Kereső toggle

Ahol élsz

Magyarország és a világtrendek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Általános lelkiállapot

Nő a GDP, és vele együtt nő a magyarok pesszimizmusa – talán a
legszemléletesebben így jellemezhető Magyarország jelenlegi állapota. Bár az
életesélyeink 1994 óta folyamatosan javulnak, mindazonáltal sokkal borúlátóbbak
lettünk. Úgy tűnik, a „kegyelemdöfést” a tavaly júniusban beharangozott
Gyurcsány-csomag jelentette: az emberek többsége a különféle
közvélemény-kutatók, így a Magyar Gallup Intézet felmérése szerint is
életminősége romlására számít az elkövetkezendő években. Pedig a megszorító
intézkedések a lakosságra nézve közel sem olyan drasztikus mértékűek, mint
amilyen elvonást a Bokros-csomag jelentett jó tíz évvel ezelőtt.

A magyarok lelki és testi egészség szempontjából ma olyan rossz állapotban
vannak, ami a gazdasági helyzettel vagy biológiai okokkal nem magyarázható meg –
egyes afrikai népek is messze leköröznek bennünket életöröm tekintetében. A
szakemberek értetlenül állnak a jelenség előtt, amelyet „közép-kelet-európai
egészség-paradoxonnak” is szokás nevezni. Kimutatható az is, hogy más
nemzetekhez képest mi túlzottan stresszelünk, fenyegetettségként éljük meg a
számunkra ismeretlen helyzeteket, és kerüljük a kihívásokat, konfliktusokat. Nem
szívesen váltunk lakhelyet, munkahelyet, a túlélésre játszunk, nem a
kezdeményezésre. Úgy látszik, a kettős – gazdasági és politikai – rendszerváltás
okozta tömeges létbizonytalanság, a piacgazdaságra való átmenet a magyarokat
különösképpen megviselte. Csakhogy a pesszimizmus – figyelmeztetnek a szakértők
–, könnyen önmagát beteljesítő jóslattá válhat, ami társadalmi átmenetek idején
különösen veszélyes tényező.

A felmérések szerint meglehetősen materialista, földhözragadt gondolkodásmód
jellemzi a magyarokat, aminek nem kis szerepe lehet abban is, hogy a népesség
egyre öregszik és fogy. Bár lassan javul a helyzet, de európai viszonylatban még
mindig nálunk a legrövidebb a születéskor várható élettartam.

A valóban aggasztó problémákat éppen a rugalmasság hiánya okozza: például
csendes lemaradásunkat a világ technológiai fejlődésétől. A 20-21. század
fordulóját egy világméretű korszakváltás kezdeteként szokás emlegetni, az
iparosodás korát a technológiai forradalom, az interneten kiteljesedő
gazdasági-társadalmi globalizáció váltotta fel. Bár a rendszerváltás óta jobban
bekapcsolódunk a világ vérkeringésébe, de mind nyelvtudásunk, mind
számítástechnikai ismereteink tekintetében máig a sereghajtók közé tartozunk
Európában. Reménykeltő, hogy a mostani iskolás generáció már az új paradigma
jegyében nő fel.

Hazánkban 1995 és 2000 között – a gazdasági fellendülés idején – tovább nőtt
a GDP és a pesszimizmus. Más népek rosszabb gazdasági mutatóik ellenére is
sokkal vidámabbak nálunk.



A magyarok teljesítményelvűek, pénzben mérik a sikert, lelkiállapotukat
leginkább az anyagi helyzetük határozza meg

Erősödő gazdaság, gyengélkedő társadalom

Magyarországon erős a Kádár-korszak iránti nosztalgia, sokan kételkednek
abban, hogy a rendszerváltás valóban pozitív fordulatot hozott a –
tarthatatlanul eladósodott – ország életébe. Ezzel szemben vitathatatlan tény,
hogy kiépült a piacgazdaság, valamint a demokratikus jogállam
intézményrendszere. A kilencvenes évek közepe óta fejlődő pályára állt a
gazdaság: átlagosan évi 3,7 százalék a GDP növekedési üteme, nőtt az
életszínvonal, csökken az alapkamat és az infláció, exportorientált, nyitott
piaccá váltunk.

Ám a gazdasági növekedés ellenére a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke alig
változott – a legalsó és a legfelső jövedelmi tized között évek óta nyolcszoros
a különbség –, valamint a jövedelmünk aránytalanul nagy részét fordítjuk még
mindig a létfenntartásra. Kimutatható, hogy nem maga a szegénység a fő deprimáló
tényező, hanem a kirívóan nagy társadalmi különbségek. A népesség egyharmada
lényegében eltartott státuszú, és félő, hogy az is marad. Komoly gazdasági
fékezőerő az európai társadalmak – köztük Magyarország – népességének az
elöregedése is: egyre kevesebb az aktív korú. A rendszerváltás óta
Magyarországon rendkívül megugrott az inaktívak aránya, különösen a
rokkantnyugdíjasoké. A szakemberek szerint jó, ha a jelenlegi, 57 százalékos
foglalkoztatottságot 2011-ig egyáltalán tartani tudjuk.



Hazánkban az infláció a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint 2008-ra
tartósan három százalék alá esik



A magyarok életszínvonala 2002-re érte el a rendszerváltás előtti szintet

Hány órát dolgozik bruttó 100 ezer forintért?



Járai Zsigmond MNB-elnök

1,5 óra


Gundel Takács Gábor műsorve-

zető, 5 óra


bíró

19 óra


bányamérnök

40 óra


általános orvos

46 óra


buszvezető

78 óra


bányász

91 óra


jegyellenőr

97 óra


pék

124 óra


szakács

129 óra


tanár

132 óra


textilipari munkás

149 óra



Magyarországon 2005-ben a 65 év felettiek a teljes hazai népesség több mint 16
százalékát teszik ki, arányuk hamarosan meghaladja a 14 év alattiakét



A „teljes” foglalkoztatást a kilencvenes években Magyarországon is felváltotta a
tömeges munkanélküliség. Napjainkban is közel egymillióra tehető azoknak az
embereknek a száma, akiket semmilyen ellátórendszerben nem tartanak nyilván.



Az EU-ban a keresetekre vonatkozó nemzetközi adatokat az árszínvonal
különbségeit kiszűrő vásárlóerő-egységben (PPS-ben) közlik (Forrás: KSH)

Kihalunk vagy megmaradunk?

Magyarország népessége évente több mint 30 ezer fővel csökken. A halálozások
száma másfélszerese a születésekének – inkább a többedik és kevésbé az első
babák akarnak megszületni. A válások száma változatlan, miközben a
házasságkötéseké a 80-as évek óta meredeken csökken, s a most kötött frigyeknek
várhatóan a fele fog felbomlani. Terjed az együttélés, minden harmadik csecsemő
házasságon kívül születik – bár elviekben még tradicionálisak vagyunk, és a
kétneműek házasságát tartjuk ideális családformának. Az időbeosztásunkat
illetően más nemzetekhez képest tévé- és munkafüggő emberek vagyunk. A
születéskor várható élettartamunk egyre nő, de még mindig sereghajtók vagyunk a
kontinensen. A magyar középkorú férfiak halálozási és depressziós mutatói
különösen rosszak, amit a szakemberek a megélhetésért folyó küzdelem okozta
krónikus stresszel indokolnak, amivel együtt jár az önpusztító életforma is,
úgymint alkohol és cigaretta. Az életkilátások ma drámaian összefüggnek a
családi háttérrel, illetve az iskolai végzettséggel: olyannyira, hogy egy 30
éves, nyolc általánost végzett férfi várhatóan 17 évvel fog kevesebbet élni,
mint diplomás kortársa.ű



Hazánkban is növekszik az egyedülállók aránya, számuk jelenleg két és fél millió



Forrás: Eurostat, 2006



• A gyermekvállalás terén a rendszerváltás óta tartó mélyrepülés tapasztalható

• Az egy szülőképes korú nőre jutó 1,3 „gyerekszámmal” (termékenységi mutatóval)
az unió középmezőnyében helyezkedünk el

• Az első házasságkötés idején az átlagéletkor nőknél 26 év, férfiaknál 29 év

• A magyar lakosság egytizede diplomás, míg a felének legfeljebb általános
iskolai végzettsége van

• Hazánkban minden harmadik gyermek olyan háztartásban él, ahol az egy főre eső
jövedelem kevesebb, mint 25 800 forint



• Növekvő születésszám és bevándorlás mellett 2050-ben ugyanennyien leszünk. Ha
minden az eddigiek szerint folytatódik, kb. 8 millióan

• Határainkon kívül 1 millió magyar ajkú ember él. Hazánkban a roma népesség
becsült létszáma 400-600 ezer, a zsidó népességé 70-130 ezer

• Az öngyilkossági mutatóink javulnak, de egymillió az alkoholisták száma, és
becslések szerint minden harmadik ember dohányos

• A daganatos, a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében kelet-európai
viszonylatban is kiemelkedően rosszak a mutatóink

Trendek és értékrendek

A prosperitás nyitja a kis- és középvállalkozások támogatásában, az
oktatásban és a technológiai fejlődésben keresendő. Mindezt átfogja az IT
(információs technológia) robbanásszerű térnyerése, a globalizáció sokrétű
folyamata. A rendszerváltás után bekapcsolódtunk ugyan a világ vérkeringésébe,
de nemzetközi elszigeteltségünk még mindig nagyon jelentős politikai, gazdasági,
kulturális, technológiai viszonylatban egyaránt. Szinte civilizációs
választóvonal, úgynevezett digitális szakadék tátong a számítástechnikában
jártas és járatlan rétegek között. A digitális szakadék éppúgy kimutatható
egy-egy országon belül, mint az európai nemzetek szintjén, sőt a világ gazdasági
nagyhatalmai között e tekintetben maga Európa is messze lemarad az USA vagy
Japán mögött. Megugrott a diplomások száma, de a felsőoktatás expanziója – nem
csak nálunk – együtt járt a minőségi visszaeséssel, ráadásul a magyarok
idegennyelv-tudása rendkívül alacsony szintű – még az angolok hírhedten rossz
mutatóin is túlteszünk. További fékezőerőt jelent boldogulásunk útjában, hogy
nagyon alacsony nálunk a mobilitás, gyanakodva nézünk a bevándorlókra, s
általában mindazokra, akik nálunk sokkal könnyebben váltanak lakhelyet.



Mobiltelefonnal a magyarok el vannak látva – 10 emberre 8 készülék jut –, míg a
lakosság alig egytizede internet-előfizető



Hazánk 42 százalékos adatával a 25 európai uniós tagország közül csak a
huszonnegyedik lett, és csupán Lettországot (34 százalék) tudta megelőzni.

Ami fontos és ami nem, 2006



A fenti ábra a magyar társadalomra jellemző célértékeket mutatja, felülről
lefelé haladva az egyre kevésbé fontos célok-értékek sorrendjében. A vizsgálatot
utoljára tavaly végezték el. A sorrend 1982 óta érdemben változatlan



A tradicionális-szekuláris skála a valláshoz, szabálykövetéshez, abortuszhoz,
nemzeti érzelmekhez és a tekintélyhez való viszonyt vizsgálja. A
túlélő-önkifejező skála a biztonságra való törekvést, a homoszexualitáshoz és a
többi emberhez való viszonyt mutatja, valamint azt, hogy az emberek boldogok-e
és aláírnak-e petíciót. A magyarok értékrendje nemzetközi összehasonlításban is
„nehézkes”, tradicionális gondolkodásmódot és túlélésre törekvő mentalitást
mutat.

Forrás: Demos

Készítették: Makki Marie-Rose, Szlazsánszky Ferenc

Közreműködött: Kovács Klára

Forrás: Demos Magyarország, KSH, Magyar Gallup Intézet, Eurostat

Olvasson tovább: