Kereső toggle

Pokoli hálóban

A helyzet rossz, és enyhén rosszabbodik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A cannabisszármazékok fogyasztása tekintetében Magyarország az európai
mezőny alsó harmadában, az egyéb tiltott drogokat tekintve viszont a
középmezőnyben áll.

A korábbi tranzitstátusból célországgá váltunk, a schengeni határnyitás és a
kiújuló délszláv válság pedig tovább rontja drogháborús esélyeinket. Ráadásul ma
már nem csak a valóságtól menekülő fiatalok nyúlnak a szerhez – a drog a
szórakozás egyik állandó „kísérőjévé” vált. A legveszélyeztetettebb a
középiskolás korosztály.

Az egyik kereskedelmi csatorna teletextjének használtautó-eladási oldalán
keresztül rendeltek drogot a fogyasztók a közelmúltban elítélt dílerektől. A
kilenc elítélt főleg ecstasyval kereskedett, de speedet és kokaint is lehetett
tőlük vásárolni. A minimális rendelési tétel ecstasy tablettánál ezer darab,
speednél pedig 100 gramm volt. A hirdetésekre rejtjelezést találtak ki: az autó
gyártási évének utolsó két számjegye azt jelezte, hány 1000 darab ecstasyra van
szüksége a vásárlónak, a speedet 10 dekánként a kocsi futott kilométereinek
számában mérték. A kokain grammokban megrendelt mennyiségét az autó havi
törlesztő részletének első két számjegye jelezte. A dílerek 2005 januárja és
júniusa között mintegy 57 000 ecstasy tablettát, 2 kiló speedet és 220 gramm
kokaint adtak el. A drogok feketepiaci összértéke nagyjából 15 millió forint.




A parlament kábítószerügyi eseti bizottsága kedden ismertette a hazai
drogfogyasztással kapcsolatos legújabb tényeket. Eszerint a kipróbálás aránya a
cannabisszármazékok esetében az összehasonlítható 13 országot figyelembe véve
Magyarországon alacsonynak mondható. Az egyéb tiltott drogokat tekintve a felső
középmezőnyben, azaz ötödik-hatodik helyen állunk. Magyarországon az ecstasy, az
amfetamin, valamint

az LSD a legelterjedtebb szerek, a kokainfogyasztás ugyanakkor a vizsgált
országok átlaga alatt van. Egy nemzetközi kutatás szerint a 15–17 éves magyar
tanulók 20 százaléka fogyasztott valamilyen illegális szert vagy használt
életében visszaélésszerűen gyógyszert. A cannabisfogyasztás értéke a legmagasabb
az összes illegális szer közül, 17 százalékos aránnyal, a második helyen a
gyógyszer és az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása áll 15
százalékkal. A kipróbálás jellemző életkora többségben 15-16 évre tehető: a
cannabis esetében a kipróbálók 70 százaléka, más drog esetében a kipróbálók 75
százaléka mondta, hogy 15-16 éves kora körül fogyasztotta először az adott
szert.



Félmilliárd forint értékű kábítószert foglalt le a napokban a Nemzeti Nyomozó
Iroda a fővárosban, és két másik településen. A rendőrök az akció során
Budapesten, illetve vonzáskörzetében lévő két településen felszámolták az
illegális kenderültetvényeket is: lefoglaltak 500 tő élő és megközelítőleg 500
grammnyi szárított cannabist, amiket úgynevezett agrokulturális módszerrel
termesztettek. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottak nagyteljesítményű lámpákkal,
párásító berendezéssel megpróbáltak a lakásban a növény számára megfelelő klímát
teremteni.



Az utóbbi két év tapasztalata, hogy a „Balkán-útvonalon” tevékenykedő,
elsősorban heroin csempészéshez kötődő elkövetői körök bővítették kínálatukat,
immáron részt vesznek szintetikus kábítószerek csempészetében, terjesztésében és
előállításában is.

A heroin a ’90-es évek elején jelent meg jellemzően a magyar kábítószerpiacon. A
délszláv polgárháború 1990-es kitörését követően  a Nyugat-Európát afgán
heroinnal ellátó török és koszovói albán bűnszervezetek arra kényszerültek, hogy
a heroinszállításra használt „Balkán-útvonal” középső ágát, az addigi
Isztambul–Szófia– Belgrád–Zágráb–Ljubljana útvonalat északabbra helyezzék, minek
következtében Magyarország Európa egyik legjelentősebb tranzitországává vált. A
helyzet azóta annyiban súlyosbodott, hogy a kereskedők a fogyasztókat is
felismerték a magyarokban, így ma már nem csupán tranzit-, de célország is
vagyunk.

Az ópiumszármazék csempészetével többnyire albán, török, manapság pedig már
ázsiai bűnözők foglalkoznak. Az ópium alapját képező mák fő termelője
Afganisztán. Tavaly 3,3 millió afgán egyetlen bevételi forrása volt a
máktermesztés. 2006-ban Afganisztán ópiumexportja 3,1 milliárd dollár volt,
amely az ország GDP-jének 46 százaléka. A 2007-es termés 8200 tonnányi ópiumra
tehető, ebből összesen 1170 tonna heroin állítható elő, ami a világ teljes
szükségletét fedezi. Mire mindez finomított heroinként London utcáira kerül, 38
milliárd dollár lesz az értéke. Az afgán heroin exportja az iszlám terrorizmus
számára nem pusztán hatalmas anyagi bevételt, hanem a nyugati társadalmak
elpusztításának egyik hatékony eszközét is jelenti. Hazánkban e tekintetben még
nem beszélhetünk áttörésről, ugyanakkor szomorú tény, hogy folyamatosan
emelkedik a herointúladagolás miatt elhunytak száma. 2004-ben nyolcan, 2005-ben
13-an, 2006-ban viszont már 22-en haltak meg Magyarországon herointúladagolásban.




Kábítószerhez jutottak a debreceni börtönben olyan előzetes letartóztatásban
lévő személyek, akik ellen a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói
korábban jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása és kereskedelme miatt jártak
el.

A rendőrség és a Hajdú-Bihar megyei Büntetés-végrehajtási Intézet összehangolt
intézkedése keretében kábítószer-kereső kutyákkal a zárkákban kábítószergyanús
anyagokat találtak, ami arra utalt, hogy a börtönben is fogyasztották a
szereket.



A kábítószer-fogyasztás az ezredforduló környékére vált divattá: már nem csupán
a valóság, a problémák elől menekülő, illetve a kíváncsi fiatalok eszköze, hanem
a szórakozás egyik elengedhetetlen eleme. Ezt igazolja, hogy évente mintegy 200
diszkóbaleset történik az utakon, amelyekben 15-20 tizenéves veszíti életét. Az
ilyen balesetek főként tavasszal és nyáron következnek be. Kimagasló arányt
tapasztaltak a kutatók az úgynevezett elektronikus zenei partikat – house,
techno, goa, trance, break beat – látogatók körében. Egy 2005-ös felmérés
szerint a 23 éves átlagkorú résztvevők kilencven százaléka használt már életében
illegális szert. Úgy tűnik, az állam is elismerte, hogy e téren vereséget
szenvedett: a 2001-ben elindított „a Biztonságos szórakozóhely” program mára
elhalt, még a rendelkezésre álló 280 ezer eurós keretet sem sikerült
felhasználni. Jelenleg ott tartunk, hogy állami pénzekkel támogatott szervezetek
tiszta tűt és friss ásványvizet szállítanak bizonyos szórakozóhelyekre, hogy ha
már megakadályozni nem tudják a drogozást, legalább a fertőzésektől és a
kiszáradástól megóvják az érintetteket.



Férje engedéllyel tartott fegyverével lőtte fejbe fiát egy nő. A rózsadombi
lakásban hétfőn a 47 éves anya rálőtt 25 éves fiára. Az áldozatot életveszélyes
állapotban vitték kórházba a mentők. A szomszédok szerint a családnál gyakoriak
voltak a veszekedések, mert a fiú állítólag kábítószeres ügyekbe keveredett.



A 2006-os év tapasztalatai alapján a szintetikus kábítószerek csempészetében és
terjesztésében közreműködő elkövetői kör szervezettsége, konspiráltsága
növekszik, stabil magyar származású elkövetői kör alakult ki – elsősorban
Hollandiában. A szervezeten belül a munkamegosztás tovább differenciálódott:
anyagi eszközöket biztosító, szervező, futár, nagybani elosztó és kistételben
árusítófunkciók különültek el.

A 2006-ban jelentett kábítószerárakhoz képest is történtek változások: a hasis,
a kokain, az amfetamin, az ecstasy és az LSD átlagos árában csökkenés figyelhető
meg, míg a heroin drágult. A drogok leggyakrabban a Balkánról, volt szovjet
tagköztársaságokból, mostanában a Holland Antillákról és Marokkóból –
Franciaország érintésével – érkeznek Magyarországra. A rendőrség kiemelt
problémának tekinti a kokain térnyerését, ugyanis a dél-amerikai drog
használóinak száma évek óta meredeken ível felfelé.

A rendőrség felmérése szerint az úgynevezett könnyű drogokat száz fiatalból
nyolcvanan próbálják ki, és a nyolcvanból hat-nyolc lesz függő. Míg 2001-ben 18
000 darab ecstasy tablettát foglaltak le az országban, addig ez a szám 2006-ban
302 000 darab volt. A heroin a balkáni útvonalon jön be az országba Törökország
és Albánia felől, míg a szintetikus drogok és a fű nagy része Amszterdamból vagy
Hamburgból indul hazánkba.



Külföldi munkavállalásra kényszerült az édesanya, mert segíteni akarta fiát, aki
egy dél-amerikai országban börtönbe került. A fiút drogterjesztésen érték. A
bezárt fia-talok közül többen már elhagyták az országot, a magyar fiút is
kiengedték a börtönből, de az országot nem hagyhatta el. Az anya úgy tudja,
nincsenek gyermekének igazolványai, ezeket 150 dollárért kaphatná meg. Az anya a
Külügyminisztérium közbelépésére számít.



A 2007-es, felnőtt- és középiskolákban végzett vizsgálatok szerint az elmúlt
években stabilizálódott, vagyis nem növekedett számottevően a kábítószert
kipróbálók számaránya. 1995 és 1999 között a fiatalok körében egy drámai, két és
félszeres növekedés volt tapasztalható a kipróbálók számában, aztán ez a
növekedés az ezredforduló után lelassult, és mára meg is állt. Egy 2003-as
budapesti vizsgálat azt bizonyította, hogy a végzős középiskolás diákok közül
minden második kipróbált már valamilyen illegális szert – tájékoztatta a Heteket
Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója: „Hazánkban is
egy jól kialakult és biztonságosan működő, nagybani terjesztő hálózat működik.
Erre konkrét bűnözői körök építik az egzisztenciájukat, hiszen stabil üzletet
jelent a jelenleg nem látványosan növekvő piac” – tette hozzá a szakember.

A kábítószer-kereskedelemben forgó óriási pénzhez képest a megelőzésre, a
büntetésre, vagy a drogosok ellátására fordított összegek elenyészők és
nagyrészt hatástalanok.

A hazai helyzet feltárását az iskolák presztízsféltő magatartása is nehezíti,
ami független a büntetőjogi szabályzás keménységétől.

„Az utóbbi évtizedben megnövekedett a tanintézeteken belüli drogfogyasztás és
-terjesztés veszélye, és mivel az iskolák kifelé eltussolják a problémát,
razziák nincsenek, így egyes intézmények akár biztonságos droglerakatként vagy
elosztóhelyként is működhetnek. Egyes kertészeti és mezőgazdasági szakiskolákban
például a tanulók a fóliasátrakban termesztik maguknak a marihuánát” – mondta
lapunknak Takács Kinga, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum titkára. 

A középiskola végére minden második 18 éves kapcsolatba kerül a kábítószerrel. A
szakemberek egybehangzó véleménye szerint a szülőtársadalom passzív, nem
mozgósítható ebben az ügyben (sem), a pedagógusok pedig érthetően nem képesek
megbirkózni a problémával.

Olvasson tovább: