Kereső toggle

Tétek és választások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„2010-ben a világpiacot egyaránt megrengetheti valamely országban bekövetkező államcsőd veszélye, a soron következő politikai választások, társadalmi felfordulások, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti tüskés kapcsolatok” – írja éves előrejelzésének bevezetőjében a Reuters. És akkor még csak a gazdaságról beszéltünk…

Január

Pécs Európa kulturális fôvárosa lesz Isztambul és Essen mellett. A szervezők szerint egymillió látogató érkezése várható Pécsre 2010-ben.

KALÓZOK TORNYA?

A dubai emír hatalomra kerülésének 40. évfordulóján, 2010. január 4-én hivatalosan is átadták a világ legmagasabb felhőkarcolóját, a 828 méter magas, 160 emeletes Burdzs Dubai tornyot. A másfél milliárd dollárba kerülő épület több mint háromszáz métert ver a világ eddigi legnagyobb felhőkarcolójaként ismert, 2004-ben megnyitott, 509 méteres tajvani Taipei 101 toronyra. Az új dubai világcsúcstartó egy 20 milliárd dolláros beruházással létrehozott, 200 hektáros új városnegyed központjában található. Tiszta időben 100 kilométeres távolságról is látszik. 49 emeletet irodák foglalnak el, de ezeken felül több mint ezer lakás és egy Armani-luxusszálloda is helyet kap a monstrumban. A Burdzs Dubai tervezője a chicagói SOM építészcég volt, a generálkivitelező a dél-koreai Samsung C&T (ez a cég húzta fel a Taipei 101-et és a malajziai Petronas-tornyokat is) által vezetett konzorcium.
A szuperberuházásra a gazdasági válság miatti bizonytalanság (Dubait 2009 decemberében csak az Abu Dhabi-i emír nagyvonalú kölcsöne mentette meg az államcsődtől) mellett árnyékot vet a fejlesztési források egy részének kétes eredete. Feltételezések szerint az Adeni-öbölben és környékén túszul ejtett hajók elengedéséért kapott 100 millió dollár jó része Szomálián kívül, mindenekelőtt Kenyában, kisebb részben Dubaiban landolhatott az elmúlt években. A PropertyWire című szaklap által idézett londoni külpolitikai szakértő több mint 100 millió dollárra becsülte a szomáliai kalózoknak az elmúlt két évben kifizetett váltságdíjak összegét. Ez megmagyarázza, hogyan kerülhet szóba befektetési célpontként a világ leggazdagabb turistáit és ingatlanbefektetőit megcélzó Dubai.

Február

A 82. Oscar-díjátadó jelöltjeire 2010. február 2-án derül fény. Idén öt helyett tíz alkotás részesül jelölésben a Legjobb film kategóriában. James Cameron, az év szuperprodukciójának tartott Avatar rendezője egy interjúban elárulta: arra számít, hogy új filmjével még a Titanic díjesőjét is felülmúlja majd. A március 7-ei díját-adónak egyszerre két műsorvezetője is lesz a Los Angeles-i Kodak Theatre-ben: Steve Martin és Alec Baldwin közösen látják majd el a feladatot.

A téli olimpia február 12-én kezdődik a kanadai Vancouverben.

Március

Chopin születésének 200. évfordulója.

Általános választások Irakban: eredetileg januárban tartották volna a voksolást, de elhalasztották március 7-ére. A választás eredményétől többek között az is függ, hogy augusztustól kezdődően milyen mértékben és ütemben vonul ki az Egyesült Államok hadserege az országból.  A halasztás egyben jelzi a bizonytalanságokat. Jelenleg 115 ezer amerikai katona tartózkodik az ázsiai országban, ahol a biztonsági helyzet a Bush-korszak végén kezdődött átmeneti javulás után ismét tragikus: tavaly év végén egymást követték a terroristák pusztító robbantásai a bagdadi kormányzati negyedben, több száz ember halálát okozva.

FRANCIAORSZÁG VÁLASZT

Helyhatósági választásokat tartanak Franciaországban. A szavazás tétje, hogy a kormányzó konzervatív tömörülés, az UMP revansot tud-e venni a 2004-es regionális, illetve az 2008-as önkormányzati választásokért. A korábban Nicolas Sarkozy által vezetett párt a megnyert 2007-es elnöki és parlamenti választásokat követően 2008 őszén súlyos vereséget szenvedett, az önkormányzatok többségében ugyanis az ellenzék jutott hatalomra. A regionális választásoknak az a tétje, hogy a jobboldal hatalomba tud-e kerülni a régiókban. A 2004-es választásokat követően ugyanis az UMP-nek csupán két régióban sikerült nyernie, a többi húszban a szocialisták kerültek hatalomra. A tavalyi EP választási eredményeket nézve a jobboldal jó eséllyel indul neki a választásnak, a szocialisták ugyanis 10 százalékkal kevesebb szavazatot szereztek – hasonló eredményt érve el, mint a zöldek – köszönhetően többek között a párt vezetésért folytatott ádáz küzdelemnek is. Az UMP nem akar semmit a véletlenre bízni, ezért a tavalyi év során összekovácsolt egy nagyobb formációt, amelyben a kormányzó párt mellett helyet kap az úgynevezett Modern Baloldal, az Új Közép, illetve a szélsőjobboldalhoz sorolható Franciaországért Mozgalom.
Az értékelések szerint mindezek ellenére megeshet, hogy az UMP-nek nem sikerül majd győzelmet aratnia a régiók többségében. A választási siker a Szocialista Párt számára úgy hiányzik, mint egy falat kenyér, egy újabb választási vereség következtében ugyanis újra kiújulhat a vezetésért, illetve az elnökjelöltségért folytatott harc. Az elnökjelöltségért való versengés egy jó eredmény esetén is felerősödhet, egy ilyen helyzetben a párt vezetője, Martin Aubry esetleg elérkezettnek találhatja az időt, hogy megerősítse pozícióit belső ellenzékével szemben – beleértve a korábbi elnök- és főtitkárjelölt Ségolené Royalt. Sokan számítanak arra, hogy 2010-ben Nicolas Sarkozy változtat a kormány összetételén, és Francois Fillon miniszterelnök helyett Luc Chatelt, a jelenlegi oktatási minisztert teszi meg kormányfőnek.

Április

A várakozások szerint Sólyom László államfő e hónapra írja ki az országgyűlési választásokat, melyeknek jelenleg toronymagasan a Fidesz az esélyese. Az első forduló valószínűleg április 11-én, a második pedig április 25-én lesz.
A Reuters hírügynökség a 2010-ben a globális pénzpiacokat befolyásoló kockázati tényezők között említi többek között Görögország, Ukrajna, Dubai mellett a magyarországi választásokat is.

Elnökválasztás Ausztriában. Pártok felett álló jelöltként indul Heinz Fischer ismét az államfői posztért, aki 2004-ben a szociáldemokrata SPÖ jelöltjeként nyerte meg a választást.

Május

40 éves évforduló: 1970-ben lépett hatályba az atomsorompó-szerzôdés. New Yorkban tanácskozást tartanak az atomfegyverekről a szerződést aláíró közel kétszáz ország delegáltjának a részvételével. Barack Obama tavaly prágai beszédében egy atomfegyvermentes világ vízióját festette le, mégis 2010 egyik alapkérdése, hogy Irán és Észak-Korea birtokába kerül-e ennek a pusztító fegyvernek, mellyel a kényes katonai egyensúlyt megbontanák a világban. Ha az Egyesült Államok és Oroszország csökkenti az atomtölteteik számát, akkor elviekben ugyanezt kellene tennie Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának. Az arab országok pedig Izraelt mondatnák le az atomfegyverekről. A hasadóanyag gyártására is létezik egy koncepció, miszerint egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló „uránbank" ellenőrizné és forgalmazná az atomerőművek működéséhez szükséges üzemanyagot, hogy ellenőrizetlen módon ne lehessen nukleáris töltetet gyártani. A másik „atomgócpont" a nukleáris fegyverekkel rendelkező Kína, India és Pakisztán között helyezkedik el. Róluk szintén nehéz elképzelni, hogy a leszerelés pártjára állnának.

Május 9-én lesz  a Szovjetunió második világháborús győzelmének 65. évfordulója, melyet Oroszországban továbbra is kiemelt rendezvényekkel ünnepelnek.

Újabb nemzetközi rendezvény hivatott vörös Kína „dicsőségét" hirdetni: megnyílik május 1-jén a világkiállítás Sanghajban. Az előrejelzések szerint 2010-ben Kína gazdasága megelőzi Japánt, és ezzel már a számok alapján is a világ második legnagyobb gazdasága lesz, a becslések szerint 8 százalék feletti gazdasági növekedéssel, majd 5600 milliárd dollár GDP-vel. Bár vannak, akik a Kína-lufi kipukkadásától tartanak, és óvatosságra intenek.

ÚJ FEJEZET ANGLIÁBAN

Az angliai választások egyik lehetséges időpontja május 6-a, melyen a konzervatívok számítanak esélyesnek. Az Egyesült Királyság legfontosabbnak várt politikai eseményének tétje, hogy véget ér-e az 1997-ben kezdődött munkáspárti korszak, amelynek során a Munkáspárt három cikluson keresztül volt a kormányrúdnál. A brit politikai hagyományokat és a közhangulatot tekintve úgy tűnik, hogy 2010 a váltás éve lesz Nagy-Britanniában. A Tony Blair- és Gordon Brown-féle új Munkáspárt tizennyolc évi kormányzás után váltotta le a torykat a kormányrúdnál 1997-ben, az azóta eltelt tizenkét év alatt a közvélemény ugyanúgy ráunt a Labour-kormányzatra, mint a korábbi konzervatív kormányra. De nemcsak az utca embere, hanem Rupert Murdoch médiamogul és a tulajdonában levő Sun is meghozta az ítéletet néhány hónapja, amikor a Sun a címlapon közölte, hogy az újság a toryk mellé áll a következő választáson, szemben a korábbi három ciklussal ami Tony Blair támogatására szólított fel. A tavalyi év botránysorozatát – képviselői juttatások, rágalmazó levelek, miniszterek lázadása – és a Labour csúfos európai parlamenti választási szereplését tekintve jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a zászló a toryknak és David Cameronnak (képünkön) áll, de ez a mérkőzés sincs még lejátszva. A választások időpontját ugyanis a kormányfő írja majd ki, Gordon Brown pedig abban érdekelt, hogy ezt egy minél későbbi időpontra tegye, hogy a választók minél jobban elfelejtsék azokat a botrányokat és ügyeket, amelyeknek az eredménye volt a katasztrofális EP-s önkormányzati szereplés. Ezzel a taktikával Gordon Brown akár még azt is elérheti, hogy sem a konzervatívok, sem a munkáspártiak nem szereznek abszolút többséget, ebben az esetben pedig minden szem a Liberális Demokratákra szegeződik majd, hogy kivel lépnek koalícióra. Az Independent című lap szerint az első forduló nyertese Nick Clegg, a liberálisok vezetője. Ezt érezheti a két nagy párt vezetője is, akik az elmúlt napokban elkezdték a liberálisoknak való „udvarlást”. Nick Clegg egyelőre kijelentette, hogy nem lesz királycsináló, és annak kell majd kormányt alakítania, aki jobban szerepel a választáson.
A választások legfőbb témaköre természetesen a recesszióban levő brit gazdaság és a hatalmas költségvetési hiány, melynek kezeléséről eltérő elképzeléssel rendelkeznek a pártok. Az értékelések szerint Gordon Brown a Labour-beruházással és növekedéssel kapcsolatos terveit akarja szembeállítani a konzervatívok kiadáscsökkentő terveivel. George Osborne árnyék-pénzügyminiszter ugyanis még a konzervatív párt őszi konferenciáján bejelentette, hogy hatalomra jutva a toryk komoly megszorításokat fognak bevezetni például a szociális juttatások területén. Az új év első napjaiban elkezdődött kampányban David Cameron némiképpen árnyalta Osborne ati-pikus kortesbeszédét, kijelentve, hogy lesznek ugyan megszorítások, de a tory kormány több pénzt szánna az egészségügyre, illetve adózási kedvezményeket adna a házasoknak. (Konzervatív gondolkodású emberek szerint ugyanis a Labour olyan szociális rendszert vezetett be, amely előnyben részesíti az élettársi viszonyt a házassággal szemben.)

A legrangosabb európai klubsorozat, a Bajnokok Ligája döntôjét ezúttal nem szerdán, hanem egy szombati napon, május 22-én játsszák Madridban.

Június

11-én egy hónapig tartó futball-világbajnokság kezdődik Dél-Afrikában. A fogadóirodák a brazil és a spanyol válogatott sikerére fizetnék a legkevesebb pénzt, tehát ők számítanak esélyesnek.Kanadában G8-csúcstalálkozó (a 7 leggazdagabb ország plusz Oroszország) és G20 (a világgazdasági válság hívta életre e kört, amely a világ termelésének 85 százalékát adó országokat jelenti). Sarkítva akár a „világkormány" ülésének is lehet nevezni a találkozót.

Választások Szlovákiában.

Július

Az öttusa Európa-bajnokságot idén Debrecenben rendezik július 14-étől.

Július 15-én rendezik a foci-vb döntőjét Dél-Afrikában.

A TERRORIZMUS ÚJ HULLÁMA

Az al-Kaida Jemenben működő szárnya vállalta magára azt a karácsonyi merényletkísérletet, amely során egy nigériai férfi megpróbált felrobbantatni egy Detroitba tartó utasszállító repülőgépet. A közel 300 utast szállító gép már az amerikai nagyváros felett volt, amikor a merénylő meggyújtotta a fedélzeten összekevert folyadékot. Csupán pillanatokon és az utasok hősiességén múlt, hogy nem sikerült felrobbantania az alsónadrágjába rejtett robbanószert. A súlyos incidens rávilágított, hogy komoly hiányosságok vannak a repülőtéri ellenőrzések során, ezért számos helyen bevezették a teljes alakos átvilágítást. Ezt viszont jogvédő szervezetek tartják elfogadhatatlannak, a személyiségi jogok megsértése miatt.
Az értesülések szerint a 23 éves férfi bevallotta, hogy a nemzetközi terrorszervezet Arab-félszigeten működő csoportja képezte ki és látta el a támadáshoz szükséges robbanóanyagokkal, amely Jemenben található nyugati célpontok elleni merényletekre szólította fel híveit. A férfi egyébként arra figyelmeztetett, hogy társai hamarosan újabb támadásokat kísérelnek majd meg a Nyugat ellen. A felelősséget felvállaló terrorcsoport két, már a térségben működő sejt egyesüléséből alakult 2009 januárjában, amelyet Oszama bin Laden egyik volt tanácsadója vezetett. Támadásokat
ígértek olajlétesítmények, külföldiek, valamint biztonsági erők ellen, és céljukként tűzték ki, hogy megdöntik a szaúdi királyságot, valamint a jemeni kormányt, hogy iszlám kalifátust hozzanak létre.  
Az Arab-félsziget déli részén fekvő Jemen egy ideje a terrorizmus, illetve a terrorcselekményekre való kiképzések színterévé vált, egyesek szerint már Pakisztánnal vetekedve. Az iszlám ország több okból is megfelelő bázisnak bizonyult a terroristák számára. Gyenge központi kormánnyal rendelkezik, amely korrupt és népszerűtlen, az ország nagy részén nincs is hatalma. Jemen rendkívül megosztott: a különböző térségeket a törzsek vezetői uralják, jellemzőek a törzsi lázadások, valamint a síiták is véres harcot vívnak a szunnita kormánnyal. Az ország határait nehéz biztosítani, és a helyzetet még inkább súlyosbítja az elszegényedés és a munkanélküliség; Jemen az arab világ egyik legszegényebb államai közé tartozik. A terroristák malmára hajtja az is a vizet, hogy a konzervatív törzsi társadalom nagyon Amerika-ellenes.
A szeptember 11-ei merényletek után Jemen elvileg segítséget ígért az Egyesült Államoknak, az amerikai külügyminisztérium ezért a terrorizmus elleni küzdelemben „fontos partnerként” tartotta számon az országot. Szakértők azonban arról számolnak be, hogy sok terrorista él Jemenben, akik némely esetben a kormány támogatását is élvezik. Több jemeni székhelyű vállalatról is úgy tartják, hogy anyagilag segítik Oszama bin Laden al-Kaida terrorhálózatát, ezenkívül pedig al-Kaidával kapcsolatban álló jemeniek a múltban is többször támadásokat követtek el az országban működő amerikai érdekeltségek ellen. 2000 októberében például az amerikai flotta U.S.S. Cole hadihajóját kísérelték meg elsüllyeszteni Áden kikötőjében, egy 2008. szeptemberi merényletnek pedig az amerikai nagykövetség volt a célpontja. Az al-Kaidán kívül egyébként a Hamasz és a Palesztin Iszlamista Dzsihád terrorcsoportokat is elismert szervezetként tartanak számon az országban.
A decemberi merényletkísérlet után Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Jemenben uralkodó instabil állapotok globális és regionális veszélyt is jelentenek, a jemeni kormánynak ezért lépéseket kell tennie a rend helyreállítására, ellenkező esetben elveszíti a Nyugat támogatását.
Szintén megdöbbentette az amerikai hírszerzést az afganisztáni merénylet, amelyben több CIA-ügynök is életét vesztette. A jordániai terrorista hármasügynök volt: dolgozott a jordániai titkosszolgálatnak, a CIA-nak, de valójában az al-Kaida megbízásában álló radikális dzsihádista volt. A 36 éves sportorvost az ammani titkosszolgálat ajánlotta az amerikaiak figyelmébe. Azt ígérték, hogy a férfi közvetlen információkkal szolgálhat Oszama bin Laden és helyettese, Ajman al-Zavahiri hollétéről. A CIA az elmúlt évek legértékesebb hírforrásának vélte az illetőt, akit 2009. december 30-án kihallgatásra az afganisztáni titkos CIA-bázisra szállítottak. Annyira megbíztak benne, hogy biztonsági ellenőrzés nélkül vitték be a táborba. A szokásosnál jóval több tiszt volt jelen a meghallgatáson, az amerikaiak mellett II. Abdullah király egyik rokona, aki hírszerző tisztként bemutatta a későbbi merénylőt a CIA-nak. A férfi a kihallgatásán felrobbantotta a testére erősített bombaövet, és összesen nyolc embert ölt meg. Ez volt az 1983-as bejrúti merénylet óta a CIA-t ért legsúlyosabb csapás.

Augusztus

Az amerikai harcoló csapatok elméletileg elhagyják Irakot, csak a kiképzői részlegek maradhatnak.

Az úszó-, műugró-Európa-bajnokság augusztus 4. és 15. között lesz, a Margitszigeten.

Szeptember

A szeptember 11-ei terrortámadások 9. évfordulója.

ENSZ-közgyűlés New Yorkban.

Október

Húsz ével ezelőtt 1990. október 3-án történt Németország újra-egyesítése.

Nyilvánosságra hozzák a Nobel-díj kitüntetettjeit.

Elnökválasztás Lengyelországban, melyen Donald Tuskot tartják esélyesnek.

Választások Egyiptomban, bár az elnökválasztás kérdése 2011-ben aktuális, mégis Hoszni Mubarak utódlásának a kérdése az egyik legfontosabb politikai téma az első arab atomerőmű megépítését tervező 80 milliós országban.

BRAZÍLIA ÉVTIZEDE

A közel 200 milliós Brazíliában októberben általános és elnökválasztást tartanak. Az elmúlt évek sikerkovácsa, Lula da Silva biztosan távozik, hisz lejárt a mandátuma. Az új évtized folyamatainak pozitív irányt szabhatnak az olyan világméretű sportrendezvények, mint a 2014-es foci-vb vagy a 2016-os olimpiai játékok, melyek rendezési jogát Brazília nyerte meg.
Brazília sokáig a nagy lehetőségek országa volt. A világ legnagyobb ivóvízkészletével, a legkiterjedtebb trópusi erdőkkel rendelkezik. A talaj termőerejének köszönhetően a farmerek egyes térségekben évente akár háromszor is arathatnak. A 2007-es felfedezéseknek köszönhetően a következő évtized végére a világ egyik legnagyobb olajexportőrévé válhat. Közel ötszáz éves történelme során most először éli meg demokratikus berendezkedés mellett a gazdasági növekedést úgy, hogy közben az infláció is elhanyagolható. A három legnagyobb hitelminősítő intézet is befektetésre javasolja. A brazil kormány legutóbb bejelentette, hogy hitelt ad az IMF-nek, annak a nemzetközi pénzintézetnek, amely egy évtizede még a legkeményebb feltételek mellett volt csak hajlandó hitelt nyújtani a dél-amerikai országnak. Ha ezek a folyamatok tartósnak bizonyulnak, a 192 milliós országot az évszázad közepén az öt legnagyobb gazdaság között – Kína, Egyesült Államok, India és Japán mellett – tarthatják majd számon.
A jelenlegi fellendülés alapjait még Fernando Henrique Cardoso kormánya vetette meg a kilencvenes évek végén. Azonban ez nem volt mindig így. A 20. század közepén még úgy tűnt, hogy Brazília megtalálta a gazdasági növekedés kulcsát olyannyira, hogy voltak évek, amikor a gazdaság növekedése Japánéval és Dél-Koreáéval vetekedett. A növekedést az állami irányítással végrehajtott, külföldi hitelekből finanszírozott fejlesztések hajtották – igaz, ennek ára a magas alapkamat és az egekbe szökő infláció volt. 1990 és 1995 között az infláció átlagosan 764 százalék volt, legmagasabb értékén megközelítette a 2500 százalékot.
A hetvenes évek olajválságai azonban megállították a növekedést, Brazília pedig magára maradt fékezhetetlenül elszabadult inflációjával és hatalmas külföldi adósságállományával. A következő két évtizedben Brazília már leginkább az elmaradott afrikai országokhoz kezdett hasonlítani. Ennek az időszaknak a hagyatéka a magas bűnözés, a rendkívül rossz egészségügyi és oktatási rendszer.
Aztán újra elkezdtek jobbra fordulni a dolgok, köszönhetően annak, hogy 1994-ben Cardoso, az akkori pénzügyminiszter bevezette az új pénznemet, a realt, majd 1999-ben megszüntették a rögzített árfolyamot, a központi bank pedig azt a feladatot kapta, hogy fékezze meg az inflációt. Ebben az időben söpört végig Közép- és Latin-Amerikán egy pénzügyi válság – Mexikó 1995-ben államcsődöt jelentett –, melynek során számos bank csődbe ment, így a pénzügyi szektor megtisztulása ebben a térségben már ebben az időben végbe ment.
A reformok hatására a szövetségi és az állami kormányzatok is fiskális fegyelmet tanultak, ma már mindegyik a maga költségkeretei között mozog. 2006-ra a GDP növekedése már meghaladta az inflációt.
A 2003 óta hatalmon levő Luiz Inácio Lula da Silva elnök legnagyobb érdeme talán, hogy sikerült a Cardoso által elindított reformokat életben tartani, és meglovagolni az azok eredményeképpen beindult fellendülést. Olyannyira, hogy a gazdasági válság utolsóként érte el Brazíliát, és ma már úgy tűnik, hogy elsőként is hagyta el – az ország gazdasága mindössze két negyedévben csökkent, ma pedig már újra növekedési pályára állt: 2010-re 5 százalékos növekedéssel számolnak a közgazdászok.
A Lula da Silva elnök által bevezetett Bolsa Família elnevezésű segélyprogramnak köszönhetően a szegénységben élők száma 49 százalékról 25 százalékra esett vissza. A gazdasági fellendülés hatására 2003 óta 32 millióan tudtak belépni a középosztályba. Ennek a most kialakuló rétegnek legfőbb tulajdonsága pedig a fogyasztás, ami pedig tudjuk, hogy a növekedés legfőbb motorja. Nem meglepő, hogy az első mobiltelefonját, első autóját, első lakását megvásárló milliók fogyasztási szokásainak legfőbb alakítói a végeérhetetlen szappanoperák, melyek karakterei által hordott ruhák, vezetett autók és fogyasztott ételek mind-mind mintaként szolgálnak ennek a stabil gyökerekkel még nem rendelkező új rétegnek.

November

Az Egyesült Államokban újraválasztják a képviselőházat és a szenátus tagjainak egyharmadát, valamint több tucat államban kormányzóválasztást is tartanak.

G20-csúcstalálkozó Szöulban.

December

Az amerikai telepesek partraszállásának 390. évfordulója.

FŐPRÓBA 2012-RE

Az időközi választások előre jelezhetik a 2012-es elnökválasztás kimenetelét is. Ha tovább folytatódik Barack Obama első hivatali évében megkezdett gyors népszerűségvesztése, a demokraták elveszíthetik többségüket a képviselőházban.
A 2010-es időközi választások minden valószínűség szerint a konzervatívok és republikánusok legnagyobb próbája lesz. A demokraták ugyanis még sosem voltak ennyire közel ahhoz, hogy sikeresen vezessenek be egy tucat liberális törvényt. 2006-ban és 2008-ban a demokraták hódítottak el több szavazatot még a tradicionálisan republikánus körzetekből is, ezért most mindkét párt azért izgulhat, hogy ez a trend fog-e folytatódni 2010-ben. Hacsak a republikánusok nem okoznak nagy meglepetést november 2-án, a liberálisok zavartalanul folytathatják az amerikai politikai élet vezetését, és Barack Obama is közelebb kerülhet ahhoz, hogy az ország berendezkedését az általa annyira csodált európai szociális modellhez igazítsa. A republikánusoknak azonban most reményt adhat az a történelmi tapasztalat is, miszerint a kongresszus időközi választásain mindig az éppen hatalmon lévő párt veszít több helyet. Az amerikai szenátust tradicionálisan 100 képviselő alkotja, ebből jelenleg 56 demokrata, és 41 republikánus, novemberben pedig minimum 36 hely sorsáról fognak dönteni. Az idei versenyben a legfontosabb témák természetesen a gazdasági folyamatok lesznek. A választás eredménye pedig Obama eddigi gazdaságélénkítést, és munkahelyteremtést célzó programjáról alkotott ítélet is lesz egyben.

(Összeállította Arató Júlia, Hazafi Zsolt, Lukács András, Morvay Péter, Németh Csillag, Széchey Noémi)

Olvasson tovább: