Kereső toggle

Felemás tóparti szezon

Szeszélyes vizeken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek. Hogy a várakozásuk teljesül-e, az majd csak a csúcsidő után derül ki. 



Vitorlásverseny a Balatonon. Változó szélirány Fotó: MTI

"Majd talán augusztus végén – válaszolja apartmankeresési szándékunkra Zamárdiban egy vendéglátással foglalkozó férfi, akinek arra sincs ötlete, hogy kinél lehetne szabad szobát kivenni. – Telt ház van errefelé" – állítja ellentmondást nem tűrően.

"De kérem, hogy lehet ez, hiszen a tévében nap mint nap az a hír, hogy válságban a Balaton, vendég csak mutatóban és a többi. Itt garmadával kellene állnia az üres szálláshelyeknek" – kérdezzük kissé zavarosan fogalmazva, és meglepődünk a válaszon.

"Uram, ezt direkt csinálták, hogy lemenjenek az ingatlanárak, és olcsón, bagóért felvásárolják a parti ingatlanokat. Azt hiszi, hogy pont véletlenül engedtek le annyi vizet a Sión, hogy ne legyen elég víz a Balcsiban? A sajtó is szerintem pénzért erőlteti az Adriával való versenyeztetést, és hozza a rossz híreket" – hangzik válaszul mindjárt egy komplett összeesküvés-elmélet.

Annyiban biztos igaza volt, hogy Zamárdiban több helyen is érdeklődtünk, és valóban nem volt szabad szálláshely. De a rossz hírekkel szemben a partot ingyen lehetett használni, a parkolóért sem kellett fizetni, miként a siófoki Aranyparton sem. Bár a balatoni szakértők véleménye szerint Siófok és a közeli települések helyzete azért rózsásabb, mint a többi tóparti szálláskiadóé, mert az M7-en hamar ideérnek a budapesti melegben kiszikkadt fővárosiak. Siófokon éppen ezért sikeresnek tűnik a parti apartmanházak (lakóparkok) építése, hiszen láthatóan mindegyiket eladták, az épületek és parkolóik dugig voltak. 

A déli parton nyugatabbra, például Balatonberényben már más a helyzet. Ott már panaszkodtak, miként az északi parton is. "Ugyanaz a pangás, mint tavaly" – mondta egy "zimmer
frei-es," hozzátéve, hogy szeptemberben meghirdeti az ingatlant. "Vége, többet nem kísérletezek. Eladom az egészet" – tette hozzá keserűen. 

Azt azonban errefelé sem felejtette megemlíteni senki, hogy a tó, amely felett már vészharangot is kongattak, visszanyerte optimális vízmélységét. A két évvel ezelőtti 30 centiméteres vízálláshoz képest ma már 1 méter felett jelez a mérce. A víz minősége kiváló, egyes helyek már ivóvíz tisztaságúnak tűnnek, szakemberek szerint utoljára a hetvenes években volt ilyen tiszta. 

Az elmúlt években már az a túlzó nézet is szárnyra kapott, hogy bizonyos tengerpartokon olcsóbb a nyaralás, mint a Balatonnál; a Magyar Turizmus Rt. kutatása ezt cáfolja. A felmérésben egyhetes nyaralást vettek alapul egy főre, napi kétszeri meleg étkezéssel és egyéb fogyasztással (ebben van kávé, üdítő), a vendéget pedig négycsillagos szállodában helyezték el. Ezek alapján a Balatonnál 105 ezer forintba kerül a nyaralás, a horvát tengerparton 132 ezer forintba, míg Spanyolországban ugyanez 205 ezer forintból jön ki.

Szálláshelyekben is bőséges a választék, s úgy tűnik, az egykor oly népszerű "zimmerferinek" végleg bealkonyult: ma már egyre többen választják a minőségi szállodákat, ahol nemcsak szobát, de számtalan szolgáltatást is kap a vendég a pénzéért. Ízelítőül, egy kiadó szobáért 3000-5000 forintot kérnek a magánszálláshelyen egy személytől – bár ennek árát a kereslet alakíthatja lefelé. Kétcsillagos hotelben a kétágyas szoba 5000-8000 forint/nap, háromcsillagosban ugyanez 24 ezer forint/nap, az
apartman 35 ezer forint/nap. Négycsillagos szállodában a kétágyas szoba 36 ezer
forint/nap, az apartman 45 ezer forint/nap. A turistáknak kedvez a május óta kapható Balaton-kártya, amellyel 1490 forintért külön katalógusban meghatározott, többek között kereskedelmi és vendéglátó egységekben kedvezményt kap a birtokosa.

Úgy tűnik, minden abba az irányba mutat, hogy fejlődésnek indul a térség. A Balaton megint szép lesz, "méltó régi nagy híréhez". Ezt célozta meg a közelmúltban elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, illetve ezt szolgálja majd az a 144 milliárd forint, amelyhez a rövidesen induló második Nemzeti Fejlesztési Program során jut a régió. Összesen 183 balatoni turisztikai fejlesztéseket célzó pályázatot támogat a Balaton Fejlesztési Tanács, közel 630 millió forinttal.

Olvasson tovább: