Kereső toggle

Gárdák Európa-szerte

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa számos országában működnek illegális félkatonai szervezetek. Közös
jellemzőjük a nacionalizmus, az idegengyűlölet, az öntörvényűség és az
erőszakhoz való vonzódás. A különböző gárdáknak a mindennapokra gyakorolt hatása
viszont meglehetősen eltérő: míg például a Magyar Gárda jelenleg „operettfázisban”
van, egyes szerb szabadcsapatok merényletekkel és tömeggyilkosságokkal állnak
összefüggésben. Gárdakörkép.

Gárdák Romániája

A két világháború között működő fasiszta Vasgárda (másik nevén Mihály
Arkangyal Légiója vagy egyszerűen Legionárius Mozgalom) 1939-ben meggyilkolta az
ország akkori kormányfőjét, Armand Cãlinescut, majd egy évvel később a
legnagyobbnak tartott román történészt, Nicolae Iorgát is, aki 1931 és 1932
között szintén Románia miniszterelnöke volt.

A kommunizmus idején betiltott Legionárius Mozgalmat egykori tagjai 1989 után
újraszervezték, és rövid időn belül nagyszámú fiatal is belépett
szélsőjobboldali szervezeteikbe. A legionáriusok mindmáig legálisan működnek,
egyik legaktívabb szervezetük az Új Jobboldal (Noua Dreaptã), amelynek jelvénye
a horogkeresztre emlékeztető kelta kereszt, s amely nyíltan idegengyűlölő,
homofób, antiszemita, NATO- és EU-ellenes.

Programja természetesen a Vasgárdáéból merített (no meg a legionárius érzelmű
román értelmiség ideológiájából), s fekete egyenruháit az Új Jobboldal számos
félkatonai táborában vagy „polgári” akciója során az ország sok városának utcáin
látni lehet. Ők tüntetnek például menetrendszerűen a bukaresti melegparádék
alkalmával, s tagjaiknak köszönhetően az ilyen alkalmak rendszerint
tettlegességig fajulnak.

A Legionárius Mozgalom ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar
szervezetekétől. Ezek egyike az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesület,
melynek táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség felvonulása óriási
szenzációnak számít – tagjai között mind erdélyi mind magyarországi fiatalok
megtalálhatóak. Céljuk a trianoni békediktátum által létrehozott határok
felszámolása, illetve székelyföldi autonómia megalapítása.



A román Új Jobboldal melegellenes tüntetése

Félkatonai egységek Szerbiában

Délszláv területeken nagy múltra tekintenek vissza a félkatonai szervezetek.
A második világháború idején az önvédelemre alakult, majd a hatalom
hátországának számító „Tito partizánjai” még mindenféle nacionalista alapot
nélkülöző, igazi „jugó” hadsereg volt.

A tisztán etnikai alapon szerveződött csapatok a horvát usztasák és a szerb
csetnikek voltak, akik a második világháború rémtetteit már nemzeti ideológiai
alapon követték el. A Tito-rendszer felbomlása után soha nem látott módon
kezdtek el szaporodni a nemzeti félkatonai csoportok és osztagok, akiknek
befolyása ma is nyíltan érvényesül a belpolitikában. Nevükhöz fűződnek olyan
háborús bűncselekmények, mint a srebrenicai mészárlás, amely több ezer ártatlan
ember életét követelte. Az utolsó délszláv háború idején a csapatok a Milosevics
-rezsim nyílt támogatását élvezték és a Nagy Szerbia-eszméért gyilkoltak.

A legismertebbek

Arkan szabadcsapatait, a Tigriseket 1996-ban hivatalosan feloszlatták, de
Dél-Szerbia területén ma is aktív fegyveres állománnyal rendelkezik.
Vezetőjüket, Arkan kapitányt valóságos gerillalegenda övezi, és sokan nem hiszik
el, hogy 2000 januárjában merénylők végeztek vele Belgrádban. Arkan él, és ha
kell, visszatér – járja a mondás Dél-Szerbiában.

A Vojislav Seselj csetnik vajda vezette Fehér Sasok több száz áldozatot követelő
mészárlást hajtott végre horvát és koszovói területeken. Seselj jelenleg a Hágai
Törvényszék előtt van, a Milosevics-rezsim alatt ő volt a radikális párt
vezetője és ideológusa.

Ratko Mladic Skorpiói a nyolcezer civil áldozattal járó 1995-ös srebrenicai
mészárlás elkövetői. 1999-ben Koszovóban is bevetésre kerültek. A gárda egyetlen
tagját sem ítélték el, parancsnokuk félistennek számít a boszniai Szerb
Köztársaságban, a hágai ügyészség szerint a második legkeresettebb háborús
bűnös.

A Vörös sapkások eredetileg a jugoszláv hadsereg hírhedt deszant hadosztályának
elit egysége voltak, majd a boszniai háborúban már önálló katonai egységként
vettek részt a harcokban Arkan kapitány félkatonai alakulatának támogatásával.
2003-ban Zoran Djindjics miniszterelnök meggyilkolásában főszerepet játszottak
tagjai, akik ekkor már a „Zimonyi klán” nevű maffiaszervezet tagjaiként voltak
ismertek.



Arkan egykori kapitány és a Tigrisek. Sokak szerint ma is él

Lázár Fejedelem Gárdája

Ezenkívül még számos kisebb csapat alakult a kilencvenes években, a Krajina
Brigád, a Daruvari egység, a rojalista Szerb Sasok, Dragan kapitány egységei, a
Szerb Sólymok és a hírhedt gyilkosokból álló titokzatos muszlim csoport, a
Szürke Farkasok. A félkatonai egységek életre hívását kétségkívül nagyban
befolyásolta a háború, a szabad préda lehetősége, de kapcsolatuk a hatalmon lévő
pártokkal, illetve az ortodox egyházzal máig tagadhatatlan és vitathatatlan.

Ennek bizonyítéka az idén májusban alakult Lázár Fejedelem Gárdája, amely
Milosevic utódpártjának támogatását élvezi. Egyik alapítója, Željko Vasiljevic –
aki jelen pillanatban is a parlament tagja – részt vett Vukovár ostromában. Egy
horvát lapnak a következőket nyilatkozta: „Célunk Koszovó felszabadítása, az
albán szepa-ratistáktól, siptár terroristáktól, akik az al-Kaida tagjai. A gárda
tagjai tapasztalt veteránok, az előző háború önkéntesei, akik Koszovót Szerbia
elválaszthatatlan részének tekintik. Sokan vagyunk, és nagy tapasztalatunk van a
háborúzásban.” Arra a kérdésre, hogy ez egyfajta hitvédő háború, Vasiljevic a
következőt mondta: „Igen ez egyfajta hitvédő háború, keresztény milícia
létrehozásával, mert Szerbiának eddig nem sikerült ezt a médián keresztül
bemutatnia, hogy a háború a szerb keresztények és az albán iszlamisták között
zajlik.” A megalakuláskor ötezer önkéntest számláló gárda mára már háromszázezer
főre emelkedett, tagjai között vannak a Jugoszláv Néphadsereg magas rangú
nyugalmazott katonái is.

Ausztriában nincs gárda

Ausztria és Németország közvéleménye aggodalommal figyeli a neonáci
szervezkedést Magyarországon. Szélsőjobboldali mozgalmak ugyan itt is léteznek,
azonban a törvény szigora és a hatóságok kontrollja nehezedik rájuk.

Ausztria rögtön a felszabadulás után törvényt alkotott a nácizmus újraéledése
ellen. Ebben megtiltja a Wehrmacht, az SS vagy a náci párt egyenruhájának
viselését. A vészkorszakra emlékeztető jelképek, szimbólumok is tiltottak, így
például amikor osztrák katonák ittas állapotban karlendítéssel köszöntötték
egymást – erről szeptember 3-án jelent meg egy mobiltelefonnal készített
videoklip az interneten – a védelmi miniszter, Norbert Darabos rögtön zéró
toleranciát hirdetett meg, és utasította az államügyészséget, hogy járjon el a
Btk.-ba ütköző cselekedettel szemben. Szeptember 4-én meg is találták az első
gyanúsítottakat.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) funkcionáriusai körében nem ritka a neonáci múlt:
vezetőjükről, Heinz Stracherről olyan fotók jelentek meg az Österreich című
napilapban, melyeken hírhedt neonácikkal hadgyakorlatot tartanak a kilencvenes
évek elején. A később betiltott neonáci szervezettel, a Wiking-Jugenddel is volt
közös akciójuk. Az FPÖ azonban nem szervez „osztrák gárdát”, mert ez óriási
népszerűségvesztést jelentene, a választópolgárok előtt ugyanis nem népszerűek
az utcai demonstrációk.

Az osztrák hatóságok már évek óta figyelik, miként utaznak osztrák neonácik
Magyarországra, ahol sok mindent megengedhetnek maguknak, ami Ausztriában
szigorúan tilos.



Német újnácik

Fotók: AP

Színes bőrűek életveszélyben

Németországban ugyancsak törvény szabályozza az egyenruha-viseletet. A
szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) azonban rendszeresen szervez
tüntetéseket, amelyeket egyenruhához hasonló öltözetbe bújtatott neonácik
biztosítják. Németországban szintén tiltott a karlendítéssel történő köszönési
forma, a holokauszttagadó Horst Mahler emiatt került újra a törvényszék elé.

Miközben a korábbi Német Demokratikus Köztársaság fennen hangoztatta szocialista
és antifasiszta elveit, az NPD támogatottsága a korábbi NDK területén a
legnagyobb. Ma már egyesek nyíltan felvállalják, hogy azért szavaznak az NPD-re,
mert nemzetiszocialista. Az egykori NDK területén rendszeresek a színes bőrűek
elleni atrocitások, egyes körzetekben pedig életveszélyes volna a feltűnésük.


Németországban – ellentétben Ausztriával és Magyarországgal – nincs olyan párt,
amely lepaktálna a szélsőjobboldallal.

Kizárólag politikával

Lengyelországban egyáltalán nem létezik olyan, félkatonainak tekinthető
szervezet, mint a Magyar Gárda – tájékoztatta a Heteket Andrzej Kalinowsky, a
Lengyel Nagykövetség sajtóattaséja. A politikai pártokhoz kötődő, fiatalokból
álló csoportosulások kizárólag politikai eszközökkel akarnak kitűnni.
Szükséghelyzetben, katasztrófák esetén bevethetőek ugyan, de aktivitásuk
szellemisége egyáltalán nem hasonlítható a Magyar Gárda szellemiségéhez,
felfegyverzésüket pedig törvény tiltja.

Léteznek persze szkinhedek is és hozzájuk hasonló elveket valló emberekből álló
csoportok, és eléggé elterjedt az országban a cserkészmozgalom. Az utcákon
gyakorta látni cserkészruhában közlekedő fiatalokat, ezek azonban igen távol
állnak attól, amit a Magyar Gárda képvisel: nem veszélyeztetik a fennálló
rendet, nem félemlíthetik meg az ország lakosságát. Néhány, idősebb cserkész
által szervezett túlélőtábor idézhet ugyan némi militáns hangulatot, de valódi
fegyverek hiányában ezek maximum a paintballig juthatnak el.

Olvasson tovább: