Kereső toggle

180 nap katasztrófa

Fél év alatt több csapás 2010-ben, mint a korábbi években összesen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani ahhoz, hogy gyanakodni kezdjünk: szokatlan, szinte már ítéletszerű csapások érik a Földet. 2010 első felében a haiti katasztrófától kezdve a chilei földrengésen át szinte az összes földrészen pusztító természeti csapásokig már nagyobb megpróbáltatások érték bolygónkat, mint korábban több év alatt együttvéve. És úgy tűnik, még nincs vége.

Bár a NASA szakemberei 2013-ra ígérnek igazi Armageddont a Nap fokozódó aktivitása miatt, amikor hatalmas napkitörések és mágneses űrviharok várhatók, a 2010-es évet már a félidőben a „katasztrófák éve” és ehhez hasonló kifejezésekkel illetik. A világlapok katasztrófanaptárakat vezetnek, sok országban válságstábokat állítanak fel, segélyakciókat szerveznek, és működnek már a katasztrófák előfordulásának csökkentésére irányuló nemzetközi szervezetek is.
Az időjárással összefüggő természeti csapások a klímaváltozás hatására megakatasztrófákat okozhatnak – figyelmeztet az ENSZ egy friss jelentése. Az elemi erők rendkívüli pusztítása milliókat tesz hajléktalanná, és minél szegényebb egy ország, annál nagyobb kárt tud okozni. Ha képes is túllépni a borzalmas megrázkódtatáson, gazdasága évekre káoszba süllyedhet, és nem biztos, hogy talpra tud állni. A katasztrófákban elhunyt emberek növekvő számát a tudósok és szakemberek azzal is magyarázzák, hogy a veszélyeztetett területeken sokkal nagyobb a népsűrűség, mint korábban. Néhányan azonban úgy vélik, hogy azért hat sokkolóan minden adat, mert a katasztófa sújtotta területekről ma sokkal részletesebb képanyagokkal számol be a média, mint korábban.
A statisztikák szerint azonban mégsem média gerjesztette jelenség a globális katasztrófahangulat. A korábbi években a halálos kimenetelű természeti katasztrófák közel sem jártak annyi emberáldozattal, mint 2010-ben. Az év első 180 napjában mintegy 300-350 ezer ember vesztette életét, ami arányában jóval meghaladja a korábbi évek átlagát. A 21. század első évtizedében 2009-ig évente átlag 78 ezer ember esett áldozatául valamilyen természeti csapásnak az ISDR (az ENSZ katasztrófák előfordulásának csökkentésére irányuló nemzetközi stratégiája) által a globális tendenciákról készített jelentés (Global Trends Report, 2007) szerint. Az 1990-es években 43 ezer, az 1980-as években 75 ezer halálos áldozat szerepel az éves jelentésekben.

Megakatasztrófák

2010-ben elsősorban a Haitit sújtó földrengés a felelős az első 6 hónap magas halálozási arányáért, amely hivatalosan legalább 220 ezer ember halálát okozta (más becslések szerint az áldozatok száma megközelítette a 300 ezret). Kathleen Tierney, a Colorado Egyetem professzornője szerint a „Haiti földrengés olyan típusú katasztrófa, amilyent történelmi szempontból is ritkán láthat az ember”. Az anyagi kárról nem is beszélve, ami a becsült érték alapján 8 és 14 milliárd dollár közöttire tehető. A január 12-én történt 7-es erősségű, 10 kilométer mélyen történt földrengés teljes káoszt okozott a szigeten, és a főváros, Port-au-Prince 80 százalékát elpusztította. A csapás az életben maradt 5,4 millió ember életét is gyökerestül felforgatta.
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének a jelentése szerint 1900 óta évente átlagban 16 nagyobb erejű (minimum 7,0 vagy annál nagyobb) rengés történt. A földrengéseknek egészen addig nem szokott a sajtó nagyobb jelentőséget tulajdonítani, amíg nem járnak halálos áldozatokkal. Az elmúlt 10 évben 650 ezer ember vesztette életét földrengések következtében, többen, mint bármely más korábbi évtizedben, de a 2010-es év első 6 hónapja már az évtizedes veszteség felét közelíti.
Február 28-án 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Chile déli és középső részét 35 kilométeres mélységben.
A rengések szökőárt idéztek elő, és a katasztrófában 500-700 ember esett áldozatul. A kataklizma Concepción városát 5 méterrel nyugatra mozdította, 771 ezer ember életét befolyásolta, és az országnak 30 milliárd dolláros kárt okozott. Ez a rengés több 100-szor erősebb volt, mint a Haitin kialakult földmozgás, de sokkal mélyebben történt, ezért nem okozott olyan nagy veszteséget. Viszont a Föld tengelye a rengés hatására 7,6 centimétert eltolódott, befolyásolva ezzel bolygónk forgási sebességét is.
Mindössze néhány nap telt el, amikor március 8-án egy 6-os erősségű rengés Kelet-Törökországban 51 ember ha-lálát okozta, 70-en pedig megsebesültek.
Április 4-én a Mexikó és az Egyesült Államok határvidékét megrázó földrengésnek 2 halottja, valamint több mint 200 sérültje volt. A rengés a Kaliforniai-félszigeten található Mexicali városától 60 kilométerre történt.
Június 16-án egymás után 3 erős földrengés rázta meg Indonéziát. De erős földrengéseket észleltek az elmúlt hónapokban Kína déli részén (az észak-koreai határ közelében), Japánban (Okinava mellett) és több csendes-óceáni kis szigetállamban is.

Rekordmennyiségben

A földrengéseken kívül bőven kijutott más természeti csapásokból is az év első felében. Rekordmennyiségű hó esett a téli hónapokban, ezt követte a vulkánkitörés Izlandon, amely fél Európát betakaró hamufelhővel okozott káoszt, majd jött az özönvízszerű és hetekig tartó esőzés áprilisban és májusban, sőt júniusban is – de a szélsőséges időjárás pontos okairól még mindig nincs biztos tudásunk. Nézzünk meg néhány szokatlan esetet, amelyeket a teljesség igénye nélkül válogattuk össze, az év első 180 napján történt katasztrófák majdnem 100 oldalas listájából.

Hóviharok, lavinák. Az év első hónapjaiban több mint 2 tucat lavina alakult ki az erős havazás után Afganisztán hegyvidéki területén, számos gépkocsit és utasaikat temetve maguk alá. A 166 áldozat közül sokan halálra fagytak az autókban. A fővárost az északi Mazar-i-Sariffal összekötő, 3800 méter magasságban található Szalang-hágónál több ezren rekedtek a hó fogságában. Az Afganisztánban pusztított természeti katasztrófa egyike a legtöbb áldozatot követelő lavináknak.
Az Indiához tartozó Kasmír területén is lavina pusztított. A hó egy katonai kiképzőtábort sodort el, 17 fő életét vesztette, tucatnyian megsérültek. Szinte ugyanezen a területen, Tangdhar közelében 24 óra elteltével újabb laniva pusztított. A katasztrófában az eddigi adatok szerint 14 főt – szintén katonákat – temetett be a hó, és 1 ember életét vesztette. Január végén Kínában is embereket zárt el a külvilágtól a lavina, ott 5-en haltak meg és 9 főt sikerült kimenteni.

Vulkánkitörések. Március 22. – A jég és a tűz otthonának nevezett Izlandon, a sziget több aktív vulkánja közül az Eyjafjallajökull elkezdett fenyegető módon viselkedni, majd 200 évnyi nyugalom után kisebb földrengéseket követően kitört. A gleccservulkán hamufelhője miatt többször korlátozni kellett Európa légiforgalmát, mintegy 100 ezer járatot töröltek. Az áprilisban elrendelt többnapos európai légtérzár összességében 5 milliárd dollár kárt okozott a világgazdaságnak.
Május 25. – Hajnalban kitört az Arenal vulkán Costa Ricában. A tűzhányó lávát, hamut és mérgező gázokat bocsátott ki, így a körülötte lévő nemzeti parkot ideiglenesen lezárták. Az 1633 méter magas – Costa Rica északi részén található – Arenal oldalán láva folyt, és jelentős mennyiségű hamut lövellt a magasba.
Május 28. – 3 fő életét vesztette, többen eltűntek a guatemalai Pacaya vulkán kitörése miatt. A tűzhányó jelentős mennyiségű hamut, sziklát és lávát lövellt ki. A kormány 15 napra katasztrófaállapotot vezetett be.
Május 29. – Pár nappal azután, hogy kitört a guatemalai Pacaya vulkán, életre kelt Ecuadorban a Tungurahua tűzhányó is. A Tungurahua is jelentős mennyiségű hamut és kőtörmeléket szórt szét május 28-án egy robbanásos kitöréssel. A tűzhányónál a láva is megjelent, a legnagyobb problémát azonban a guatemalai vulkánkitöréshez hasonlóan a vulkáni hamu okozta, a törmelék és a hamu belepte a közeli településeket. A hamufelhő körülbelül 10 ezer méteres magasságig jutott fel. A fővárostól 170 km-re délnyugatra lévő vulkán miatt a legtöbb repülőteret le kellett zárni, és a környékről 7 falu több ezer lakóját evakuálták.
Tornádók, viharok, ciklonok. Március első napjaiban Nyugat-Franciaországból indulva söpört végig Európán a Xynthia nevű szélvihar Belgiumon, Németországon, Hollandián, Portugálián át, Nyugat-Európában legalább 51 ember halálát okozva. A szélvihar, amely egyedül Franciaországban 45 életet oltott ki, 1 millió háztartást fosztott meg az áramtól. A Xynthia elsőként az Ibériai-félszigetre csapott le az Atlanti-óceán felől, és Portugáliában 1, Spanyolországban 3 ember halálát okozta. Franciaországot néhol óránként 130-150 kilométeres széllökésekkel érte el. Ez a leghevesebb vihar, amely 1999 óta lesújtott az országra, amikor 88 halálos áldozat volt.
Rekordok könyvébe került az április 24-ei Mississippi államban pusztító tornádó a Katasztrófa Információs Portál szerint. A forgószél az egyik leghosszabb nyomon haladó tornádó lett, a rendkívüli időjárás tucatnyi emberéletet követelt. Összesen 54 tornádót észleltek több államban az április 24–25-ei tornádókitöréskor. A forgószél összesen 149,25 mérföldes (körülbelül 240 km) utat tett meg, ez a negyedik leghosszabb vonulási út a Mississippit átszelő tornádók történetében. Ez az egy tornádó 10 ember életét követelte, 1,75 mérföld (körülbelül 1,6 km) széles sávban mindent letarolt: rengeteg épületet rombolt le, szétszaggatta az elektromos vezetékeket, tőben kettétörte a fákat, az autópályán pedig felborította az autókat. A vihar Mississippiben az elmúlt 9 év legerősebb és legpusztítóbb vihara volt, és Mississippi történetének legszélesebb nyomot hagyó tornádója lett.
Esőzések, sárlavinák, áradások. Az áradások a felhőszakadásszerű esőzések nyomán alakulhatnak ki, a szokásosnál rövidebb idő alatt lehulló csapadék miatt a megáradt folyók, patakok településeket öntenek el, házak százait teszik lakhatatlanná. A talaj geológiai megváltozása sárlavinákat is előidézhet. A törmelék óránként akár 77 km-es sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy megsemmisülnek az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.
Március elején több mint száz áldozat került elő Uganda keleti részén, ahol a csapadékos időjárás után földcsuszamlás pusztított. A túlélők elmondása szerint hatalmas, robbanásszerű hangot hallottak, majd 10 perc múlva elindult a föld és a sár. Otthonokat, templomot temetett be, a helyiek és később a helyszínre érkező mentők kéziszerszámokkal ástak a vastag sár- és földréteg alatt életben maradt emberek után kutatva. A súlyos természeti katasztrófában legalább 300 ember eltűnt, köztük 60 gyermek.
138 főre nőtt az áldozatok száma Kínában a heves áradások és földcsuszamlások után. Hatalmas területeket öntött el a víz, a katasztrófa az ország 8 tartományát sújtja. Számtalan helyen alakultak ki földcsuszamlások, csak Fucsien tartományban közel 50 áldozatot követelt a megcsúszott talaj. Utakat, hidakat mosott el a víz, víznyelők keletkeztek, épületek tízezrei omlottak össze, és több mint 700 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Az áradás miatt több térségben ellehetetlenült a közlekedés, és akadozik a kommunikáció. A meteorológusok továbbra is csapadékos időjárást jeleznek, ami tovább súlyosbítja a katasztrófát. A közvetlen gazdasági kár meghaladja a másfél milliárd dollárt, a rizstermés jelentős része teljesen tönkrement az érintett tartományokban.
Április 25-én Indiában egy nagy erejű trópusi vihar szedett áldozatokat. 5 ember életét vesztette, közel 100-an megsérültek, és több ezer épület megrongálódott az India északkeleti részén fekvő Asszám államban egy heves viharban.
Május 20-án India keleti partjait érte el a Laila névre keresztelt trópusi vihar. Andhra Pradesh megyében az alacsonyan fekvő területekről 10 ezer embert kellett kitelepíteni.
Június 11. – 20 áldozatot követelt az árvíz az arkansasi hegyek között fekvő Albert Pike kempingtáborban, de a hatóságok legalább 22 további emberrel nem tudtak kapcsolatot teremteni, akik a táborban tartózkodtak az áradás idején. A 300 fős kemping irodája is nyomtalanul eltűnt, ezért nem tudják pontosan meghatározni, hányan tartózkodtak a helyszínen, amikor a többméteres vízfal rázúdult a táborozókra. A víz feltépte az utak aszfaltburkolatát, játékszerként sodort el magával házakat és autókat. Az árvíz miatt 135 település lakói élnek még otthonuktól távol.
Június 21. – 199-re nőtt a halálos áldozatok száma Kínában a hetek óta tartó esőzések következtében. A következő 10 napban is bőséges csapadékot prognosztizáltak. 393 ezer ház rongálódott meg eddig, 144 ezer lakóépület pedig összedőlt. Nemzeti méretekben több mint 2,4 millió embernek kellett elhagynia otthonát, és közel 1,36 millió hektárnyi termőterület érintett a viharkárokban. A szünet nélküli felhőszakadások miatt az évszaknak megfelelő csapadékmennyiség 3-szorosa zúdult le eddig.
Június 23. – Árvíz öntött el két észak-keleti államot Brazíliában. A szerencsétlenség során mintegy 1000 ember eltűnt, és legalább 100 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat. Eddig 38 ember halálát jelentették Alagoasban és Pernambucóban. A tudósítók szerint az árvíz, ami közel egy hét eső következménye, helyenként már egész falvakat mosott el. Alagoas kormányzója, Teotonio Vilela Filho azt mondta, hogy holttestek sodródnak ki a strandokon és vízpartokon.

Szokatlan időjárási szélsőségek

Május 5. – A kánikula után télies időjárás köszöntött Franciaországra: a déli országrész hegyeiben folyamatosan havazott, a szélvihar miatt Montpellier repülőterén szünetelt a légi közlekedés, a Riviéra partvidékét rekordméretű hullámok csapkodták, Párizsban pedig 20 fokot zuhant a hőmérséklet. Az orkán erejű szél óránként 70-85 kilométeres sebességgel érkezett a Földközi-tenger partvidékére és a Pireneusokba, ahol helyenként óránként 120 kilométeres sebességűre is felerősödött. Ezzel párhuzamosan a Pireneusoktól az Alpokon át a Francia-középhegységig számos helyen havazás kezdődött: 700 és 1000 méter magasság között a hó vastagsága elérte a 20-30 centimétert. A turisták által kedvelt középkori Carcassonne történelmi városát is hó borítja.
Május 5. – Cannes és Nizza polgármestere kezdeményezte, hogy a francia kormány nyilvánítsa természeti katasztrófa sújtotta övezetté a francia Riviéra partjait, ahol előző nap az orkán erejű szél és a 6-8 méter magasan felcsapó hullámok nagyon jelentős károkat okoztak, többek között a néhány nap múlva kezdődő cannes-i filmfesztivál helyszínein is. Alig egy héttel a fesztivál megnyitója előtt a tengerparti város híres sétánya, a Croisette romokban hevert: a szállodasor parti létesítményeit és az éttermeket teljesen tönkretette a viharos tenger, valamint Nizza 6 kilométer hosszú partszakaszán, ahol egy hete indult el a turistaszezon, szintén óriási károkat okozott. Személyi sérülés azonban sehol nem történt. A polgármesterek elmondása szerint a helyiek évtizedek óta nem láttak ekkora hullámokat. Ráadásul az évnek ebben az időszakában teljesen szokatlan a viharos időjárás az Azúr-parton, ahol leginkább a Nizza és Cannes közötti partszakasz strandjai szenvedtek károkat. A vihar olyan hirtelen érkezett, hogy az előjelzések ellenére a legtöbb helyen egyszerűen nem maradt idő a napernyők és a nyugágyak begyűjtésére, így azokat magával ragadta a tenger. Az alig pár napja megnyílt parti éttermek teraszait pedig teljesen tönkretette. David Lisnard, Cannes polgármestere több millió euróra becsülte a károkat.
Május 18. – Árvíz és ítéletidő pusztított Közép-Európában is. Lengyelország, Csehország egy része víz alá került, a Tátrában havazott. Lengyelországban legkevesebb 5 emberéletet követeltek az ország déli részét sújtó áradások, s mintegy 2000 embert kellett kitelepíteni otthonából. 40 éve a legmagasabb, csaknem 10 méteren tetőzött a Visztula Krakkóban. A megáradt európai folyók településeket árasztottak el Csehországban, Németországban, Ausztriában és Magyarországon is.

Olvasson tovább: