Kereső toggle

Gázában már nincs zsidó lakos

A kivonulás ára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Öt nap alatt Izrael 21 település 8500 lakóját evakuálta szélsőséges incidensek és súlyosabb sérülések nélkül. Az erőszakos megnyilvánulásoktól tartó szakértők félelmei nem igazolódtak be, az utólagos értékelések szerint pedig az izraeli hadsereg és rendőrség jól vizsgázott a hadművelet során. Miközben a területeken az izraeliek már az utolsó "simításokat" végzik, a politikusok úgy vélik: új fejezet kezdődik a Közel-Keleten. Ariel Saron kabinetjének egyik tagja azt nyilatkozta: kilencven napon belül megkezdődhet az illegális ciszjordániai települések kiürítése is.



A Gázai övezet repülőtere. Egy zászló alatt Fotó: Reuters

A kivonulás utolsó fázisában már csak néhány művelet maradt hátra: a megállapodások értelmében az utolsó telep kiürítése után az izraelieknek a lakóépületeket tíz napon belül le kell rombolniuk, a romok eltakarítása pedig a Palesztin Hatóság feladata lesz. A házak lerombolását maguk a palesztinok kérték, mivel azok nem alkalmasak palesztin családok befogadására, ahol gyakran több generáció él együtt egy fedél alatt. A hadsereg a térségben lévő 26 zsinagógát is lerombolja, két zsinagógát azonban darabjaira szednek és áttelepítenek Izrael területére. A temetőkből is elszállítják a sírokat, a zsidó vallási törvények előírásai szerint. Az izraeliek a katonai támaszpontokat is megsemmisítik, de a hadsereg Gázában marad a művelet befejezése után még körülbelül egy hónapig. Az izraeli csapatok továbbra is jelen kívánnak maradni az ellenőrző pontoknál, és megfigyelés alatt tartják majd a térség légterét és vizeit is. 

Gondot okoz, hogy egy polgárjogi szervezet összesítése szerint a Gázából kitelepített 1700 család közül mindössze 100 talált állandó lakásmegoldást, míg 700 család ideiglenes szálláshelyen lakik. Az evakuáltak többsége, közel 1000 család azonban egyelőre semmiféle lakásmegoldásra sem számíthat. A jobbára sokgyermekes családok sátrakban kénytelenek meghúzni magukat.

Saul Mofaz védelmi miniszter szerint azonban a kivonulás "hasznos Izrael számára. Lendületet ad a gazdaságnak, erősíti az ország nemzetközi elfogadottságát és biztosítja a zsidó többséget Izraelben." Benjamin Netanjahu volt kormányfő szerint épp ellenkezőleg: a kivonulás tragikus és teljesen felesleges lépés volt. 

"Saron egy iszlamista terrorállamot hozott létre Izraelben." A nemrég még a Saron-kormány legbefolyásosabb miniszterének számító Netanjahu sötét színben látta a jövőt: "A Hamasz talán már hat hónapon belül Kasszam-rakétákkal fogja lőni Izraelt a Nyugati-partról. … Nem akarom senki örömét elrontani, de az írás már ott van a falon. Talán még meg tudjuk akadályozni a bekövetkeztét" – nyilatkozta a Likud párti politikus, aki nem tart attól, hogy az elégedetlen párttagság Ariel Saron mellett őt is lapátra teheti.

Bár a közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége támogatta a kivonulást, sokan aggódtak amiatt, hogy Gáza az Izraelt elpusztítani kívánó terrorista csoportok új bázisává válhat. A Hamasz vezetője, Kaled Masal ugyanis azt nyilatkozta, hogy a kivonulás "a Palesztinával kapcsolatos cionista álom végét jelenti". Kaled szerint az izraelieket a kitartó fegyveres ellenállás késztette kivonulásra, és hangsúlyozta: a Hamasz nem teszi le a fegyvert. Mahmud Zahar, a Hamasz gázai övezeti vezetője megerősítette: "A harcot áttesszük előbb Ciszjordániába, majd később Jeruzsálembe. Folytatjuk a csatát, amíg fel nem szabadítjuk teljesen a földünket. Ez fontos nap a palesztinok életében, és azt bizonyítja, hogy a fegyveres harc meghozza a gyümölcsét." Muhamed Abdel Al, a palesztin Népi Ellenállás Bizottságainak egyik vezetője szintén azt hangsúlyozta: az Izrael elleni harcot és a rakétagyártási technológiát átteszik Ciszjordániába. "Rakétáink hatósugara 18 kilométer. Ez azt jelenti, ha Kalkiliából kilövünk egyet, akkor az elér egészen a megszállt Tel Avivig."

Míg a Hamasz a terrorista akcióknak tulajdonítja a sikert, Mahmúd Abbász szerint a diplomáciai lépések hoztak előrelépést. Ezzel együtt azonban egyik beszédében a palesztin mártírok kitartását és türelmét ünnepelte. Muhammed Dahlan, a polgári ügyekért felelős palesztin miniszter szerint "hamarosan eljön majd az idő, amikor egy izraeli miniszterelnöknek a mostanihoz hasonló döntéseket kell majd hoznia a többi ciszjordániai településsel kapcsolatban is. Eközben az európai külügyminiszterek között valóságos versenyfutás kezdődött azért, hogy ki legyen az első látogató a "felszabadított Gázában". Elsőként úgy tűnik, az EU külügyi főbiztosa, Javier Solana érkezik majd, aki mind izraeli, mind palesztin politikusokkal találkozik, majd nem sokkal később követi nyomdokait a francia és a spanyol külügyminiszter is. Ariel Saron döntését Tony Blair brit, és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökök levélben üdvözölték. Az izraeli miniszterelnök a The Jerusalem Post értesülései szerint ki akarja használni a most nyert lendületet, és az illegális ciszjordániai települések kiürítését is tervbe vette. A kabinet tagjai úgy vélik: a kivonulással a játékszabályok megváltoztak mind az illegális településekre, mind az esetleges palesztin terrorakciókra vonatkozóan, amelyek Saron szerint izraeli részről az eddiginél sokkal keményebb reakciót váltanak majd ki.

Olvasson tovább: