Kereső toggle

Munkanélküli bevándorlók

Párizs csak előjele a bajnak?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az öregedő és fogyatkozó Európa gondjaira a bevándorlás jelentheti a választ – gondolták eddig sokan. Csakhogy úgy tűnik, a zömében többgenerációs arab bevándorlók nem annyira az aktív keresők, hanem egyre inkább az eltartottak népesedő táborát gyarapítják Európa-szerte, ami csak fokozza az idegengyűlöletet, s a szakemberek szerint félelmetes társadalmi feszültségek forrásává válhat a vén kontinensen.



Európa-szerte fenyegető probléma az etnikai kisebbségek beilleszkedési képtelensége Fotó: Reuters

A párizsi arab fiatalok "lázadásának" oka az európai szakemberek számára még tisztázatlan jelenség. Alapvetően nem a fiatalságra jellemző értékvesztés áll az események hátterében, sokkal inkább a többgenerációs bevándorlókra jellemző sajátos identitásprobléma. Hiszen ők azok, akik az anyaországukban már éppoly idegennek érzik magukat, mint Európában – véli egy neve elhallgatását kérő kutató szociológus. 

Egy biztos: az arab fiatalok vallási identitása nagyon erős – és kontinensünkön merőben elutasított –, ugyanakkor elődeiknél inkább európaiak. Uniós szinten mostanság igyekeznek reálisan felmérni a bevándorlók helyzetét. Nem lehet ugyanis pontosan tudni, hogy a másod- vagy harmadgenerációs fiatal bevándorlók miként látják helyüket a világban, mert a hagyományos európai felmérések náluk csődöt mondanak: más a kommunikációjuk, más a mentalitásuk, az eddigi kutatások nem fedik a valóságot. Európa mindig azt hitte, hogy akármilyen háttérből kerül ide valaki, a demokratikus jogrendszer révén integrálhatóvá válik. De kiderült, hogy ez nem így van – több generáció sem volt elég hozzá.

Úgy tűnik, európai módszerekkel nem tárható fel és nem is kezelhető a probléma, és a jelenség okai sem világosak. Hozzátehetjük: Európa a bevándorlókat máig nem fogadja el igazán – jegyzi meg a szakember –, másod- vagy harmadrangú állampolgárok maradnak mindenhol, még ha ezt nem is mondják ki sehol. Egy különálló arab népesség izolálása zajlott idáig Európában, amely belátható időn belül nem fog tudni beilleszkedni. Az egyre sokasodó eltartott tömeg pedig tovább gerjeszti az idegenellenességet, az előítéleteket. Paradox a helyzet: elvileg azért fogadta be őket Európa, hogy fiatalítsa a munkaerőpiacát, másrészről inkább eltartott egy bővülő réteget, mintsem foglalkoztassa őket. Teljesen más kultúra az övéké, amit képtelenség európai viszonyok közé beilleszteni. A többnejűségnél, csadorvi-seletnél is nagyobb probléma, hogy az európaitól merőben eltérő a munkához való viszonyuk. Így a munkaerőpiacról, amely a beilleszkedés egyik fő terepe lenne, kiszorulnak. Már az iskolában perifériára kerülnek, idegenségük állandósul. Az arab fiatalok eltávolodnak a munka világától, miközben nem kívánnak azzal együtt élni, hogy ők feleslegesek, teljes egyenjogúságot akarnak. Anglia, Írország nem véletlenül döntött úgy: inkább jöjjenek a kelet-európai munkavállalók.

Mindezzel együtt a szegénységlázadás lehetősége is megjelent Párizsban. A szakemberek szerint ugyanis Európa homokba dugja a fejét: a mai napig tabutéma a társadalmak leszakadó egyharmada, amelynek egyre jelentősebb részét az etnikai kisebbségek alkotják. És sajnos kicsi az esélye annak, hogy az arab fiatalok európai értelemben aktív kereső polgárokká váljanak, és eltartsák az öregedő társadalmakat. Európa idáig ellátta őket segélyekkel, de már több okból nem bírja a szociális jóléti modellt. A pénz fogy, a szociális hálót visszanyírják mindenhol. A fiatalok hazamenni nem tudnak, hisz ott sincs jövőjük, de itt sem találják a helyüket, így Európa szívében egyre inkább radikalizálódnak és fanatizálódnak, jogaikat terrorista módszerekkel követelik. Tűzfészekké válhat Európa. Az unió egyelőre csak ébredezik, keresi a jelenségre a választ.

Olvasson tovább: