Kereső toggle

Autósüldözés

Pénzbehajtás vagy közúti népnevelés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, a kormány tényleg komolyan gondolja, hogy megrendszabályozza a
hazai autóstársadalmat. Az Új rend és szabadság elnevezésű programjában
gyakorlatilag minden közlekedési aktusra jut valamilyen fenyíték vagy annak
szigorodása, a kegyelemdöfést azonban az önkormányzatoknak és a közútkezelőknek
engedi át, amikor májustól számukra is lehetővé teszi a sebességmérést.

„Tűrhetetlen, hogy miközben évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezren
sérülnek meg Magyarországon közlekedési balesetben, csaknem 100 ezer gyorshajtás
miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt
szerezni” – fakadt ki Gyurcsány Ferenc még tavaly, a parlament őszi
ülésszakának nyitányán (és persze a Zuschlag-botrány csúcspontján), majd
bejelentette, hogy Új rend és szabadság elnevezésű programjában kiemelt helyen
szerepel a közlekedésbiztonság javítása.

Elhatározásának megvalósításához az unió úgynevezett fehér könyve biztosítja a
hátszelet, abban ugyanis „melegen ajánlják”, hogy 2010-ig minimum 50 százalékkal
jobb statisztikákat produkáljunk. A kormányfő mindezt elsősorban a szabályok
szigorításával és a díjtételek drasztikus emelésével látja megvalósíthatónak.


Senki sem állíthatja hát, hogy nem szóltak előre. Már tavaly év végén közkinccsé
tették azt a kormányrendeletként elérhető tarifatáblázatot, melynek díjtételei
bizony nem a béremelésekkel egyenes arányban növekedtek. A jogszabályból
megtudhatjuk, hogy a megengedett maximális sebesség hány százalékos túllépésekor
mennyivel emelkedik a bírság összege. Egy falun vagy városon történő áthajtás
esetén 70 km/h-nál 30 ezer, de mondjuk 100 km/h feletti sebesség esetén már 130
ezer forint is lehet a száguldás ára. „Csak haladóknak”: 50-es figyelmeztető
táblánál 126 km/h után 300 ezret kell fizetni.

A gyorshajtás mellett minősített szankciót rejt a tiltó jelzéssel égő vasúti
átjáró és közlekedési jelzőlámpa figyelmen kívül hagyása (300 ezer, illetve 100
ezer forint). A megállási, várakozási és behajtási tilalmak, valamint a kötelező
haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése (30-30 ezer, illetve 50-50 ezer
forint) míg az autópálya leálló sávján való haladás vagy megállás (150 ezer,
illetve 100 ezer forint), továbbá a természetvédelmi terület megkárosítása
(100-300 ezer forint), amire elsősorban az offroad és a quad szerelmeseinek kell
figyelniük.

A programért felelős államtitkár szerint azért nem kell izgulni a horribilis
összegű bírságok láttán, mert az ilyen kihágásokat elkövetők úgysem a Suzuki
Swifttel járó kisemberek közül kerülnek ki.

„Akinek olyan autója van, hogy az autópályán 280 km/h-val tud menni, az az ilyen
tételű bírságot is ki tudja fizetni” – állítja Kondorosi Ferenc, aki azt is
bevallotta, hogy elsősorban azokat célozták meg, akik tudatos visszaesőként,
életvitelszerűen sértik meg a közúti közlekedés alapvető szabályait. És mivel
tapasztalatai szerint az autóstársadalom többségének elsősorban a bírságok
összegének folyamatos emelésével van problémája, azt is feltárta, hogy
programjuk célja nem a „büntetés, elrettentés, korlátozás, nem a társadalom
fenyegetettség érzésének erősítése”, hanem „a jogkövető, tisztességes közlekedési
kultúra kialakítása és megszilárdítása”.

Éppen emiatt volt a büntető pontrendszer szigorítása során elsődleges szempont
azon magatartások szankcionálása, amelyek nemcsak a jogot, hanem az erkölcs
alapvető szabályait is megsértik, mint például a cserbenhagyás vagy a
segítségnyújtás elmulasztása. A közlekedési bűncselekményért mostantól 9 pont, a
szabálysértésekért pedig 1–5 pont büntetés jár. Érdemes megjegyezni, hogy május
1-jétől a közlekedési szabálysértések elkövetői már közigazgatási bírságot
fizetnek, ha azonban szabálysértési eljárás is indul az ügyben, akkor még
büntetőpontot is kaphatnak, vagy adott esetben megfoszthatják őket
jogosítványuktól.

„Kétséges számunkra, hogy a kitűzött cél eléréséhez megfelelőek és arányosak-e
az alkalmazott módszerek. A szankciók radikálisan szigorodnak, ugyanakkor az
objektív felelősség bevezetésével távolodnak a vétkességi elvtől, azaz attól,
hogy az elkövetőt kell megbüntetni” – nyilatkozta lapunknak Gyulainé dr. Tóth
Zsuzsa ügyvéd, közlekedési szakjogász. A Magyar Autóklub Jogi Irodájának
vezetője úgy érzi, a kormány elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a
közlekedésbiztonság javítása csak eszköz ehhez. A közigazgatási bírság
bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, azért a szakjogász szerint
félő, hogy a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse: ki a tényleges
elkövető, a növekvő bírságra tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.

És akinek még ez sem elég, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) éppen
most tervezi kiterjeszteni a közigazgatási bírságot annak érdekében, hogy a
mozgássérültek parkolóhelyeit jogosulatlanul igénybe vevő gépkocsikat el
lehessen szállítani.

A kormány határozott szándéka a parkolási szabályozás anomáliáinak
megszüntetése, és a parkolási igazolványokkal való tömeges visszaélések
megakadályozása – állítják az illetékesek –, mivel tapasztalataik szerint sokan
hozzátartozóik révén, ám jogosulatlanul veszik igénybe a parkolási kártyákat.
Így fordulhat elő, hogy a főváros egyes részein minden ötödik autó
fogyatékossággal élőnek járó kártyával parkol.

A száguldás ára

A miniszterelnök által említett évi 100 ezer, szankció nélkül maradó
gyorshajtás korának vége, hiszen január 1-jétől még akkor is a gépkocsi
üzembentartójának objektív felelősségét állapítják meg egy szabálysértés
elkövetésénél, ha más vezette az autót, és az illető ezt el is ismeri.

A tulajdonos még autójának eltulajdonítása esetén is csak akkor mentesül a
bírság befizetése alól, ha annak eltűntét időben bejelenti a rendőrségen. Az
ötletgazdák könnyítésként annyi engedményt adtak az üzembentartóknak, hogy 2008
májusáig csak írásos figyelmeztetésben részesülnek, melyre azért a jogalkalmazó
elrettentésül odabiggyeszti a büntetés összegét. A korábbi gyakorlat ugyanis az
volt, hogy a tetten nem ért gyorshajtók arra hivatkozva tagadták meg a kihágást
elkövető személyazonosságának feltárását, hogy az illető a rokonuk. Márpedig a
hatályos jogszabályok értelmében senki sem köteles terhelő vallomást tenni
rokonára vagy hozzátartozójára.

És ez igaz egyik legnépszerűbb nemzeti sportunkra, a delíriumos úrvezetésre is.
„Az elmúlt hét végén hatályba lépett az a miniszteri rendelet, amely bevezeti az
ittas vezetéssel kapcsolatos új eljárási szabályt, a vezetői engedély
bevonásának kötelezettségét” – tájékoztatta lapunkat a kormánybiztos. Szerinte
Magyarországon már hosszú évek óta zéró tolerancia van az ittas vezetés
tekintetében, amely ezúttal csak annyival egészül ki, hogy legfeljebb három
hónapig szünetel a gépjárművezetői jogosultsága annak, akit ittas vezetésen
értek a rendőrök. Magyarán a rendőrségnek ennyi ideje van az eljárás
befejezésére, ha valakinek bevonta a jogosítványát.

A legtöbb gépjármű-tulajdonos egyébként valószínűleg nem is ezért fogja
kiegyenesíteni a kaszáját, hanem traffipaxerdők várható megjelenése miatt.
Szintén májusi dátummal lép érvénybe ugyanis az a rendelkezés, amely a
rendőrségen túl az önkormányzatok és a közútkezelők számára is lehetőséget ad a
sebességmérésre. Az új alanyok értelemszerűen nagy üzletet látnak a jogilag még
sok sebből vérző gesztusban, pláne, hogy a jogalkotó nemcsak a gyorshajtásért
járó, megemelt tarifájú bírságot, hanem a sebességmérés költségeit és a mérést
végző vállalkozás „indokolt nyereséghányadának” összegét is az autósra hárítja.


A rendelet alapján már most kijelenthetjük: méregdrága berendezéseket kell
beszerezni ahhoz, hogy a gyorshajtás tényét GPS-szel egybeépített digitális
fényképezőgépekkel meg lehessen örökíteni. A fotózás pillanatában rögzül a
rendszám, az autó típusa és a mérés helye, ideje. Tiszta szerencse, hogy a
különféle jogcímeken sebesség-ellenőrzésre jogosult szervezetek ugyanazért a
kihágásért csak egy ízben róhatnak ki bírságot a vétkesnek. A versenyben a
rendőrség is csak akkor tud majd szinten maradni, ha e célra komoly összeget
különít el büdzséjéből.

A radarszaporulatban hazánk egyik példaképe Franciaország, ahol rövid idő alatt
42 százalékos közútibaleset-csökkenést sikerült elérni a jogszabályi
szigorítással és az újonnan felszerelt kétezer (!) radarral. Kondorosi Ferenc
nagyon fontos tapasztalatként említi az eljárások gyors lezárását, amely szintén
hozzájárul a polgárok jogkövető magatartásához. A francia gyakorlatban 48 órán
belül kiszabják a bírságot, ami a fair eljárás követelményének egyik összetevője
kellene hogy legyen nemsokára nálunk is.

Az önkormányzatok egyelőre a januárra ígért kormányrendeletre várnak, melyről a
kormánybiztos azt mondta lapunknak: minőségbiztosítási és adatvédelmi
kérdésekről folynak még a szakmai viták.

2006 decemberében a rendőrség – amúgy kísérletképpen – négy, kamerával
felszerelt sebességmérőt helyezett el az M1-es és az M7-es autópályán. A vezetőt
a járművel együtt rögzítő berendezés már beindítás után tömegesen fülelte le a
száguldozókat – naponta ezret. A masina határtalan előnye, hogy a szemből
készült fényképes azonosítás még éjszaka is egyértelművé teszi a sofőr
személyazonosságát. Emellett nemsokára a matricaleolvasó-rendszert is bevonják a
sebességmérésbe, amely a kilométerarányos díjfizetés mellett abban nyújt majd
segítséget, hogy a sztrádákon haladó járművek két pont között mennyi idő alatt
teszik meg az adott távolságot. Ebből szándékoznak ugyanis kiszámolni a jövőben,
hogy milyen gyorsan haladtunk, s ha történetesen gyorsabban, mint az adott
útszakaszra előírt megengedett sebesség, akkor a figyelőrendszer máris
továbbítja adatainkat a területileg illetékes hatóságnak.



Önöknél lesz radar?

Kis-Halas Andrea, szóvivő, pécsi önkormányzat

Természetesen a város folytat tárgyalásokat a zéró tolerancia kapcsán, hiszen
nekünk is érdekünk, hogy a területünkön szabályosan közlekedjenek az autósok.
Azonban mindenképpen a rendőrséggel kötött megállapodás alapján vásárolnánk
készülékeket, és a közterület-felügyelettel együttműködve végeznénk a méréseket.

Kovács Raymund, alpolgármester, XVI. kerület

Látunk benne fantáziát, és két ok miatt valószínűleg élni fogunk a lehetőséggel.
Egyrészt, mert folyamatos probléma kerületünkben a gyorshajtás. Vásároltunk is
már a rendőrségnek nemrég egy többmilliós készüléket, de az ugye csak egy helyen
tud mérni. Másrészt egyre több lakó-, pihenőövezetet alakítunk ki, ahol 30 km/h
a megengedett sebesség. Na, itt abszolút nem tartják be a korlátozást, és ezekre
a helyekre a rendőrök se nagyon jutnak be mérni. Ha ilyen módon bevételünk
keletkezne, azt szeretnénk közlekedésbiztonsági célokra fordítani.

Olvasson tovább: