Lapzártánk idejére szinte teljesen befagytak a tavaly év végén indult, ilyenkor esedékes, gáztranzittal kapcsolatos orosz–ukrán tárgyalások, amelyek már a kezdetekkor sem voltak túlságosan kedélyesek. Az idei évre szóló szerződés megkötését egyrészt az nehezítette, hogy – orosz közlés szerint – az ukrán Naftohaz tavaly mintegy 2 milliárd dolláros tartozást halmozott fel az orosz állami gázóriás Gazprom felé, amelyből mindössze 1,5 milliárd dollárt volt hajlandó törleszteni. Szintén – európai szemmel nézve meglehetősen érdekes – vita tárgya az idén szállítandó földgáz ára, illetve az Európába irányuló tranzit díja is.
Az ukránok 2008-ban 180 dollárt fizettek ezer köbméter orosz földgázért, ezt most a Gazprom 250 dollárra emelte volna. Az ukránok ezt annak ellenére nem fogadták el, hogy a jelenlegi piaci árnak ez körülbelül a fele (tavaly az utolsó negyedévben 500 dollárnál többet fizettek az EU-tagállamok, így Magyarország is), és vagy az ajánlat csökkentését, vagy az általuk alacsonynak ítélt tranzitdíj emelését szerették volna elérni. Putyin miniszterelnök ezt zsarolásként értelmezte, és értetlenségét fejezte ki, hogy partnerük miért nem fogadja el a kedvező ajánlatot, amelynek kalkulálásánál – szavai szerint – „humanitárius” szempontok is szerepet játszottak. Putyin hozzátette, hogy ha nem lesz megegyezés, január 1-jével nem szállítanak több gázt Ukrajnának, és amennyiben emiatt kárt szenved az országon áthaladó európai gázexport, annak „súlyos következményei” lesznek.
A helyzet az év első napjaiban tovább súlyosbodott: miután az oroszok Ukrajnának nem adtak több gázt, az exportból is eltűnt mintegy 15 százaléknyi mennyiség, amit – Moszkva szerint – a Naftohaz csípett le. Szerda reggel már egyetlen köbméter orosz gáz sem érkezett Európába Ukrajnán keresztül. Kijevi közlés szerint azért, mert a Gazprom leállította az exportot, a Gazpromnál viszont azt közölték, hogy ennek oka az, hogy Ukrajna nem továbbítja a gázt. Putyin egyenesen az európai fogyasztók meglopásáról beszélt.
2009. 01. 09. (XIII/2)
