Kereső toggle

Kelet Párizsa

Rendhagyó kirándulás a magyar a fővárosban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha a budapestiek nemcsak a lábuk elé, hanem egy kicsit felfelé is néznének, akkor egészen másképp látnák a világot - véli a hazánkba látogató külföldi turisták egy része. ők az egyik ámulatból a másikba estek a főváros történelmi hangulatot árasztó épületeit, nevezetességeit, hídjait látván. Úgy döntöttünk, hogy mi is változtatunk a békaperspektíván: felültünk hát a City Tour által szervezett Hop-On Hop-Off (ugorj fel, ugorj le) kétemeletes városnéző buszra, s rögtön három-négy méteres magasságból szemléltük az alulról már ismertnek vélt helyszíneket.

Tudja ön, hogy honnan kapta a Halászbástya a nevét? Miért épült a Citadella? Hány kapuja van a Parlamentnek? Ki volt Buda, és mit jelent az a szó, hogy pest? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaptunk a Hop-On Hop-Off városnéző busz programján. Amint felszálltunk a kétemeletes busz felső szintjére, rögtön „Kelet Párizsában" érezhettük magunkat. Az Andrássy út átváltozott magyar „Champs-Élysées"-vé, és immár senki sem a kutyapiszok miatt bosszankodott.

A Népszínház utca „Pesti Broadway"-nek neveztetett, a Nagykörút pedig egyfajta kuriózummá változott: megtudtuk, hogy eredetileg Duna-holtág volt a helyén. Kevesen múlott, hogy most nem a velencei lagúnákhoz hasonló - ehhez ugyanis kevés volt a pénz, így maradt a holt Duna-ág feltöltése. Szintén kuriózum, hogy az Andrássy útszéli mellékutakat fakockákkal „kövezték le", nehogy a hátaslovak patazaja zavarni merje a környék nyugalmát. Csak a kétórás utazás során vált számunkra ismertté, hogy Budapestnek 123 gyógyforrása van. Az is érdekesen hangzott, hogy az Alagútból kitermelt kőzettel töltötték fel az Akadémia utcát, sőt, már a külföldiek is ismerik azt a régi viccet, miszerint a váralagutat azért fúrták, hogy ha esik az eső, akkor legyen hova betolni a Lánchidat.

A városnézés nemcsak nekünk, fővárosiaknak tudott meglepetésekkel szolgálni. Kajlid és két barátja Ománból érkezett. Először látta a több mint százéves épületeket, és - szó szerint - a legmagasabb elismeréssel szólt: a mennyhez hasonlította őket. Ugyanakkor nehezen boldogult egy erdélyi fadoboz kinyitásával, s minket kérdezett a doboz eredetéről. Trianonnal kezdtük a történetet, így próbáltuk elmagyarázni Erdély elhelyezkedését. Nagy szemeket meresztettek, s fogalmuk sem volt, miről beszélünk. Amikor azonban kiejtettük Románia nevét, rögtön felragyogott az arcuk. „Értjük már! - kiáltották mindhárman. - Drakula!"

Rita, Elise és Lisette - három középkorú hölgy - Belgiumból érkeztek egy négynapos útra. Mindennel nagyon elégedettek voltak, kedvesnek és segítőkésznek találták a magyar embereket, de némi firtatás után megemlítették: nem illett a képbe a patinás Gerbeaud cukrászda  depressziós felszolgálója. Mentegetőzésünkre azonban csak legyintettek egyet: „Semmi gond. Belgiumban is találunk ilyet." A Memento Parkban azonban - Sztálin, Lenin és munkásmozgalmi szobortársaik között, idegenvezető hiányában és egy udvariatlan portás társaságában - nagyon sivárnak érezték a helyzetet. „Ott rekedt a kommunizmus szelleme" - mentettük ki a helyzetet lokálpatriótához illően.

Ali, Aida és Ibrahim Szaúd-Arábiából utaztak hazánkba. Még csak egy napot töltöttek itt, de ők is ámulnak a történelmi épületek láttán. Egy hatvanas éveiben járó férfi - Ronald - még messzebbről jött: az Egyesült Államokból érkezett, és már ez a tizenötödik alkalom, hogy itt jár. Talán nem meglepő, hogy kivétel nélkül minden tetszett neki, amit látott. Tal izraeli orvostanhallgató, aki nagyon kedves embereknek tartja a magyarokat, úgy véli, hogy a többségnek igen alacsony az angol tudásszintje - s ez akadályozza a kommunikációt. Mivel ő egész más kultúrában nőtt fel, rendkívül furcsának tartja, amikor egy-egy kérdésére ilyen választ kap: „Nem tudom." „Nem értem." „Nem hallottam róla." Tal nagyra értékeli a tömegközlekedést, és ebben az a jó számára, hogy autó nélkül is minden helyszínt könnyű megközelítenie. A belvárosi parkolók hiánya - ez már más kérdés.

Kay - egy idősebb hölgy Ausztráliából - elismerően szól a vendéglátóiparról. ő is szakmabeli, ebben az iparágban dolgozik, s mint mondja, igen jók a magyarországi tapasztalatai. De hogy el ne bízzuk magunkat, egy középkorú férfi is él a megszólalás lehetőségével - ő az érem másik oldalát képviseli. Nem először jár itt, s őt a buszról leszállva zavarja a rendezetlenség, a turisták számára elérhető tiszta toalett hiánya, valamint a hajléktalanok látványa. A legtaszítóbb számára az esténként megjelenő rossz életű hölgyek gátlástalansága.

Bár a statisztikai adatok szerint tavaly óta csökkent a turisták száma Budapesten, az általunk megszólított vendégek úgy érezték: érdemes volt ideutazni.

Milliárdokat hoznak a külföldiek

A turizmus Budapesten több mint 100 ezer munkahelyet biztosít, a GDP 8-8,5 százalékát adja. Az ebből származó adóbevétel a lehívható támogatásokkal együtt több mint 4,5 milliárd forint, a turizmusból származó iparűzési adóbevétel pedig 16-18 milliárd forintra becsülhető. A tavalyi hasonló időszakhoz képest a Budapestre érkező turisták száma és a nálunk eltöltött vendégéjszakák száma 17 százalékkal csökkent. Az elmúlt öt hónapban a legtöbben Németországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Franciaországból érkeztek, ezt követi az Egyesült Államok, majd Spanyolország. A Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-nak (BTH) a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a Magyar Szállodaszövetséggel, a Malév és a Budapest Airport Zrt.- vel a szolgáltatókat is összefogó kampánya pont ezeket az országokat célozta meg. A „Cultural Adventure", azaz „Kulturális kaland" szlogenbe csomagolt program célja a gazdasági recesszió és a helyi problémák (tüntetések, sztrájkok) negatív hatásainak „ledolgozása", Budapest mint turisztikai cél népszerűsítése - tudtuk meg Fekete Lászlótól, a BTH ügyvezető igazgatójától.

TERÉZVÁROSI KURIÓZUMOK

Bene Attila, a VI. kerület főépítésze újabb különlegességekre hívta fel a figyelmünket: a főváros nemcsak a millenniumra épített földalattival, hanem az Andrássy úti Divatcsarnok tetejére épített korcsolyapályával is megelőzte korát. „A mostani, helyreállított állapotában megnyíló tetőteraszon pedig érdemes lesz elfogyasztani egy kávét - akármennyibe is kerül - mert a kilátás egyedülálló" - mondta  a főépítész. A Deák térről látható Anker-ház érdekessége, hogy a főváros el akarta bontani a második világháború előtt. A vészkorszakot azonban egyetlen karcolás nélkül élte túl az épület - s ma is meghatározza a tér arculatát.

Olvasson tovább: