Kereső toggle

Öt éve kezdődött

Szeptember 11-e óta világméretűvé vált az iszlám terror

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven
jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező
– ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső
emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük
négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök
végeztek. Négy utasszállító repülőgép semmisült meg utasaival együtt – kettő New
Yorkban, az egyik Washingtonban, százhuszonöt katonát sodorva magával a
pusztulásba, míg a negyedik úton a főváros felé. Öt év telt el a példátlan
tömeggyilkosság-sorozat óta, de következményei azóta az egész világot megrázták.



Fotó: AP

A támadás Amerikát érte, az áldozatok túlnyomó többsége amerikai állampolgár
volt. A kitervelők nyilatkozatban ismerték el felelősségüket, az elkövetők
kivétel nélkül külföldi muszlimok voltak. Az eseményeket a világ jelentős részén
élőben közvetítették, a helyszínen százezernél több szemtanú tartózkodott. New
York és Washington csak a kezdet volt: Moszkva, Madrid, London, Jeruzsálem,
Beszlán, Sharm el-Sheik, Casablanca, Netanja, Bali, Amman és Bagdad következett.

Az öt éve tartó világméretű terrorhullám elkövetői között nincsenek amerikai
állampolgárok, áldozatok annál többen. A szeptember 11-ei támadások utáni
napokban a világ nagy része kiállt Amerika mellett („Mindnyájan amerikaiak
vagyunk” – írta címlapján a francia Le Monde). A részvét múltával azonban
hamarosan megjelentek olyan állítások, amelyek felcserélték a terroristák és az
áldozatok szerepét, mondván: nem az al-Kaida, hanem Amerika támadt saját magára.
Honnan erednek és kinek az érdekében állnak azok a teóriák, amelyek saját
polgárainak tudatos lemészárlásával vádolják meg az amerikai vezetőket?



Fotó: AP

A nagy hazugság

„9/11: a nagy hazugság” – ezzel a címmel jelent meg 2002 elején egy francia
újságíró, Thierry Meyssan könyve, amely azóta is a szeptember 11-ei eseményekkel
kapcsolatos „leleplezések” alapműve. Meyssan szerint a támadásokat nem iszlám
terroristák tervelték ki és hajtották végre, hanem az amerikai kormányzatot
irányító „katonai-ipari körök”. A hadiipari lobbi célja az volt, hogy ürügyet
teremtsen egy közel-keleti háborúhoz az olajkészletek megszerzése érdekében.
Ennek érdekében azt a látszatot keltették, mintha muszlim terroristák lettek
volna a gépeltérítők. Sőt – Meyssan szerint – nem is kamikazeakció történt,
hanem repülőgépnek álcázott amerikai cirkálórakéták csapódtak az épületekbe, a
Világkereskedelmi Központ (WTC) tornyai pedig nem a becsapódások következtében,
hanem tudatosan előidézett robbantások nyomán omlottak le.

A francia szerző hajmeresztő teóriája azóta számtalan változatban járta be az
internetet. Különböző civil „vizsgálóbizottságok” alakultak, hogy kiderítsék a
„9/11 igazságot”. Filmek és könyvek tucatjai eredtek a „sötét titkok” nyomába.
Az „inside job” (belső akció) elmélete különösen népszerű lett Európában és a
muszlim világban. „A nagy hazugság” állításait Magyarországon is felhasználták
szélsőjobboldali kiadványok és publicisták az Egyesült Államok elleni szidalmaik
alátámasztására.

Thierry Meyssan könyve megjelenése után néhány nappal meghívást kapott az Arab
Liga vezetőitől, hogy Abu Dhabiban egy konferencián arab diplomaták és újságírók
előtt fejtse ki álláspontját arról, ki áll az amerikai merényletek hátterében.
„Nyilvánvaló, hogy a szeptemberi támadásokat nem követhették el az arab-muszlim
világból származó külföldi terroristák – még ha a résztvevők közül néhányan
muszlimok is voltak –, hanem csak az Egyesült Államok terroristái” – jelentette
ki Meyssan 2002. április 8-án az Arab Liga rendezvényén. Ezek után nem csoda,
hogy könyve bestseller lett a muszlim világban, ahol a Gallup 2002. tavaszán
készült nemzetközi felmérése szerint az emberek 90 százaléka Amerikát tartotta
felelősnek a támadásokért. Meyssan amúgy egyetlen közvetlen bizonyítékot sem
idéz elmélete alátámasztására, de ez nem akadályozta meg abban, hogy megírja „a
nagy hazugság” folytatását, „Pentagate” címmel. 2004-ben újabb meglepő
állítással állt elő: kiderítette, hogy a beszláni kisdiákok lemészárlásáért nem
csecsen-muszlim terroristák, hanem a CIA által felbérelt „zsoldosok” a
felelősek, és az akció célja az volt, hogy Amerika megszerezze az ellenőrzést a
Kaszpi-tenger természeti kincsei felett.

Bár nézetei neonáci körökben is népszerűek, Meyssan ateista baloldali
gondolkodónak vallja magát. Az amerikai külügyminisztérium tavaly megjelent
jelentése szerint Meyssan internetes újságja, a Voltaire Network az
Amerika-ellenes dezinformáció egyik fő nemzetközi forrása és továbbítója.
Meyssan szerint hazugság a „civilizációk konfliktusáról” beszélni, mert ez csak
„az Egyesült Államok világuralmi törekvéseit szolgálja”. A francia szerző
2005-ben létrehozta a „Béketengely” elnevezésű antiimperialista fórumot a
terrorizmus elleni háború leállítására, amelynek első, belgiumi konferenciáját
az al-Dzsazíra arab hírtelevízió élőben közvetítette.



Fotó: AP

A Hezbollah és a négyezer hiányzó zsidó

A szeptemberi 11-ével kapcsolatos összesküvés-elméletek másik nagy
csoportjába az antiszemita teóriák tartoznak. Ezek azt állítják, hogy az izraeli
titkosszolgálat szervezte meg a támadást, annak érdekében, hogy belekényszerítse
az Egyesült Államokat egy közel-keleti arabellenes háborúba. Az elmélet fő
„bizonyítéka” szerint szeptember 11-én reggel a WTC-ben dolgozó négyezer izraeli
állítólag figyelmeztetést kapott, hogy ne menjen be aznap dolgozni. Ezt a
kijelentést azóta számtalan könyv és újságcikk idézte tényként, pedig eredeti
forrása egy Izraellel kapcsolatban nem éppen semleges médium volt. A libanoni
Hezbollah al-Manar televíziócsatornája 2001. szeptember 17-én jelentette be
először, hogy „egyetlen izraeli áldozata sem volt a WTC elleni támadásnak, pedig
a cionista média szerint négyezer izraeli dolgozott az épületekben”. Az al-Manar
„arab diplomáciai forrásokra” hivatkozva azt állította, hogy az izraeli
belbiztonsági szolgálat, a Sabak riasztotta a cionista munkatársakat. Az állítás
egyik fele sem igaz: hét izraeli (valamint a Wall Street Journal becslése
szerint összesen négyszáz különböző állampolgárságú zsidó) halt meg az
ikertornyok elleni támadásokban, a sajtóban megjelent négyezres szám pedig nem a
tornyokban dolgozókra vonatkozott, hanem a támadások hírére ennyi Manhattenben
lakó izraeli állampolgár iránt érdeklődtek rokonaik szeptember 11-én a New
York-i nagykövetségen.

Ennek ellenére a „négyezer hiányzó izraeli” legendája gyorsan bejárta az arab
médiumokat, és azóta őrzi helyét a szeptember 11-ei mítoszok között. Egy másik
rendszeresen idézett állítás szerint Ariel Saron miniszterelnök is tudott a
készülő merényletekről, ezért mondta le tervezett New York-i utazását. A tény
ezzel szemben az, hogy Saron szeptember 23-án utazott volna az Egyesült
Államokba, hogy beszédet mondjon egy zsidó szervezet konferenciáján. Saron az
utat szeptember 12-én mondta le, amihez az események valamint az érvényben lévő
általános amerikai légtérzárlat miatt ekkor már aligha kellett jövőbelátó
képesség vagy titkosszolgálati információ.

A szeptember 11-ével kapcsolatos antiszemita összesküvési elméletek „a legújabb
változatai annak az évszázadok óta ismételt vádnak, miszerint a zsidók uralják
és manipulálják a világ kormányait a saját érdekeinek megfelelően. Ezek a
rágalmak a Cion bölcseinek a jegyzőkönyveit ültetik át a 21. századba, azt
állítva, hogy a zsidók eredendően gonoszak és a világuralomra törnek. A
különbség csupán annyi, hogy a Cion bölcsei helyére most a Moszad ügynökeit
ültetik” – írta a Rágalmazás Ellenes Liga 2003-ban megjelent tanulmánya, amely
szerint 2001 óta világméretekben ugrásszerűen megnőtt az antiszemita
gyűlöletkeltés, különösen az interneten keresztül.



Fotó: AP

Az áldozatok vére

Az összesküvési elméletek következetesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt,
hogy az elmúlt öt évben lezajlott vizsgálatok és az időközben nyilvánosságra
került információk egyértelműen megállapították, hogy a támadásokért a
felelősséget iszlám terroristák viselik. Oszama bin Laden többször is – legutóbb
az idén május 21-én az al-Dzsazíra csatornán sugárzott hangüzenetében –
elismerte, hogy személyesen ő irányította a 19 gépeltérítő akcióját. A támadás
körülményeit vizsgáló amerikai bizottság jelentése szerint a szaúdi származású
milliárdosnak négy-ötszázezer dollárjába került a merénylet előkészítése.

Mivel az elkövetők a támadásokban meghaltak, ezért csak a kitervelőket lehet
felelősségre vonni. Oszama bin Laden ugyan a mai napig szabadlábon van, számos
vezető munkatársát azonban sikerült elfogni. Közöttük a legfontosabb a
pakisztáni Kalid Sejk Mohamed, aki 2003-ban került amerikai kézre. Ő bevallotta,
hogy 1993-ban pénzzel támogatta az első WTC elleni bombatámadást, amelyet
unokatestvére, Ramzi Juszef hajtott végre. Mohamed 1995-ben arra készült, hogy
11 amerikai repülőgépet robbantsanak fel a Csendes-óceán felett (ennek a tervnek
a felelevenítésére készültek brit állampolgárságú muszlim terroristák idén
nyáron). A magányos terrorstratéga 1998-ban csatlakozott a bin Laden vezette
al-Kaidához, és az FBI vizsgálatai szerint ő dolgozta ki a WTC és a Pentagon
elleni támadás részleteit. Elfogása előtt még résztvett a Bali szigetén nyugati
turisták elleni robbantásban, valamint ő rendelte meg Daniel Pearl, a Washington
Post újságírójának az elrablását és meggyilkolását.

Az al-Kaida az Amerika ellen 1998-ban kiadott fatvában három okot sorol fel, ami
miatt az Egyesült Államokat meg kell büntetni: Izrael támogatását, a
szaúd-arábiai katonai jelenlétét, valamint az iraki nép elnyomását. Oszama bin
Laden vallási parancsa felszólította a muzulmánokat, hogy a dzsihád minden
eszközével harcoljanak az Egyesült Államok és csatlósai ellen. Bin Laden számára
a közvetlen irányítást a nemzetközi hajtóvadászat megnehezítette, a 2001 óta
eltelt időszak eseményei mégis azt mutatják, hogy bin Laden fatvája ma is
iránymutató a különböző iszlám terrorcsoportok számára.

Szeptember 11-e évfordulóján az áldozatokra való emlékezés mellett világosan ki
kell mondani azt is: a New York-i tömeggyilkosságokért és a terrortámadásokban
azóta lemészárolt ártatlan emberek ezreinek az életéért a felelősség az
iszlámfasizmus emberiségellenes barbár eszméinek a követőit terheli. Az
ártatlanok vére az ő kezükön van, de azokra is ráfröccsen, akik bármilyen
megfontolásból mentegetik őket.

Olvasson tovább: