Kereső toggle

Barroso: Nincs helye önelégültségnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos útja Varsó után Brüsszelbe vezetett. Orbán Viktor miniszterelnök minden EU-vezetővel, köztük Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével és Jose Manuel Barroso bizottsági elnökkel is találkozott Brüsszelben. A fő témák a közelgő magyar elnökség és a magyar gazdaság, illetve költségvetés helyzete volt, de felmerült a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény és az árvízkárok ügye is.

Jose Manuel Barroso bizottsági elnök Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Európában nem szokványos dolog a több mint kétharmados győzelem. Barroso óva intette a magyar kormányfőt attól, hogy a költségvetési hiánycsökkentés tervezett ütemét feladják.  „Arra bátorítottam Orbán miniszterelnök urat, hogy mindent tegyen meg a fiskális konszolidáció eléréséért.”  Barroso szerint nincs helye önelégültségnek, és komoly erőfeszítések nélkül nem lehet maradéktalanul helyreállítani az Európa gazdasági erejébe vetett bizalmat. Bizalom nélkül nem lesz növekedés, ha a növekedés elmarad, új munkahelyek sem lesznek. Pénzügyi konszolidáció nélkül, a fiskális szigor hiányában egyszerűen nincs bizalom, s ez megakadályozza a növekedést, véli a bizottság elnöke. Barroso utalt Görögországra és a jelenlegi helyzetre is, miszerint egyetlen tagállam felelőtlen költségvetési politikája az egész EU-t válságba sodorhatja.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar választásokon az unióbarát erők diadalmaskodtak a posztkommunista erőkkel szemben, és Brüsszelnek nem kell tartania a kormány kétharmados parlamenti többségétől, mivel azt a közös, uniós célok érdekében fogják használni. A magyar miniszterelnök azt is elmondta, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése az egyik fő célkitűzése az új kormánynak, és nem elsősorban az EU vagy a Nemzetközi Valutaalap miatt, hanem egyszerűen azért, mert a hiány rossz dolog, nem jó többet költeni, mint amennyink van. Orbán a fiskális konszolidáció mellett a gazdasági növekedés beindítását és a térségben rekordnagyságú magyar államadósság csökkentését is fontos célnak tartja, ezek együttes megvalósítása pedig már politikai „művészet” a miniszterelnök szerint.
Mindkét politikus részletesen kitért arra, hogy mély, átfogó strukturális gazdasági reformokra van szükség. Orbán elmondta, hogy a magyar gazdaság nincs kirobbanó állapotban, ezért nem apró módosításokra, hanem szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesség visszanyerése érdekében, sőt a miniszterelnök szerint a magyar bürokrácia és állam működése sem versenyképes az unión belül.

Olvasson tovább: