Kereső toggle

Újra szól a gázlövetű

Hideg háború az orosz érdekszféra megőrzésére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Korántsem egyszerű elszámolási vita áll amögött, hogy az oroszok elzárták az Ukrajnába tartó gázcsapokat, ami miatt fél Európa retteg a hidegtől és az energiahiány miatti negatív gazdasági hatásoktól. Az ukránok már évek óta a Nyugathoz kívánnak közeledni, ha ezt nem tették volna, talán ma is olcsóbban kapnák a gázt.

Lapzártánk idejére szinte teljesen befagytak a tavaly év végén indult, ilyenkor esedékes, gáztranzittal kapcsolatos orosz–ukrán tárgyalások, amelyek már a kezdetekkor sem voltak túlságosan kedélyesek. Az idei évre szóló szerződés megkötését egyrészt az nehezítette, hogy – orosz közlés szerint – az ukrán Naftohaz tavaly mintegy 2 milliárd dolláros tartozást halmozott fel az orosz állami gázóriás Gazprom felé, amelyből mindössze 1,5 milliárd dollárt volt hajlandó törleszteni. Szintén – európai szemmel nézve meglehetősen érdekes – vita tárgya az idén szállítandó földgáz ára, illetve az Európába irányuló tranzit díja is.

Az ukránok 2008-ban 180 dollárt fizettek ezer köbméter orosz földgázért, ezt most a Gazprom 250 dollárra emelte volna. Az ukránok ezt annak ellenére nem fogadták el, hogy a jelenlegi piaci árnak ez körülbelül a fele (tavaly az utolsó negyedévben 500 dollárnál többet fizettek az EU-tagállamok, így Magyarország is), és vagy az ajánlat csökkentését, vagy az általuk alacsonynak ítélt tranzitdíj emelését szerették volna elérni. Putyin miniszterelnök ezt zsarolásként értelmezte, és értetlenségét fejezte ki, hogy partnerük miért nem fogadja el a kedvező ajánlatot, amelynek kalkulálásánál – szavai szerint – „humanitárius” szempontok is szerepet játszottak. Putyin hozzátette, hogy ha nem lesz megegyezés, január 1-jével nem szállítanak több gázt Ukrajnának, és amennyiben emiatt kárt szenved az országon áthaladó európai gázexport, annak „súlyos következményei” lesznek.

A helyzet az év első napjaiban tovább súlyosbodott: miután az oroszok Ukrajnának nem adtak több gázt, az exportból is eltűnt mintegy 15 százaléknyi mennyiség, amit – Moszkva szerint – a Naftohaz csípett le. Szerda reggel már egyetlen köbméter orosz gáz sem érkezett Európába Ukrajnán keresztül. Kijevi közlés szerint azért, mert a Gazprom leállította az exportot, a Gazpromnál viszont azt közölték, hogy ennek oka az, hogy Ukrajna nem továbbítja a gázt. Putyin egyenesen az európai fogyasztók meglopásáról beszélt.

Felsmann Balázs energiapolitikai szakértő szerint a vita jobb megértéséhez figyelembe kell venni, hogy itt nem pusztán egy gazdasági, vagy elszámolási kérdésről van szó. „Az oroszok egyértelműen kihasználják az energiafegyvert befolyási övezetük összetartására. Ezzel magyarázható, hogy a korábbi szovjet tagállam, Ukrajna nyomott áron jutott a földgázhoz. Az ország azonban a Nyugat felé történő nyitása, a NATO-tagságra való aspirálása okán kiesett a baráti státuszból. Erről szólt a 2006-os vita is, amikor három napra szintén leállt a gázszállítás. Akkor a két fél abban egyezett meg, hogy négy év alatt piaci szintre emelkedik az energiahordozó ára. Ennek fényében valóban kedvező ajánlatot utasított vissza Kijev, ugyanakkor az is igaz, hogy az olajár zuhanása miatt a földgáz ára is jelentősen csökkenni fog, ezért az ukránoknak érdekükben állhat kivárni” – fejtette ki lapunknak Felsmann, megjegyezve, hogy nehéz eldönteni, hogy melyik félnek van inkább igaza.

Elemzők szerint egyébként 2009 első negyedévében a gáz ára 300 dollárra fog csökkeni, amihez képest az ötven százalékos kedvezmény Ukrajna számára nyilvánvalóan jóval kedvezőbb lenne. Ráadásul Oleg Dubina, a Naftohaz vezérigazgatója hangsúlyozta: mintegy 17 milliárd köbméter földgáztartalék áll rendelkezésükre, ami hosszú időre elegendő számukra. Vagyis: Kijev ki tud várni.
Kérdés, hogy Oroszország megengedheti-e magának, hogy európai partnereit huzamosabb ideig várakoztassa, vagy meg tudja-e oldani, hogy más útvonalon juttassa célba az exportot. (Ez aligha lehetséges, hiszen az egyéb útvonalak, mint a Törökországon át vezető Kék Áramlat, vagy a Fehéroroszországon áthaladó vezeték már kapacitása száz százalékán működik, és a Gazprom az európai tározókból is a lehető legnagyobb mennyiségeket emeli ki.)

Mindeközben a két unión kívüli ország nézeteltérése komoly energiabiztonsági válság felé sodorja Európát, azon belül is annak keleti részét. Miközben az Európai Unió gázfelhasználásában 25 százalékot tesz ki az orosz gáz aránya, addig az utóbbi években csatlakozott országok esetében ez 65 százalék, Magyarországon pedig több mint 85 százalék. Hazánk ennek ellenére a környező országokhoz képest nagyobb biztonságban van, köszönhetően annak, hogy tározóiban mintegy 3,5 milliárd köbméter gáz van. Ez elvileg több mint két hónapra elegendő, ugyanakkor Felsmann Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározókból kompresszorokkal történő kitermelés napi kapacitása maximum 50 millió köbméter lehet, miközben egy hideg hétköznapon a fogyasztás a 75 millió köbmétert is elérheti.

Nem véletlen, hogy szerdán reggel 8 órától az FGSZ Földgázszállító Zrt. elrendelte már a második kategóriába tartozó, vagyis az óránként 500 köbméter feletti gázmennyiséget elégető ipari nagyfogyasztók ellátási korlátozását is, valamint szükség esetén felhasználhatóvá vált az 500 millió köbméternyi stratégiai készlet. A korlátozás következtében több hazai vállalat kénytelen volt leállni. Nem indul újra a Suzuki esztergomi gyára, nem termel a Hankook, és gondok jelentkeztek a Videoton néhány gyáregységénél is. Amennyiben a harmadik fokozatú korlátozást is bevezetnék, az súlyosan érintené a nemzetgazdaságot: több vállalat, sőt, már a nagyobb kereskedelmi szolgáltatók is kénytelenek lennének bezárni. Az illetékesek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a lakossági ellátás korlátozására a legrosszabb esetben sem kerülhet sor.

Molnár Csaba energiaügyi miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában bejelentette, hogy a kormány diplomáciai offenzívába kezdett: hazánk dolgozta ki a gázvitával kapcsolatos – „kemény” – uniós álláspontot, amelyről a külügyminiszteri értekezleten lapunk zárása után szavaztak.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke lapunknak úgy vélekedett, hogy az oroszok nem csak Ukrajnának „üzennek”, hanem Európának is: egyértelműen megnyilvánul birodalmi arroganciájuk. Mint mondta, a történtek figyelmeztetést jelentenek számunkra is, hiszen 2014-ben lejár az oroszokkal kötött földgáz-megállapodásunk, azért kiszolgáltatottságunk csökkentésére kellene törekedni.
Egyelőre nem látni a vita végét, Moszkva az Európai Unióval és Kijevvel is lapzártánk után tárgyal. Az azonban egyértelmű, hogy a szituáció messze túlmutat önmagán. „Az orosz energiapolitikával kapcsolatos nagy kérdés, hogy a következő 20 évben ki fogja meghatározni Európa gázellátását” – fogalmazott a Heteknek Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, a Magyar Energiahivatal korábbi igazgatója. Szerinte az évek óta tervezett közös európai gázvezeték, a Nabucco elméletileg megfelelő megoldás lenne a gázútvonalakkal, illetve tranzittal kapcsolatos diverzifikációra, vagyis kockázatcsökkentésre. Ilyen módon ugyanis elérhetőek lennének a kaukázusi, vagy akár az iráni gázmezők, amelyek az oroszországi lelőhelyek után a második legjelentősebbnek számítanak. A szakértő szerint az EU-nak alapvető érdeke lenne megfelelő diplomáciával nyitni Irán felé, és nem várni meg, amíg Oroszország „beelőz”, mondjuk egy gázkartell létrehozásával.
„Sajnos azonban a Nabucco kizárólag hosszú távon tudna megvalósulni. Ezért Magyarországnak minden lehetséges opciót meg kellene vizsgálnia annak érdekében, hogy ne egyetlen beszállítótól függjön az ország gázellátása. Minél több irányba kellene vezetékeket kiépíteni: ez a Mol részéről zajlik is, ám nagyobb kormányzati támogatásra lenne szükség” – fogalmazott Kaderják Péter. Hozzátette, hogy a függőségnek jelentős veszélyei vannak: az ellátás- és árkockázat mellett a politikai kockázatról sem szabad elfeledkezni. Az Oroszországgal nem megfelelő kapcsolatot ápoló országok például adott esetben ennek hátrányát az ellátásban is érzékelhetik.
Nem túlzottan bizakodó a Nabucco gyors megvalósítását illetően a már idézett Felsmann Balázs sem. A szakértő Moszkva és Brüsszel energiapolitikai csatáját egy sakkjátszmához hasonlította, amelyben – mint mondta – az oroszok most stratégiai pozíciókat tudtak elfoglalni. A Gazprom ugyanis lekötötte a kaukázusi gázforrások többségét, amelyekre a Nabucco megtöltéséhez nagy szükség lett volna. „Ezt még azzal együtt is bevállalták, hogy a kizárólagos szerződés ára igen magas volt: a Gazprom Türkmenisztántól például 340 dollárért vásárolja fel a gázt. Ennek fényében még inkább érthető, miért akarnak jelentősen elmozdulni Ukrajna esetében a 180 dolláros árszintről” – fogalmazott Felsmann Balázs.
A Nabuccóval kapcsolatban azonban nemcsak az a kérdés, hogy mivel töltik meg, hanem, hogy ki finanszírozza. A szakértő rámutatott: a csaknem 10 milliárd eurós beruházáshoz az EU nem kíván közösségi forrást adni. Brüsszel álláspontja szerint a számlát a projektet megvalósító magáncégeknek kellene állniuk. Ez azonban a pénzügyi válság miatt jelenleg még nehezebbnek tűnik, mint eddig.
Érthető, hogy az oroszok nem nagyon izgulnak a tervezett európai gázvezeték miatt. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott: „Isten áldja a Nabuccót”, de Európának minden vezetékrendszerre szüksége lesz, ha a gazdasági visszaesés után újra növekszik majd a gázfogyasztás.

 

Keleten a helyzet

Lengyelországba  Ukrajna felől nem érkezik földgáz, ám Fehéroroszországon keresztül változatlan az orosz szállítás. Az Oroszországból Csehországba és Nyugat-Európába vezető fő import- és tranzitvezetéken szerdára teljesen megszűnt a szállítás, ott norvég forrásból igyekeznek pótolni a veszteséget. A cseh tartalékok 40 napi fogyasztásnak felelnek meg. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök figyelmeztette Oroszországot: az Európai Unió – amelynek elnökségét most vették át a csehek – határozottabb álláspontot fogalmaz meg az orosz–ukrán gázvitával kapcsolatban, amennyiben csütörtökig nem újulnak fel az orosz gázszállítások az európai országokba.
Szlovákiába sem érkezik már orosz gáz. Ott 10 napra elegendőek a tartalékok, utána csak a lakossági ellátást tudják biztosítani. „Amennyiben Szlovákia továbbra is az orosz–ukrán vita túsza marad, el tudom képzelni a Jaslovske Bohunice atomerőmű leállított egységének újraindítását” – fogalmazott Robert Fico miniszterelnök. Szlovákia december 31-én állította le a létesítmény utolsó reaktorát az EU-val kötött csatlakozási szerződés értelmében.
Románia földgáz-fogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezi importból, rendes körülmények között napi 10 millió köbmétert kap Oroszországtól. A be nem érkező orosz gázt főleg a belföldi termelésből pótolják.
Egyáltalán nem kapott orosz földgázt már kedden sem Szerbia, Bulgária, Horvátország, Bosznia és Macedónia. A szerb Srbijagas vezérigazgatója, Dusan Bajatovic szerdán Budapesten tárgyalt arról, hogy tud-e Magyarország gázt kölcsönözni Szerbiának. A gázhiány elsősorban Szerbia északi részét és Belgrádot sújtja. A Vajdaságban a földgáz csaknem 70 százalékkal szerepel az energiafelhasználásban, és Belgrádban is vannak gázzal üzemelő hőközpontok.
Bulgáriában a leállt orosz gázexport miatt jelentősen csökkentették a termelést a vegyipari, fémipari és az üvegipari cégek. Az ország napi vesztesége a termeléskiesések miatt mintegy 348,2 millió dollár, ami tovább rontja az ország pénzügyi válság miatt amúgy is megrendült gazdasági helyzetét. Megkezdték ugyan az egyetlen földgáztározóból a maximális 4,3 millió köbméter földgáz kivonását, ám a napi fogyasztás 11 millió köbméter. A fűtés leállítása miatt 127 iskolában vakációra küldték a diákokat.

Olvasson tovább: