Kereső toggle

Politikai és társadalmi szakadáshoz vezethet a kivonulás

Gáza ostrom előtt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ariel Saron a héten ismertette a gázai kivonulás végrehajtására vonatkozó tervét az izraeli parlamentben. A mintegy 8 ezer telepest augusztusban három hét alatt fokozatosan evakuálnák a Gázai övezetből. A nagyszabású akcióhoz 43 ezer katonát és rendőrt állítanak készenlétbe, és 17 tartalékos zászlóaljat mozgósítanak. Az előzetesen tervezettnél is nagyobb katonai készültség egyik oka a kivonulást ellenző mozgalmak erőszakos fellépése. Vannak, akik Izraelben már-már polgárháborús feszültségről beszélnek. 



Izraeli katonák egy gázai településről erőszakkal távolítanak el egy tiltakozó aktivistát. A könyv népe Fotó: Reuters

A telepes mozgalom vezetői július 18-ára az egész országból sokezer fős menetet szerveznek a "megostromlott gázaiak" megsegítésére. Mose Kacav izraeli elnök arra figyelmeztetett, hogy szélsőséges zsidó csoportok esetleg Ariel Saron meggyilkolását tervezik. Ezért arra kért mindenkit, hogy igyekezzen csillapítani az indulatokat, nehogy megismétlődjön a Jichák Rabin elleni merénylet. Időközben Ahmed Korei palesztin miniszterelnök felajánlotta a Hamasznak, hogy vegyen részt a kormányban, és így ellenőrizzék a gázai kivonulást. 

A Hamasz ezt elutasította, mondván, majd a parlamenti választásokon eldől, kikből állhat a palesztin kormány.

Az még nagyjából a polgári engedetlenség keretei közé sorolható, hogy telepes aktivisták narancssárgára festették a Tel Aviv központjában található Rabin-téren a szökőkút vizét (a tiltakozók színe Izraelben is a narancssárga), a Gázai-övezetben történt erőszakos akcióktól azonban még a kivonulás legélesebb kritikusai is elhatárolódtak – bár Ariel Saron szerint nem eléggé, ezért elképzelhető, hogy a közeli napokban meneszti a kormányból a riválisának tartott Benjamin Netanjahu pénzügyminisztert. 

Az izraeli kormány elsöprő többséggel elutasította Jiszrael Katz mezőgazdasági miniszternek a gázai kivonulás három hónappal történő elhalasztására vonatkozó javaslatát. Tizennyolc miniszter szavazott a felvetés ellen, és mindössze hárman – Benjamin Netanjahu, Jiszrael Katz és Dan Naveh – támogatták. Az izraeli sajtó korábban arról adott hírt, hogy Ariel Saron miniszterelnök Netanjahu menesztését tervezi arra az esetre, ha a pénzügyminiszter nem szavaz a kivonulás elhalasztása ellen.

Haim Ramon tárca nélküli miniszter azonban azt nyilatkozta, várakozásai szerint Netanjahu saját magától mond majd le, és nem várja meg, hogy Saron
menessze. "Egy miniszter nem folytathat propagandakampányt a kormány politikája ellen." Szilvan Salom külügyminiszter szerint azonban Saron jobban teszi, ha nem szólítja fel miniszterét távozásra, hiszen most nyugalomra és stabilitásra van szükség. Egy Jeruzsálemben tartott sajtókonferencián a miniszterelnök csípősen jegyezte meg, miközben maga Netanjahu ott ült mellette a beszéde alatt: "Hallom, hogy egyesek politikai megbuktatásomat tervezik… Mindig is lesznek olyanok, akik a saját személyes és politikai érdekeiket nézik. Ez közismert emberi gyengeség." A pénzügyminiszter munkatársai később azzal vágtak
vissza, hogy "sajnálatos dolog, hogy a miniszterelnök nem tud túltekinteni a saját személyes érdekein, és nem tudja értékelni az olyan igazi felelősségtudatot, mint amelyről a pénzügyminiszter tesz tanúbizonyságot". 

Mindezek mellett egy közelmúltban készített felmérés szerint Saron vereséget mérne Netanjahura egy kétszemélyes versenyben, és ha Uzi Landau is csatlakozna a megmérettetésbe, Netanjahu támogatása csökkenne. Az eredmények szerint a legutóbbi négy miniszterelnök közül a közvélemény Ariel Saront tartja a legrátermettebbnek, majd őt követi Simon Peresz, Benjamin Netanjahu és végül Ehud Barak.

Ariel Saron a kivonulás ellen harcoló csoportokat "radikális bandáknak" nevezte, amelyekre a kormány "vasököllel fog lesújtani". Az erőszakos akciókat el nem ítélő minisztereknek Saron a következőket üzente: "Mindenkinek, aki ezt az országot fontosnak tartja, és nagy közbefolyással rendelkezik, fel kell állnia, és egyértelműen állást kell foglalnia az ilyen akciókkal szemben." Shlomo Gazit tábornok pedig egyenesen azt nyilatkozta az egyik rádióállomásnak, hogy a kivonulás ellenzőivel szemben folytatott harcot a kormány nyilvánítsa háborúnak, és ennek megfelelően lépjen fel ellene.

Olvasson tovább: