Kereső toggle

Megbolondul a természet?

A klímaváltozás kockázatai és mellékhatásai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Januári melegrekordok dőlnek meg Európa-szerte, miközben a világ más részein
súlyos időjárási anomáliák nehezítik a létezést. Az El Niño jelenség és a
globális felmelegedés kombinációja határozza majd meg a Föld éghajlatát idén –
állítják a világ vezető klímaszakértői. A soha nem tapasztalt forróság és a
természeti katasztrófák miatt a tudósok szerint nem lehet tovább halogatni a
szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését. Magyarországon több éve készül
egy átfogó kutatási program – a VAHAVA (változás, hatás, válaszadás) –, amelyben
huszonöt évre előre lefektették a hazánkban kívánatos klímapolitika alapjait.



Fotó: Somorjai László

Aszály Indonéziában, árvizek Kaliforniában és Dél-Amerikában. A heves
széllökések miatt számtalan légi járatot nem indítottak útnak Japánban.
Coloradóban lavina pusztított, az elmúlt hetekben három hóvihar több mint
százhúsz centiméteres hóréteggel borította be az állam egyes részeit. Az
Egyesült Államok északkeleti részében eközben rekordmeleget mértek. New York
belvárosában, a Central Parkban hétvégén 22,2 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A
brit meteorológiai intézet és számos neves klímakutató szerint soha nem
tapasztalt forróságra és természeti katasztrófákra számíthatunk idén: az El Niño
jelenség és a globális felmelegedés kombinációja határozza majd meg a Föld
éghajlatát.

Nagy kérdés, hogy miként készül Magyarország az elkerülhetetlennek tűnő
változásokra.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei a
VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt keretében 2003 júniusa óta kutatják,
hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VAHAVA célja, hogy az
országgyűléssel elfogadtassa a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amely
elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátást korlátozná, és kétéves konkrét
cselekvési programot irányozna elő a mindenkori kormánynak. Eddig ilyen, a
felmelegedéssel kapcsolatos döntés még nem született, az „első fecskét” a
tavalyi katasztrófák esetére szóló biztosítások módosítása jelenti.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint az éghajlatváltozás
elsődleges hatásai már most megfigyelhetők hazánkban, az egyre gyakrabban
jelentkező szélsőséges időjárási események, a hőséghullámok, rekordárvizek, a
belvizek, illetve a tavaly augusztus 20-ai vihar a konkrét példák erre. A
miniszter évnyitó sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet arra, hogy az
időjárási hatások mellett gazdasági-társadalmi hatásokkal is számolnunk kell.
Ezen belül a legnagyobb kihívásokat várhatóan azok a közvetett következmények
jelentik, amelyek az erőforrásokért folytatott harccal, a népek vándorlásával,
valamint a kulturális és etnikai konfliktusokkal állnak kapcsolatban.



Láng István

Magyarországon a legszokatlanabb jelenség egyelőre a folytatódó enyhe tél.
Láng István klímakutató elmondta lapunknak, hogy a globális felmelegedés miatt
nő a szélsőséges időjárási események száma, intenzitásuk, társadalmi-gazdasági
hatásuk pedig erősebb lesz, mint eddig valaha az emberiség történetében. A tudós
szerint a sarki jégsapkák olvadásáért és a kelet-afrikai szárazságért felelős
globális felmelegedés és az óceánok felmelegedésével együtt járó El Niño nevű
jelenség együtt keserítik majd meg az emberek életét a következő évtizedekben. A
melegrekordok várhatóan megdőlnek: az eddigi legforróbb év, 1998 valószínűleg
messze elmarad 2007 mögött. „Ha holnap minden szén-dioxid-kibocsátást azonnal
beszüntetnénk a földön, az elkövetkező négy évtizedben akkor is szélsőséges
időjárás alakulna ki a világon” – állítja a VAHAVA-projekt vezetője.

A Kárpát-medence védettsége a szélviharokkal szemben ugyan jelentős, azonban a
nagy kiterjedésű, komoly árvizek szaporodása sajnos kézenfekvő. A Duna és a
Tisza vízgyűjtő területeiről ugyanis hamar jut el hozzánk az ár, amire tavaly
már számos példa szolgált – mondja a környezetvédelmi miniszter kijelentéseit
konkretizálva Láng István. Emellett az aszály is mindig jelen van Magyarország
egyes vidékein, igaz, e helyeken nincs intenzív növénytermesztési kényszer,
hiszen ott később legelők is kialakíthatók. Félő viszont, hogy a meleg hatására
a mélynyugalmi állapotát el sem érő vagy abból kimozduló növényzet hirtelen
lehűlések esetén nagyon komoly fagykárokat szenvedhet. Emellett az állatok és az
emberek is növekvő veszélynek vannak kitéve, mivel a melegben könnyebben
törhetnek ki veszélyes járványok.

Európában különösen a hegyvidékek, a tengerparti területek, a vizes élőhelyek
és a Földközi-tenger vidéke a sebezhető pontok. Noha az éghajlatváltozásnak
számos hatása valószínűleg kedvezőtlen lesz, néhány pozitív hatással is
számolhatunk majd – mondta el lapunknak Tóth János közgazdász. Az
éghajlatváltozásnak és a szén-dioxid-koncentráció növekedésének Észak-Európában
– a hosszabb tenyészidőszak és a fokozott növényi produktivitás révén – előnyös
hatása lehet a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, Dél- és Kelet-Európa
ugyanakkor vesztese e változásnak. Ugyancsak itt szenvedhetnek jobban a
megváltozó csapadékeloszlás miatt előforduló vízhiány miatt. Ami pedig a
turizmust illeti, annak téli válfaja a hótakarónak a hőmérséklet-emelkedés által
előidézett bizonytalansága következtében várhatóan csökken majd. Visszafogottabb
nyaralási szándékkal pedig Dél-Európában kell majd számolni az intenzívebb
hőhullámoknak köszönhetően.

Az Európai Gazdasági Térség számos országában az alkalmazkodási intézkedéseket a
természeti csapások elleni védelem, a környezetvédelem, illetve a fenntartható
erőforrás-gazdálkodás témakörén belül tervezik vagy hajtják végre. Hazánkban a
jelenlegi alkalmazkodási intézkedések elsősorban az árvízvédelemre
koncentrálnak. További jelentős tervezések és intézkedések kellenek ugyanakkor
olyan egyéb területeken is, mint például a közegészségügy, a vízgazdálkodás és
az ökoszisztémákkal való gazdálkodás. Jelenleg az éghajlatváltozáshoz való
társadalmi alkalmazkodás előtt még számos kihívás áll – véli a szakember,
hozzátéve, hogy a nagymértékű bizonytalanság csökkentése érdekében az éghajlati
modellek és forgatókönyvek részletes, regionális szintű fejlesztése és
ismertetése lenne szükséges. Az uniós helyzethez viszonyítva Magyarországnak
finoman szólva is komoly lemaradásokat kell pótolnia ezen a területen.

Gyilkos meleg Európában

A következő néhány évtized éghajlati változásai az észak-európai
tengerpartokon mediterrán környezetet alakítanak ki, Dél-Európában viszont
tízezrek halhatnak bele a hőhullámokba – áll egy uniós előrejelzésben, amely
nyilvánosságra hozatala előtt jutott a Financial Times birtokába. A londoni
üzleti napilap hétvégi száma által ismertetett prognózis két forgatókönyvet
vázol fel: az egyik 2,2 fokos, a másik 3 fokos átlagos európai felmelegedést
jósol az évszázad következő évtizedeire. Mindkét forgatókönyv szerint egy
évtizeden belül évi tizenegyezer lesz azoknak a száma, akik a természetes
halandóságon felül, kifejezetten a hőség miatt halnak meg Európában. A távolabbi
jövőre vonatkozó jóslatok még borúlátóbbak. 2071-től a meleg évente
huszonkilencezer plusz halálesetet okozhat Dél-Európában, míg északon kétezerrel
kevesebbet, viszont itt húszezer olyan ember fog életben maradni, akik egyébként
a hideg következményeibe haltak volna bele.

Az előrejelzés szerint Észak-Európában az enyhébb klíma a felmelegedés
mértékétől függően akár hetven százalékkal is növelheti a terméshozamokat, a
hőség és a szárazság viszont délen húsz százalékkal csökkentheti a mezőgazdasági
termelést. A tengerszint egy méterrel emelkedhet, és ennek költsége már 2020-ban
4,4 milliárd euró lesz az enyhébb, és 5,9 milliárd euró a szélsőségesebb
változat szerint. Mindkét forgatókönyv negyvenmilliárd euró fölé emelkedő
költségekkel számol 2080-ra. Szélsőségesebbé válnak a szárazságok és az árvizek
is. A Duna-medencében egy-egy olyan áradásnak a költségei, mint amilyet
nemrégiben Magyarország is elszenvedett, tizenkilenc százalékkal emelkednek, és
kétszáznegyvenezerrel nő az árvizektől sújtott térségi lakosok száma.

Olvasson tovább: