A Rágalmazásellenes Liga hét európai országban készített friss felmérése szerint a globális pénzügyi válság és a gázai háború kirobbanása óta több helyen fokozódott az antiszemita hangulat. Franciaországban, Svédországban, Dániában és Nagy-Britanniában is sor került atrocitásokra, de a hírek szerint a tengerentúlon, Dél-Amerikában is romlik a zsidó közösségek helyzete.
Az európai felmérésben megkérdezett felnőttek 31 százaléka a zsidókat vádolja a gazdasági helyzet romlásáért, és a válaszadók 58 százaléka ismerte be, hogy Izrael negatív megítélése miatt a zsidókkal kapcsolatos véleményük is romlott. A Liga 500-500 felnőttet kérdezett meg Ausztriában, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, 2008. december 1. és 2009. január 13. között.
Míg átlagban a válaszadók 40 százaléka vélte úgy, hogy a zsidók túlságosan nagy befolyásra tettek szert az üzletvilágban, Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban azonban a megkérdezettek több mint fele értett egyet ezzel a megállapítással.
A válaszadóknak közel a fele mondta azt az egyes országokban, hogy a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint a szülőföldjükhöz. 23 százalék állította azt, hogy a zsidókkal kapcsolatos véleményüket befolyásolja Izrael katonai és politikai tevékenysége.
Emellett a megkérdezettek 44 százaléka állította azt, hogy a zsidók talán túl sokat hivatkoznak a holokausztra, míg 23 százalékuk teszi még mindig a zsidókat felelőssé Jézus haláláért.
„A felmérés megerősíti, hogy az antiszemitizmus továbbra is jelen van az európai elmékben - elemezte az eredményeket Abe Foxman, a Rágalmazásellenes Liga nemzeti igazgatója. - A globális pénzügyi válság küszöbén különösen aggasztó az a hiedelem, hogy a zsidóság túl nagy befolyással rendelkezik az üzleti és pénzügyi világban." A Liga szerint az interneten is megnövekedett az utóbbi időben az antiszemita írások száma - népszerű blogokon, hírportálok hozzászólásaiban és különböző fórumokon is.
„A zsidók mindig is kézenfekvő bűnbaknak számítottak a válságok idején, de a Madoff-botrány és az a tény, hogy sok becsapott befektető is zsidó volt, csak olaj most a tűzre az antiszemitáknál" - nyilatkozta Foxman tavaly év végén.
Európában a gázai konfliktus óta megszaporodtak az atrocitások: a délnyugat-franciaországi Toulouse-ban egy égő autót irányítottak neki egy ottani zsinagóga kapujának. Nyugat-Európában egyébként Franciaországban él a legnagyobb zsidó és a legnagyobb muszlim közösség is. Az antiszemita megnyilvánulások itt rendszeresen felerősödnek, amikor a Közel-Keleten puskaporossá válik a hangulat. 2002-ben 2300 zsidó emigrált Franciaországból Izraelbe, mert nem érezte magát kellő biztonságban.
A dél-svédországi Helsingborgban nemrég egy zsidó hitközség ablakán dobtak be egy égő tárgyat. Stockholmban pedig az izraeli nagykövetség falára ismeretlen személyek a „Gyilkosok ... megtörtétek a tűzszünetet" és a „Ne legyen etnikai tisztogatás Palesztinában" feliratokat festették. A toulouse-i zsinagógának csak a kapuja égett meg, a helsingborgi intézményben pedig a tűzoltók még időben el tudták oltani a tüzet, ám sokan további atrocitásoktól tartanak.
Dániában egy 27 éves libanoni születésű, palesztin származású fiatal lőfegyverrel megsebesített két izraelit, akik hajápolási szereket árusítottak egy bevásárlóközpontban. A stand tulajdonosa szerint muszlim fiatalok már a kioszkok felállítása óta zaklatták az izraeli munkavállalókat. „Mondtam nekik, hogy ne beszéljenek itt ivritül, és ne mondják meg, honnan jöttek" - ecsetelte a kialakult helyzetet.
London északi részén is volt zsinagógagyújtogatási kísérlet, az egyik zsidó negyedben pedig pár tucat fiatal „Zsidók" és „Szabadság Palesztinának" felkiáltásokkal masírozott végig az utcán. A londoni székhelyű Közösségi Biztonsági Szövetség, amely a Nagy-Britanniában lévő zsidó közösség biztonságát és az antiszemita megnyilvánulásokat követi nyomon, azt állítja, hogy a december 27-ét követő négy hétben 250 antiszemita incidensre került sor, szemben az előző év azonos időszakában rögzített 50 esettel. Az atrocitások zaklatásokat, zsidó vagyontárgyakban tett károkat, fenyegetéseket, gyűlölködő leveleket, antiszemita graffitiket és verbális erőszakot jelentenek.
Az antiszemita megnyilvánulások Dél-Amerikában is növekvő tendenciát mutatnak. Vandálok sértő feliratokat festettek zsidó intézmények és vállalkozások falára, miután Hugo Chávez megszakította országa diplomáciai kapcsolatait Izraellel, amelynek vezetőit „gyilkosok kormányának" nevezte. Caracasban január 31-én egy szefárd zsinagógába törtek be, ahol több szakrális tárgyat megrongáltak, a falakra pedig a „Zsidók, ki innen!" feliratot festették. Ellopták a számítógépen ott őrzött zsidó polgárok adatait is.
A Simon Wiesenthal Központ és Andres Oppenheimer latin-amerikai szakértő szerint szervezett antiszemita kampány folyik Venezuelában az állami rádió- és tévéállomásokon, újságokban és weboldalakon. Ezek a források gyakorta hasonlítják Izraelt a náci Németországhoz, és nemzetközi zsidó összeesküvéseket is emlegetnek. Riporterek egy csoportja pedig arra szólította fel a venezuelaiakat, hogy bojkottálják a helyi zsidó vállalkozásokat. Az olajárak csökkenését mellesleg Venezuela megszenvedte az utóbbi időben, így a gazdasági bajokért itt is kézenfekvő bűnbakoknak tűnnek a zsidók.
A helyzet itt egyébként akkor vált igazán feszültté, amikor Chávez a gázai háború elleni tiltakozásként kiutasította az izraeli nagykövetet, vezető kormányhivatalnokok pedig részt vettek egy caracasi mecsetben tartott összejövetelen. Tareck el Aissami belügyminiszter (aki történetesen iszlám vallású) itt kijelentette: „A mi forradalmunk egyben a szabad Palesztina forradalma is." Érdekes adalék az is, hogy Venezuela oroszországi nagykövete azt nyilatkozta az elmúlt évben, hogy a Chávez elleni 2002-es rövid puccskísérletben „sok Moszados orvlövész vett részt, akik venezuelai állampolgárok, de zsidók". Bár Chávez, aki köztudottan közeli kapcsolatokat ápol Mahmúd Ahmadinezsáddal, kezdetben elítélte a caracasi zsinagóga elleni támadást, az incidenssel újabban a helyi zsidókat vádolja, mert szerinte a vandalizmus „saját maguk ellen szándékosan elkövetett tett volt, amellyel a rendszert akarták aláásni". Miközben az egyik állami tévéműsorban egy riporter kifogásolta, hogy a zsinagóga vezetője nem köszönte meg az államnak a gyors nyomozást és a letartóztatásokat, a belügyminiszter azt hangoztatta, hogy a zsinagóga rabbija bújtotta fel saját korábbi testőrét és honfitársait a vandalizmusra.
Latin-Amerikában azonban nemcsak a venezuelai 12-14 ezer fős zsidó közösségnek van oka az aggodalomra, hanem Argentínában és Bolíviában élő társaiknak is. A 250 ezer fős argentínai zsidó közösség vezetői szerint a horogkeresztek, antiszemita graffitik egyre több helyen jelennek meg az országban, nemrég pedig tüntetők az InterContinental Hotel előtt demonstráltak, amelynek tulajdonosa egy zsidó üzletember. Argentínában 1994 óta nem volt példa az antiszemitizmus erősödésére, amikor is az Argentin-Izraeli Kölcsönös Szövetség irodáinál robbantottak iráni és hezbollahos aktivisták.
A jelek szerint antiszemita jelenségek tapasztalhatók Bolíviában is, ahol Evo Morales elnök szintén megszakította a kapcsolatot Izraellel a gázai konfliktus idején. Bolíviában, Ecuadorban és Nicaraguában egyébként egyre élénkülő tevékenységet folytat Irán is, amit mind a helyi zsidó közösségek, mind az Obama-kormány aggódva konstatál.
