Kereső toggle

Vakmerő magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Senkit sem vertek át Vir szigetén – mondja Féderer Ágnes újságíró, aki a
múlt heti bontásokat a helyszínen követte végig. A 2002 és 2004 között
hihetetlenül szabálytalanul – közvetlen vízközelben, egymás hegyén-hátán –
megépített ingatlanok kétségtelenül rengeteg pénzbe kerültek, jóllehet már a
telkek megvásárlásakor világos volt, hogy az egész sziget építési tilalom alatt
áll. A telkek adásvétele jogszerű volt, az építkezések nem. Ráadásul a magyarok
merészebbek voltak az átlagnál, mert oda is építkeztek, ahová a régi törvények
értelmében sem lett volna szabad. Néhány ház a korábban érvényben lévő tizenöt
plusz hat méteres partszakaszra vonatkozó törvényt is megsértette, nemcsak a
2004-es hetvenméteres törvényt. Az első körben lebontott ötven ház a legkirívóbb
eset volt, több értelemben is törvénysértő és szabálytalan.

A többi nyolcezer házat valószínűleg nem fogják ledózerolni. Az állam által
elvégzett bontásokat egyébként a tulajdonosok fizetik, amire rámehet a telkük
ára is.

Egyfajta húzóerő érvényesült Vir szigetén: Béla szólt Gyulának, Gyula Jenőnek,
Jenő Gézának, és így tovább: „én is vettem, te is vegyél”. Volt egy kitaposott
út, az elsők voltak a vagányak, a többiek meg mentek utánuk, a magyar
mentalitást követve, miszerint: ami már áll, azt biztosan nem fogják bolygatni.
Az amerikai, német, osztrák vevők sokkal körültekintőbbek, több pénzük is van,
bizonytalanba nem fektetnek. A lebontásra ítélt ötven ház közül huszonhárom
horvát, tizennyolc magyar, hét bosnyák és két szlovén tulajdon volt.

Azt mondják, a tavalyi szezonban tele volt a sziget magyarokkal, hirdetni sem
kellett, az ingatlanok ismeretségi alapon megteltek. Ha valaki hitelből
építkezett, bízhatott benne, hogy a bérbeadásból befektetése hamar megtérül, az
utólagos engedély pedig idővel elintéződik. Pedig ingatlanközvetítői körökben
köztudott – lapunknak több jogász is megerősítette –, hogy Horvátország a
jogilag legingatagabb térségek egyike, ráadásul „rendőrállam”.

A dózerolások sem új keletűek, hét éve például Zágrábban bontottak el egy komoly
villanegyedet, nagy potentátok ingatlanjaival együtt. Dubrovnikban a Hilton
szálloda egész emeletét leromboltatták, mert megépítése jogszerűtlen volt. Csak
idén márciusig ezer ingatlan lett ledózerolva a horvátok szerint, és ősszel
folytatják a bontásokat, végigmennek az egész országon. Ráadásul kaotikusak a
tulajdoni viszonyok, a háború óta nincs megfelelő ingatlan-nyilvántartás,
vásárlásnál emiatt is húzódik a bejegyzés. A rijekai földhivatal anno porrá
égett. Horvátország és Szerbia a mai napig nem számolt el egymással, a
tulajdonjogokat nem rendezték, nagyon sok szerb ingatlan máig gazdátlanul áll.
Az uniós csatlakozás egyik feltétele, hogy államközi megállapodásokkal
átláthatóbbá tegyék a helyzetet.

Vir nem hat az idegenforgalomra

Több szempontból is nagyon sajnálatos, hogy a magyar médiumok többsége
magyarellenes akcióként tálalta a horvátországi bontásokat – fejtette ki
lapunknak Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösségek Magyarországi
Közvetlen Kereskedelmi Képviseleti Irodájának vezetője. A magyarokat a horvátok
kimutathatóan várják és kedvelik. Ráadásul a törvénytelen ingatlanok terén
leginkább saját honfitársaik az érintettek. Azt is tudni kell, hogy a horvátok
szemében a tengerpart egyfajta nemzeti kincs, köztulajdon, hetvenméteres sávban
az állam hatásköre, azon túl a helyi önkormányzatoké. De a törvények nem
ismerete nem ment fel a be nem tartásuk alól – hangsúlyozza a képviselet
vezetője, aki szerint a vevőknek nem kellett volna nagy utánajárás ahhoz, hogy
megtudják, milyen veszélyes ügyletbe bonyolódtak, különösen, hogy az építtető
cégtulajdonosok zöme helyi (vajdasági) magyar volt. Azt nem tudni pontosan, hogy
az események mennyire hatottak a magyarok utazási kedvére, de az iroda a
tavalyihoz képest egyértelmű forgalomnövekedést tapasztalt.

„A Pro Family Travel utazási iroda forgalmára nincsenek kihatással a Viren
történtek – mondja Benda Zoltán ügyvezető igazgató. – Jobban mondva sajátos
hatását érzékeljük: bejött hozzánk a minap egy úr, akinek Vir szigetén volt
foglalva egy apartman, de mivel azt lebontották, ezért jött a mi irodánkba.
Pontosan ennek az esetnek a példáján mutatkozik meg az a kiáltó probléma, hogy
mennyi apartmant adnak ki illegálisan Horvátországban. A Vir szigetén építkezők
tudták, hogy törvénytelen, amit tesznek.”

Az illegálisan épített és kiadott apartmanok száma a rendszerváltás óta
folyamatosan nőtt. A több ezer ingatlantulajdonos többsége ismerőseinek,
barátainak adja ki az apartmant, a piaci ár alatt 20-30 százalékkal. Ha csak tíz
hétre kiadja 30-40 euróért hetente, ki lehet számolni, milyen kárt okoz a hazai
utazási irodáknak, nem beszélve a horvát adókról.

A Horvát Turisztikai Minisztérium minden ősszel kiadja a nyári szezon beutazási
statisztikáit a szobafoglalásokkal és a vendégéjszakák számával együtt, ami
rendkívüli módon eltér a határátlépések számától. A hivatalos adatok szerint
tavaly mintegy félmillió magyar turista 2,5 millió vendégéjszakát realizált
Horvátországban.

Befada Tamás, az Adria-Contact ügyvezető igazgatója szerint a hazai
ingatlanforgalmazók mellett szól, hogy ebben az esetben is kiderült: ezeket az
ingatlanokat az építtetőtől vásárolták, és nem ingatlanforgalmazótól. Aki 5
millióért akar 15 milliós ingatlant vásárolni, az már önmagában hordozza a bukás
veszélyét. Befada Tamás arra a kérdésre, hogy emiatt az ügy miatt visszaeshet-e
az ingatlaneladás forgalma, elmondta, hogy az utolsó fél évben nagyon felmentek
az ingatlanárak Horvátországban, ezért eleve visszaesett a kereslet. A
négyzetméterárak a budapesti viszonyokkal vetekszenek, mára 1500
euró/négyzetméter körül mozognak.

 

Erdei Judith

Olvasson tovább: