődleges felmérés szerint meghaladja a 2 milliárd forintot. Információink szerint a több száz embert foglalkoztató cégnél elbocsátásokra és bércsökkentésre kerül sor. A 30 kilométerre fekvő Makón a kár „csak” 50 százalékos volt. Itt egyébként óránként 180 kilométeres sebességű szelet mértek – elképzelhető, hogy ennél is erősebb volt, de erre nincs bizonyíték, mert a mérőberendezést ledöntötte a vihar.
A szokatlanul kemény időjárás az ország más területein is gondot okozott az elmúlt napokban. Kis híján tragédiával végződött például egy iskoláscsoport nyaralása Tolna megyében. A Szekszárd melletti Sötétvölgyben lévő tábort hétfőn pillanatok alatt öntötte el a víz és a sár, életveszélybe sodorva az ott lévő 80 gyermeket és pedagógusaikat. „Hahó! Hahó! Itt vagyunk! Itt vagyunk!” – az egyik tanár által készített mobiltelefonos videón jól hallatszanak a segélykérő hangok, és látszik, hogy a táborozók a padok és az asztalok tetején várták a segítséget. „Eleinte érdekesnek vették a gyerekek, aztán ahogy jött a víz, zubogott és tört mindent az áradat, akkor némelyik már sírt és riadt volt” – mondta el az ATV Híradójának Szabácsi Szabolcs, a Szekszárdi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője.
Az elmúlt napok emlékezetesek voltak Rákóczifalva lakói számára is. Többen már a bibliai tíz csapást emlegették, ugyanis a településen békák potyogtak az égből. „Nem ijedtem meg, mert nem félek tőlük, csupán meglepődtem, mikor a szakadó esőben valami elkezdett dobogni az esernyőmön vasárnap késő délután. Mikor szétnéztem, körülöttem mindent vastagon beborított a 2-3 centiméteres békák tömege” – mesélte a szoljon.hunak egy helybéli asszony. Mint mondta, ez nem az első eset volt, az előző héten éppen otthon volt, amikor észrevette, hogy sötét színű, apró dolgok hullanak az égből: azok is békák voltak. Szakértők szerint a zivatarfelhők kialakulásánál előfordulhat, hogy az erős feláramlás magával viszi a homokot, sőt apróbb élőlényeket is, amelyek máshol érnek földet – mindenestre a helyiek nem emlékeztek hasonló esetre.
Bár nem példanélküli, mégis meglehetősen szokatlan volt az a földmozgás is, amit a múlt héten Tápiószelén, a hétvégén pedig Komárom megyében észleltek. Károkról nem érkeztek hírek, de a rengést az emberek is megérezték.
Eközben az árvízi helyzet javult ugyan, ám lapzártánk idején még mindig 1350 kilométeren volt árvízi készültség. A májusi és júniusi áradások során több mint 3 ezer ingatlan sérült meg, több mint 300 dőlt össze, vagy vált életveszélyessé, többségük Borsodban. A kormány összesítése szerint az árvíz által okozott közvetlen károk elérik a 100 milliárd forintot, a védekezési költségekre pedig 30 milliárd forintot fordítottak. A magánépületekben a kár megközelíti a 10 milliárdot, a mezőgazdasági károk a 27 milliárd forintot (egy másik, két héttel korábbi összesítés szerint csak az agráriumban 100 milliárdos veszteség várható); az utakban szintén 10 milliárd forint a kár – ez viszont még emelkedni fog, mert az önkormányzati útkárok felmérése még folyamatban van.
Emellett a belvíz is nagyon sok embert fenyeget, jelenleg 180 ezer hektár áll víz alatt. Csongrád megyében például minden gazda károsult.
A csapások következtében ráadásul többen elvesztették munkájukat, hiszen a tönkrement termés betakarításához nincs szükség mezőgazdasági munkásokra.
A nagy kiterjedésű vizes területek egyedül a szúnyogoknak kedveznek, ráadásul a szeles-esős időjárás a vegyszeres irtást sok helyen lehetetlenné tette. Így a balatoni szezonkezdetet is megkeserítették a vérszívók: a déli parton 100 fölött volt a csípésindex a tesztek során (vagyis egy óra alatt ennyi szúnyogmarásra lehet számítani), miközben a tűréshatár 60.
Óriási károkat okoztak a viharok is: a Magyar Biztosítók Szövetségének összesítése szerint ez mintegy 13 milliárd forintra rúg. Alig egy hónap alatt 8 balatonnyi vízmennyiség hullott le az országban. Mind a csapadék mennyisége, mind a szélerősség tekintetében egymás után dőltek meg a rekordok, voltak helyek, ahol 3 havi csapadékmennyiség hullott le 4 nap alatt. A viharok pusztítása nem korlátozódott le egy városra, de egy megyére sem: szinte nincs olyan területe az országnak, amelyet megkímélt volna a jég, a szél vagy az eső.
A sorozatnak, úgy tűnik, nincs vége. Az időjárás-előrejelzések szerint a következő napokban további esőzések és viharok várhatók, de bízzunk benne, hogy a július és az augusztus tartogat még számunkra némi „átlagos” nyári időjárást is. (Munkatársainktól)
2010. 06. 25. (XIV/25)
