Kereső toggle

Ante Gotovina a Hágai Bíróság előtt

Megkerült a Tábornok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Letartóztatták a 250 ezer áldozattal járó balkáni háborúk során elkövetett emberiség elleni bűntettek egyik fő felelősét, a négy éve bujkáló Ante Gotovina tábornokot. A horvát parancsnokot már szombaton Hágába szállították, ahol megkezdődött a kihallgatása. A hír hatására nagy nemzetközi nyomás nehezedett Belgrádra is, hogy a szerb felelősök kiadatásában kövesse a horvát példát.



Ante Gotovina a bíróságon Fotók: Reuters



Ratko Mladics és Radovan Karadzsics. Még szabadlábon 

Az ötvenéves tábornok ellen 2001-ben adott ki nemzetközi körözést az ENSZ felügyelete alatt működő Hágai Nemzetközi Törvényszék hét fő vádponttal, melyek szerint a délszláv válság során Gotovina parancsnoksága alá tartozó erők legalább százötven szerb civilt gyilkoltak le. A vádak szerint Gotovinának a gyilkosságok mellett felelnie kell több mint százezer szerb nemzetiség? lakos erőszakos kitelepítése és földönfutóvá tétele miatt is, amit az általa vezetett horvát hadsereg követett el 1995-ben a Vihar Hadművelet során. 

A harmadik legjobban körözött, egészen eddig szökésben levő háborús bűnöst a múlt héten egy kanári-szigeteki szálloda éttermében tartóztatták le, ahol minden különösebb ellenállás nélkül megadta magát. A hágai bíróságon felolvasott vádpontok szerint "Gotovinának tudnia kellett a közvetlen irányítása alá tartozó csapatoknak a krajinai régióban élők ellen elkövetett atrocitásairól. Ennek ellenére Gotovina nem akadályozta meg a szükséges eszközökkel, az elkövetők megbüntetésével a mészárlások és a jogsértések elkövetését – áll a vádiratban. – A tettek és a mulasztások, melyekkel a vádlottat szembesítjük, annak a szisztematikusan megszervezett katonai támadássorozatnak a részét képezik, melynek áldozatai a Krajina megyében élő szerb kisebbségi lakosok voltak." A francia idegenlégiót is megjárt, korábban dél-amerikai és afrikai országokban zsoldosként harcoló katona mindegyik vádpontban ártatlannak vallotta magát. 

Némi ellentmondás látszik abban, hogy bár a horvát parlament 1996-ban elfogadta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására, a tettesek felkutatására felállított nemzetközi törvényszék joghatályát, Horvátországban sokan az utcákra vonulva demonstráltak Gotovina mellett, nemzeti hősként éltetve őt. 

A Gotovina-ügy Zágráb számára egyértelműen kezdett kényelmetlenné válni, lévén, hogy – elsősorban Nagy-Britannia – az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyértelm? feltételéül szabta az utolsó horvát háborús bűnös kézre kerítését, de legalábbis a horvát kormány aktív közreműködését a felkutatásában. A letartóztatás ténye jóval tovább mutat az egyszer? gesztusértéken, az nemcsak az EU-hoz történő csatlakozást lendítheti előre, de a NATO-ba való esetleges belépés miatt is nagy jelentőséggel bír Horvátország külföldi megítélésében. Bár Zágráb Ante Gotovina letartóztatása után nyilatkozatban közölte, hogy a körözött személy nem volt a horvát hatóságok látóterében, nem tartózkodott horvát földön, kevesen tartják elképzelhetőnek, hogy a horvát hatóságok közreműködése nélkül Gotovinát letartóztathatták volna. 

Több találgatás is napvilágot látott arról, mi lehet az oka a hirtelen gyors eredménynek. Egyesek szerint Gotovina egyszerűen feladta magát. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy spanyol üdülőparadicsomban, egy Bitacora nev? szállodában esti vacsorája közben gyakorlatilag minden ellenállás nélkül kattant a bilincs a kezén. Annak ellenére, hogy fényképes Interpol-körözést adtak ki, és ötmilliárd forintnak megfelelő vérdíjat tűztek ki a fejére, gondtalan gazdagokra jellemző ruhában, rejtőzésnek semmi jelét nem mutatva érték utol a spanyol kommandósok. Egy másik spekuláció szerint Gotovina talán egyik lelkes támogatójának köszönheti letartóztatását. A különleges spanyol belügyi erők ugyanis Tenerife szigetén bukkantak rá, ugyanazon az üdülőhelyen, ahol egy róla megjelent életrajzi m? szerint az 1980-as években francia idegenlégiós csatákban szerzett sebesülései miatt kúráltatta magát, vitorlázott, horgászott és romantikus afférba keveredett egy helyi tanítónővel. A horvát tábornok, ahelyett hogy egy kis halászfaluban bújt volna meg, egy drága étteremben étkezett mindenki számára teljesen felismerhetően egy társával. Az ez alkalommal használt álnév ugyanaz volt, amit üldözői régóta beazonosítottak és évek óta ismertek, így látszólag könny? prédának tűnhetett az üldözők számára. 

A Vecernji List cím? horvát napilap a letartóztatás után "Letartóztatás vagy önfeladás" főcímmel jelent meg. 

A lap szerint a hazájában hősként bálványozott katona támogatói meg voltak győződve, hogy a tábornok sohasem kerülhetett volna az üldözői kezére, ha nem adja fel magát. Egy másik napilap, a 24 Sata pedig Tomiszláv Karamarkót, a horvát titkosszolgálat főnökét idézi, aki szerint "Gotovina talán megértette, hogy nincs értelme tovább futnia".

A Gotovina elleni hajtóvadászat akkor kapott újabb lendületet, amikor októberben Carla del Ponte ENSZ által kinevezett főügyész egy nyilatkozatban megerősítette, hogy a zágrábi vezetés törekszik a törvényszékkel való támogató együttműködésre. Mindez az után történt, hogy korábban a svájci főügyész rendszerint elmarasztalta Zágrábot, egészen odáig, hogy egyes horvát kormánytisztviselők személyes felelősségét is hangoztatta az állítólagos háborús bűnös rejtegetése kapcsán. 

A szökésben lévő Gotovina elfogása után Del Ponte úgy nyilatkozott, hogy ő már szeptemberben értesült Gotovina spanyolországi tartózkodási helyéről. A horvátországi média szerint a horvát titkosrendőrség nélkül nem lehetett volna sikeres az akció, a nyugati politikusok pedig most a köszönetüket fejezhetik ki a horvátoknak együttműködésükért. 

Az események lépéskényszerbe hozták Szerbia hatóságait is, ahol még két magas rangú körözött katona is szabadlábon van, Radovan Karadzsics és a szrebrenyicai koncentrációs táborban 1995-ben kivégzett nyolcezer fő haláláért felelősnek tartott Ratko Mladics. Napokkal Gotovina Hágába szállítása után hirtelen "előkerültek" a Mladics-dosszié hiányzó oldalai, melyeket a Hágai Bíróság hónapok óta várt már Belgrádtól. 

A sajtóhíreszteléseken túl további súlyt ad a szerb reakciónak Alekszander Szimics miniszterelnöki tanácsadó nyilatkozata, aki a Vecernije Novosti cím? lappal közölte: valószínűleg hamarosan megoldódik Szerbia és Montenegró "legnagyobb problémája a világhoz fűződő viszonyában" – utalva ezzel arra, hogy a külföldi szakszolgálatokkal való együttműködés révén elmélyülhet a közös munka Hágával, aminek eredményeképpen Mladics akár még az év vége előtt előkerülhet és csatlakozhat a többi háborús bűnöshöz a scheveningeni börtönben.

Olvasson tovább: