Kereső toggle

A paradicsom elvesztése

A magyar mutyi hatástalan a horvát hatóságoknál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már csak a jogi út adhat némi kárpótlást az adriai Vir szigetén lerombolt ingatlanok magyar tulajdonosainak. Kérdéses persze, hogy eséllyel
perelhetik-e a horvát államot, hiszen tény – s többségük tisztában
is volt ezzel –, hogy a szokásosnál olcsóbb nyaralójuk engedély
nélkül épült. Az akció hátterében nem a horvát magyarellenességet
kell keresni: Horvátországban évek óta bontják a törvénytelen építményeket,
amelyek zömükben honfitársaik tulajdonai.



Fotó: MTI

Egészen a múlt hétig jó üzlet volt a horvátországi
Vir szigetén ingatlant vásárolni.
A helyi önkormányzat „liberális”
hozzáállása nyomán ugyanis a rendezési
tervben még nem szereplő területeken is lehetett
– építési engedély nélkül – építkezni,
és az árak így a szokásosnál alacsonyabbak
voltak. Akik az ötven – köztük tizennyolc
magyar – nyaraló eldózerolását a helyszínen
követték figyelemmel, azt mondják,
hogy szinte minden tulajdonos elismerte:
tudták, hogy házaik nem rendelkeztek a
szükséges engedéllyel. Ennek ellenére is
megvették azokat, mivel az építkezést végző
fővállalkozók azzal nyugtatták őket, hogy a
jövőben meglesznek a szükséges papírok.
Úgy tudni, hogy voltak olyan vevők – ők voltak
a körültekintőbbek –, akik a szerződésben
kikötötték: amennyiben ezt nem sikerül
megoldani, visszakapják a pénzüket.
Ingatlanberuházásokkal foglalkozott az
a pécsi bejegyzésű cég is – a Vass Holding
Rt. –, amelynek vezetője a magyar nyaralótulajdonosok
szóvivőjeként nyilatkozott a
sajtónak – legalábbis a házrombolási akció
első napjaiban. Vass Krisztina határozottan
állította, hogy a horvát hatóságok jogellenesen
járnak el, hiszen 2003-ban épült
házakra alkalmazzák azt a 2004-ben született
törvényt, amely megtiltja az építkezést
a tengertől számított hetvenméteres
védett övezeten belül. Azt is kiemelte, hogy
– szavai szerint – korábban a hatóságok
nem tették lehetővé az építési engedély beszerzését,
így számos ház ennek hiányában
épült fel. Vass Krisztina nem véletlenül
állt ki olyan elszántan az igaza mellett:
több lerombolt ingatlant korábban az ő cége
értékesített a magyar vevőknek, vagyis
gazdaságilag komolyan érintett az ügyben.
Horvátországi forrásokból úgy tudjuk,
hogy a viri „nyaralóbizniszben” meghatározó
szerepet játszott egy Barracuda nevű,
Eszéken bejegyzett cég, illetve egy horvát–
magyar kettős állampolgár, bizonyos
Végvári Attila is, aki egyben Vass Krisztina
üzlettársa volt. Mint azt a zágrábi Jutarnji
List című újság megemlítette, a lapnak
adott korábbi interjújában Végvári elismerte,
hogy „nem kellene a területen építkezni”,
de ő biztos abban, hogy a házakat
az átadásukig beépítik a rendezési tervbe.
Vass Krisztina lapzártánkig nem reagált
megkeresésünkre.



Forrás: GoogleEarth

A házrombolások kapcsán felmerült az
is – részben pont Vass Krisztina révén –,
hogy az akcióban szerepet játszik a horvátok
magyarellenessége is. Ennek ellentmond,
hogy Viren kívül Rab és Brac szigetén
is megkezdték az engedély nélkül épült
és a tengerparthoz hetven méternél közelebb
épült házak eldózerolását – márpedig
ezeken a helyszíneken nem volt magyar
érintett.
Szintén nem a horvátokat okolja a történtekért
az adriai ingatlanberuházásokban
is érdekelt Merkbau Kft. horvát „leányvállalata”,
az Azurna Vila vezetője.
Mint Kovács László lapunknak elmondta:
eddigi tapasztalataik alapján számukra
nem volt meglepő a horvát hivatalos szervek
mostani akciója. „Tavaly Brac szigetén
már volt hasonló ügy, akkor ötvenhat
házat dózeroltak el a hatóságok, de annak
az akciónak nem volt magyar érintettje,
így hírértéke sem, legalábbis nálunk” –
nyilatkozta a jelenleg is Horvátországban
tartózkodó cégvezető. Szerinte a sok indulatot
kiváltó ügy mögött nem a horvát nacionalizmus
áll, a magyarázatot inkább a
helyi viszonyokban kell keresni. „Az ország
számos vidékén még nincsenek kész
rendezési tervek, ezek hiányában viszont
nem lehet építési engedélyeket kiadni. A
kereslet ugyanakkor jelentős, és ezt jól
tudják az ingatlanos vállalkozók is. Többen
közülük belefognak hát az építkezésbe,
gyakran a helyi hivatalnokok hallgatólagos
beleegyezésével, arra számítva,
hogy egyszer majd lesz engedély is. Az
ilyen telkek egyébként a szokásosnál jóval
olcsóbbak. A gond viszont az, hogy amíg a
helyi önkormányzatoknak jól jönnek az
építkezések és a kommunális adó, addig a
horvát állam fontosabbnak tartja a természetvédelmi
és egyéb szempontokat: az ingatlanokat
tehát lerombolják” – magyarázta
Kovács László, megemlítve, hogy
nem véletlen, hogy a viri polgármester az
ingatlantulajdonosok érdekében emelte
fel a szavát. A helyi önkormányzatok és a
megyei-állami vezetés közötti érdekellentétből
fakadóan egyébként a rendezési
tervek elfogadása sok helyen évek óta húzódik.
(Ezt egyes befektetők igyekeznek
kihasználni: hatalmas területeket vásárolnak
fel, arra számítva, hogy azok a városrendezési
tervekben később az építési
övezet minősítést fogják megkapni.)
Kovács László úgy látja, hogy a házaikat
elveszítő magyarok valóban áldozatok, de
nem a horvátoké, hanem az építtető vállalkozóé,
legyen az bármilyen nemzetiségű.
„Felháborítónak tartom a viselkedésüket,
mellyel a törvénytisztelő vállalkozókat,
befektetőket és a horvát államot is lejáratják”
– fogalmazott. A cégvezető azt mondja,
hogy a hasonló helyzetek elkerülése
érdekében jól teszi vállalkozó és vevő egyaránt,
ha mindenben követi a törvényi előírásokat,
még ha az költségesebb és időigényesebb
megoldás is.

Olvasson tovább: