Kereső toggle

A világ legbefolyásosabb női

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tekintélyes amerikai Forbes magazin múlt heti különszámában rangsorolta az
idei év száz legbefolyásosabb asszonyát. A lajstromba vett hölgyeket a vagyoni
helyzetük, a munkahelyi beosztásuk, illetve a sajtóban való megjelenésük
ötvözete alapján mérlegelték. A listavezető Angela Merkel német kancellár immár
harmadik alkalommal vitte el a pálmát.

Ötödik éve állítja össze az amerikai Forbes magazin a világ legbefolyásosabb
hölgyeit felsorakoztató listáját. Nyilván nem könnyű feladat egy abszolút
korrekt sorrendet felállítani – a Forbes évről évre igyekszik egy lehetséges
objektív rangsort bemutatni, és ezáltal leróni tiszteletét a családot vállaló és
a globális közügyekért is sikeresen harcoló nők előtt. Ez valóban komoly
teljesítmény, ahhoz képest különösen, hogy a nők választójoga mindössze százéves
múltra tekint vissza.

A rangsort eddig az amerikaiak uralták, de idén az első 10 között a 6 amerikai
jelölt mellett egy-egy német, francia, ausztrál és szingapúri hölgy is
megjelent. Ez a megoszlás a teljes listára is áll: a szereplők 45 százaléka az
USA-n kívül szerezte érdemeit. Angela Merkel német kancellár idén harmadszorra
is első helyezett lett, amit a Forbes a kancellár reformjaival – a
munkanélküliség visszaszorulásával, a német gazdaság felélénkülésével, a
környezetbarát politikával – indokol. Az összeállítás szerkesztőit Merkellel
kapcsolatban leginkább a dalai láma megvendégelése, Mugabe megfenyítése,
valamint az eurónak a globális pénzügyi piacon való megerősítése győzte meg.
Második lett Sheila C. Bair, egy amerikai hitelbiztosító társaság (FDIC)
vezetője, aki sokat tett a világméretű hitelválság okozta pénzügyi pánik
enyhítéséért. Harmadik helyen Indra K. Nooyi, a Pepsi Co vezérigazgatója áll.
Bár Hillary Clinton, esélyes elnökjelöltként, a média legtöbbet emlegetett
személyisége, ennek ellenére a tavalyihoz képest három hellyel hátrébb, a 28.
helyen szerepel. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter három éve még
listavezető volt, idén a hetedik helyen zárt.

A Forbes-listán szereplő nők nem feltétlenül rendelkeznek óriási
magánvagyonnal, ellenben több mint 26 billiárd (a 26-os számjegy után 18 darab
nulla áll) fölött rendelkeznek. A százas listán 54 üzletasszonyt és 23
politikust, 2 uralkodót, 6 államfőt, a fennmaradó helyeken pedig vezető
médiaszemélyiségeket vagy nonprofit szervezetek vezetőit találjuk, ezenkívül
idén újdonságnak számít egy építész és egy haditudósító megjelenése is. Az idei
legfiatalabb „versenyző” a marokkói Hynd Bouhia (29.), a Casablancai Értéktőzsde
vezérigazgatója, a maga harmincöt évével. A lista legidősebb tagja a nyolcvankét
éves, 58. helyen szereplő II. Erzsébet királynő, aki másodmagával, az iraki
születésű Zaha Hadid építésszel képviseli a szigetországot. Az európai
politikusok közül egy francia miniszter asszony, Christine Lagarde a 14. helyen
került fel a listára, a kelet-európai blokkot tekintve az ukrán külügyminiszter
Julija Timosenko lett a 17. legbefolyásosabb nő.

Összességében elmondható, hogy a fiatalabb vezetők alapvetően üzleti, pénzügyi
vonalon érnek el sikereket, míg idősebb versenytársaik politikai, nonprofit
területeken, esetleg cégvezetőként játszanak nagy szerepet. Nem elhanyagolható
adalék, hogy a száz hölgy sikeres karrierje mögött erős családi bázis áll: több
mint nyolcvan százalékuk férjezett, többgyermekes édesanya.

Forbes-kritikák

Egy amerikai üzleti lap kommentátora szerint a „Forbes szerkesztői még mindig
kevés prominens embert ismernek az Államokon kívül”. Sokan vitatják az immáron
ötödik éve összeállított listát azért is, mert a „befolyást” még mindig inkább a
hírnév és a vagyon alapján méri, holott az emberiség javát szolgáló
tevékenységeket (UNICEF, Nobel-díj stb.) jobban számításba kéne vennie. Többen
méltatlannak találták például, hogy a jótékonykodásáról és humanitárius
tevékenységéről közismert Laura Busht a 44. vagy Melinda Gatest a 40. helyre
pozícionálták. A Forbes egyik szerkesztője, Schoenberger maga is bevallotta,
hogy például Hillary Clintont előbbre kellett volna tenni, de nagyobb potenciált
látnak Condoleezza Rice, Ophrah Winney, sőt Angelina Jolie személyében is.
Egyesek hiányolták a listáról Szűz Máriát vagy J. K. Rowlingot, a Harry
Potter-sorozat szerzőjét is. Nem beszélve a családalapítás terheit viselő és a
világ megváltozásához szintén hozzájáruló női ügyvédek, orvosok, kutatók vagy
oktatók tömegéről. A hírek szerint viszont nem kizárt, hogy jövőre olyan nevek
is feltűnnek a listán, mint Ingrid Betancourt francia-kolumbiai politikusnő vagy
Sarah Palin, McCain amerikai elnökjelölt alelnökjelöltje.

Esélyegyenlőség?

Ránézésre biztató jel, hogy az idei százas lista harmadát újoncok adják,
ráadásul először szerepelnek közöttük olyan hölgyek, akik nem hagyományos „női
súlycsoportú” vezetők, hanem a világ legjelentősebb vezetői kulcspozíciói közül
sikerült párat elhódítaniuk a férfiaktól. Ilyen a negyvennégy éves Lynn Laverty
Elsenhans (39.), a Sunoco új vezetője, vagy az ötvenkét éves Gail Kelly (11.),
aki az ausztrál Westpac bankot vezeti. A szebbik nem pozíciójának erősödése a
Forbes szerkesztői szerint viszont megtévesztő, hiszen összességében a
topmenedzser kategóriában igen mérsékelt a nemek közötti átrendeződés. Ráadásul
úgy tűnik, hogy a jelenlegi törékeny világgazdasági helyzet legalább annyira
veszélyezteti a befolyásos hölgyek pozícióját, mint férfi kollégáikét: nemre
való tekintet nélkül jó néhány csúcsvezetőt komolyan fenyeget idén a kényszerű
váltás veszélye.

A Forbes kommentárja leszögezi: eltekintve egy-két egyéni sikertörténettől, a
nők felemelkedése általában elég szerénynek mondható, még a legfejlettebb
országokban is. A Catalyst felmérése szerint az elmúlt évtizedben az amerikai
munkaerő 46 százalékát a nők adták, míg a vezetői posztok alig 15 százalékát
birtokolták a hölgyek, és a legnagyobb cégek mindössze 3 százalékának nő a
vezetője.

Ha az USA-ban ennyire szerény mutatókban ölt testet az esélyegyenlőség, akkor
sejthető, milyen lehet a helyzet Kelet-Európában. Dobrev Klára, a magyar
miniszterelnök felesége egy előadásában kifejtette: a fejlett világban mindenhol
jellemző még az üvegplafon, ám a mi régiónkban különösen: a nők fizetésben,
pozícióban egyaránt messze elmaradnak a férfiaktól. Ahogy felfelé haladunk a
ranglétrán, egyre kevésbé találni női vezetőket, legfölül pedig, az első számú
vezetők – elnökök, vezérigazgatók – között elvétve akad hölgy. Magyarországon
egy fogadásra csúcsvezető pozíciójú üzletasszonyokat képtelenség összeszedni:
itt minden nő legfeljebb helyettes. Ennek oka Dobrev Klára szerint, hogy a
hagyományos nemi szereposztás miatt a hölgyek sehol sem számítanak teljes értékű
munkaerőnek. Kiemelkedő teljesítmény esetén is viszonylag alacsony a bérezésük
és a pozíciójuk – pusztán a nembeli eltérés miatt. Azok a nők pedig, akik
vezetői posztra kerülnek Magyarországon, többnyire épp a férfias játékszabályok
és tulajdonságok – a férfidominancia – elfogadása miatt érvényesülnek,
ilyenformán messze nem nőtársaik érdekérvényesítését, felemelkedését segítik,
pláne nem azért küzdenek. A lehetséges előrelépést a kvótatörvény jelenthetné,
amely előírja a nők meghatározott arányát a döntéshozatalban.

Ranschburg Jenő pszichológus szerint, amikor a 20. század során a nők némileg
„helyzetbe kerülhettek”, akkor könnyedén bebizonyították, hogy vannak annyira
intelligensek, és legalább olyan intellektuális teljesítményre képesek, mint a
férfiak. Viszont tény, hogy a társadalmi szereposztás miatt máig ezerszer
korlátozottabbak az esélyeik. A kevés hazai női csúcsvezetők egyike, Czakó
Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója egy ízben úgy nyilatkozott: soha nem
volt karrierista, talán jó időben volt jó helyeken.

A rendkívüli és meghatalmazott londoni nagykövet, aki a rendszerváltás idején
édesanya létére az elsők között végzett el az USA-ban egy NBI mesterkurzust, úgy
gondolja, nem férfiasodott el, nem keményedett meg, mialatt eljutott a csúcsra,
és szerinte elkerülhetetlen folyamat, hogy idővel egyre több nő fog mindenhol
vezetői pozícióba kerülni.

Az első tíz helyezett



Angela Merkel

német kancellár



Sheila C. Bair

a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság elnöke, USA



Indra K. Nooyi

a Pepsi Co vezérigazgatója



Angela Braly

a WellPoint (egészségbiztosító, USA) vezér- igazgatója



Cynthia Carrol

az Anglo American (bányászati vállalat, Nagy-Britannia) vezérigazgatója



Irene B. Rosenfeld

a Kraft Foods elnöke



Condoleezza Rice

az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere



Ho Ching

a Temasek Holdings (befektetési alap, Szingapúr) vezérigazgatója



Anne Lauvergoen

az Areva (atomerőmű, Franciaország) vezérigazgatója



Anne Mulcahy

a Xerox vezérigazgatója

Olvasson tovább: