Kereső toggle

Köztársaságielnök-jelölés: egymásnak feszülő koalíciós pártok

Győzzön a bal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné. Az SZDSZ hivatalosan továbbra is azon az állásponton van, hogy ne legyen aktív pártpolitikus a következő köztársasági elnök, mégis a frakcióban többen nem értenek egyet a Szili-ellenes véleménnyel. 



Szili Katalin, az MSZP első számú jelöltje és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Más irányba néznek Fotó: Reuters

Nemhogy oszlana a homály, hanem egyre nagyobb a zavar a kormánypártok köreiben a köztársaságelnök-jelöléssel kapcsolatban. Az MSZP tagsága, az alap- és területi szervezetek képviselői a legkülönfélébb eszközökkel adják a pártvezetés tudtára, hogy "a nép" Szili Katalin házelnököt, a párt korábbi elnökhelyettesét látná szívesen Mádl Ferenc utódjaként. Ezzel a véleménnyel megegyező eredményt mutatnak a közvélemény-kutatások, miszerint a megkérdezettek – a kutató cégek eltérő adatai alapján – 60-80 százaléka Szili pártján áll. 

A nagyobbik kormánypárt kongresszusa április 15-én ajánl jelöltet vagy jelölteket Mádl Ferenc utódjául, akit az Országgyűlés június 6-án vagy 7-én választ meg titkos szavazással. A poszt elnyeréséhez az első és a második fordulóban a képviselők kétharmadának támogató voksa szükséges, míg a harmadik körben már elegendő az egyszer? többség is. Feltételezve ugyanakkor, hogy az ellenzéki képviselők nem hagyják ki a választást, az MSZP jelöltjének mindenképpen bírnia kellene az SZDSZ támogatását is, amely azonban ragaszkodni látszik ahhoz, hogy ne pártpolitikust jelöljenek erre a pozícióra. A harmadik fordulóban "nevető harmadikként" akár a jobboldal jelöltje is befuthat.

Cunami a pártban

Az MSZP vezetéséből egyetlen vezető politikus sem mondott ellenvéleményt Szili Katalinnal szemben. Igazuk is van, taktikai szempontból ugyanis súlyos következményekkel járna, hiszen az MSZP alsó és középrétegeiben "cunami erősség?" a házelnök támogatottsága. 

A megyei pártelnökök találkozóján is – mint azt egy résztvevőtől megtudtuk – sorra álltak fel a megyei vezetők (például Szabó György borsodi és Toller "Cucu" László baranyai) és számoltak be arról, hogy a tagság véleménye az alábbi: "aki nem Szilit támogatja, az az MSZP ellensége, aki ezt nem hallja, az nem hallja a nép hangját". Hasonló légkör uralkodott az országos választmány ülésén is, ahol végül a tárgyalásokra Hiller István úgynevezett szabad mandátumot kapott az SZDSZ-szel való tárgyalásokra. Ez a szabad mandátum azonban mindössze retorikai jellegű, a választmány többsége ugyanis ez alatt azt értette: Hiller feladata, hogy Szili Katalin személyéről "bármi áron" állapodjon meg a koalíciós partnerrel. Időközben a legtöbb küldöttel rendelkező budapesti választmány is Szili Katalin mellett tette le a voksát. 

Több szocialista politikus is – Toller László és Suchmann Tamás nyilatkozatai – már a pártszakadás rémét festik fel arra az esetre, ha nem a "népakarat" győz a tárgyalásokon, hanem az 5 százalékos SZDSZ, valójában Szili-ellenes akarata érvényesül. 

"Bolsevik-e" az SZDSZ?

Kérdés persze az, hogy ebben a "cunamis" helyzetben a szabaddemokraták miért mennek szembe a szocialista "népakarattal". Az államfőválasztással kapcsolatban az SZDSZ már hónapokkal korábban kialakított egy elvi álláspontot, miszerint a jelölt ne legyen pártpolitikus, és kiválasztásával próbáljanak minél szélesebb társadalmi kört megszólítani, és nemzetközileg ismert-elismert személy legyen. Mécs Imre szabaddemokrata képviselő lapunknak elmondta: igazából ezen kívánalmak leszögezésének az volt a célja, hogy a koalíció számára bukott pártelnökök vagy miniszterelnökök elől elzárják a köztársasági elnöki széket. Mécs Imre egyébként nem ért egyet ezekkel a doktrínákkal, mert azon túl, hogy lehetetlenné teszi a "rugalmas és fimon tárgyalásokat", kizárólag csak nem gyakorló politikus számára teszi elérhetővé a köztársasági elnöki tisztséget. Miközben ez a pozíció megkívánja, hogy betöltője eligazodjon a politikai erők között és az ország stabilitása érdekében egyensúlyt találjon a politikai akaratok, civil szervezetek és egyházi érdekek között. Feladata "őrködő jelleg?", hiszen több jogköre válsághelyzetben – például kormányválság esetében – lép életbe, és figyelnie kell a parlament és a kormány munkáját, a törvényalkotás menetét, ő írja ki a választások időpontját és a választást követően minél hamarabb "kormányképes" miniszterelnököt kell felkérnie a kormányalakításra.

Mécs Imre azon szabaddemokrata politikusok közé tartozik, aki szívesen látná Szili Katalint Mádl Ferenc utódaként. "Ha Szili lesz a jelölt, én igennel szavazok" – mondta a politikus, aki szerint azonban az MSZP felfokozott "idegállapota" sem helyes, hiszen az SZDSZ hadd döntsön szabadon a maga 5,5 százalékos mandátumáról. Pedig nem volt érdemi döntéshelyzet – folytatta –, hogy egy jelöltből kellett "választaniuk". 

Kis Zoltán ügyvivő egyetért a pártja által támasztott követelményekkel, de szerinte az egész ügyet sajnos egyfajta kapkodás jellemzi. A szocialista párt kapta a lehetőséget a kormányfő jelölésére, de egy névből nehéz választani. Személy szerint Kis Zoltán Glatz Ferencet támogatná az elnöki székért folyó küzdelemben. 

Béki Gabriella, az SZDSZ országgyűlési képviselője szerint az idő rövidsége miatt nem születhet olyan döntés, ami mindenkinek elfogadható. A szocialista kongresszus a hétvégén döntést kell hogy hozzon a jelölt személyével kapcsolatban, ez pedig lerövidíti a tárgyalások idejét és a jó választás esélyét. Ha előbb indul a két párt között az egyeztetés, akkor lehetett volna olyan személyt találni, akit mindkét párt széles konszenzussal tud támogatni. Béki Gabriella jelöltje nem szerepel egyik oldal névsorában sem.

Az SZDSZ vezetői egyébként bejelentették, hogy ők két jelöltet támogatnak, Glatz Ferenc akadémikust és Bárándy Péter exigazságügy-minisztert. Érdemi vélemény nem hangzott el annak kapcsán, hogy miért ne lehessen Szili a jelölt. 

A Szili-párti szocialisták éppen ezért rendkívüli módon neheztelnek a kisebbik kormánypártra. "Olyanok, mint az igazi, régi vágású bolsevikok, kisebbségből akarják a többséget irányítani" – mondta egyikük meglehetősen indulatosan. 

A szocialisták "alsó- és középosztályában" két verzió forog az SZDSZ "makacsságáról". Az egyik szerint hátulról, az MSZP felső vezetéséből fűtik őket, hogy ezzel magakadályozzák Szili jelölését. A másik vélekedés szerint az SZDSZ tagjai rettegnek a 2006-os választásoktól, a parlamentből való kieséstől és minden erővel azon dolgoznak, hogy megkülönböztessék a pártjukat a "nagy testvér" MSZP-től. Ez csak látványos konfrontációval képzelhető el – hangzik a vélekedés. Egy harmadik verzió szerint az SZDSZ legbefolyásosabb vezetői azért ragaszkodnak az általuk javasolt személyekhez, mert a száz leggazdagabb magyar toplistájának éllovasai közül ketten is erre ösztönzik őket. 

Szili végigmegy az úton

Információnk szerint Szili Katalint több vezető szocialista is igyekezett rávenni arra, hogy a "karambol" elkerülése érdekében lépjen vissza, ellenben több liberális politikus is jelezte magánbeszélgetések során, hogy a házelnököt szívesen támogatná. "Hogy Kati nem fog visszalépni, az annyira biztos, hogy a másodpercmutató az órákon előre megy. A párt gerincét operálnák ki, ha visszavonulót fújna. Nemcsak maga, hanem az MSZP miatt sem tehetné" – nyilatkozta egy Szili Katalinhoz közelálló szocialista politikus. Szili Katalin nem véletlenül reagál erre a kérdésre: végigmegyek az úton!



Szili Katalin egy szocialista rendezvényen. Népszer? a párttagok körében Fotó: Vörös Szilárd

Az SZDSZ-szel kompromisszumot kereső szocialisták – nagyon óvatosan – arra figyelmeztetnek, hogy Szili jelölésével újra előállhat az az 1990-es helyzet, amikor mindenki az MSZP ellen volt. A blokád alá vont szocialistáknak azóta is lényegi koncepciója, hogy ne álljon elő újra az a helyzet, hogy "mi egyedül vagyunk, minden párt ellenünk." Ezért döntöttek úgy, hogy 1995-ben nem indítanak saját jelöltet (egyébként Kosáry Domonkos volt a kiválasztott), hanem maradnak Göncz Árpádnál, és 2000-ben pedig Mádllal szemben nem jelölik Medgyessy Pétert. "Ha Katinak jó az, hogy nekiesnek a liberális értelmiségiek, mint legutóbb Eörsi István vagy Tölgyessy, aki szerint Szili házelnöksége alatt tovább zuhant a parlamenti munkaszínvonal, akkor csak induljon" – vélekedett egy kritikusa. Szerinte az SZDSZ nem felejtette el, hogy Szili Katalin 2003-ban – az állambiztonsági lobbi és Kövér László ellenállása miatt – nem nevezte ki a liberálisok által támogatott Gyekiczki Andrást, az Állambiztonsági Levéltár (ÁL) főigazgató-helyettesévé. Az MSZP-ből pedig sokan emlékeznek arra, hogy kritikus helyzetben (mint például a kettős állampolgárság) eltérő véleményt fogalmazott meg a nehéz napokat átélt MSZP-vezetéssel szemben. 

Nemcsak a választmányban, hanem a parlamenti frakcióban is Szili Katalin támogatói vannak többségben, így a szerdai frakcióülésen az a döntés született: továbbra is a házelnököt támogatják. Az ülés hangulata egy mondatban így foglalható össze: Aki nem Szilit támogatja, az áruló, aki egyezkedik az SZDSZ-szel, az kollaboráns. 

Az SZDSZ által "elfogadott" jelöltek közül Glatz Ferencet a szocialisták egy része azért nem tartotta elfogadhatónak, mert "baloldaliság ide vagy oda, amikor a MTA elnöke volt, akkor baloldali szervezet be nem tehette a lábát az Akadémiára. Vizi E. Szilveszter pedig nagyvonalúan beengedi a jobboldali szervezeteket a patinás épületbe. Ha Glatz lenne az államfő, hamar elfejtene minket." 

Bárándy Péter kapcsán pedig azt a kritikát fogalmazták meg többen is, hogy "az MSZP-nek nem a budai úri osztályt kell kiszolgálnia, akik csak vadászgatnak és üzletelgetnek, hanem a vidéki embereknek is kellene, legalább a szimbólumok szintjén adni valamit. A kis faluból elindult, baloldali, de mégis vallásos Szili Katalinnal Battonyától Letenyéig lehetne azonosulni. Ráadásul Bárándy demokratikus választáson soha sem mérette meg magát, míg Kati többször küzdött az emberek szimpátiájáért." 

Több szocialista képviselővel is beszéltünk, akik úgy vélekedtek: "ki kell tartani a szocialista jelölt mellett, még ha nem is ő lesz a befutó, akkor is a társadalom értékelni fogja, hogy nem egy 5 százalékos párt mozgatja az MSZP-t. Erőt kell mutatni, és a párt gerincességét honorálni fogják a választók" – mondták egybehangzóan.

Legélesebben Toller László fogalmaz, aki szerint "egy dolgot kell mérlegre tenni a szocialista pártnak, hogy van egy kívül-belül nagy népszerűséggel rendelkező köztársaságielnök-jelöltje, ha feláll mellette, akkor erősnek látszunk, ha nem akkor gyengének.
Van arra esély, hogy a kongresszus Szili Katalint fogja megnevezni, akkor az SZDSZ-nek is el kell gondolkodnia: eddig helyettünk gondolkodtak, most majd mellettünk lehet gondolkodni" – tette hozzá.

Mindenesetre lapzártánkkor mindössze annyit lehetett tudni: támogatottsági sorrendnek megfelelően Szili Katalin, Glatz Ferenc, Horn Gyula és Bárándy Péter neve kerül az MSZP kongresszusa elé, közülük az akadémikus és a volt igazságügyi miniszter jelölését az SZDSZ is támogatja. 

A két autó továbbra is padlógázzal halad egymás felé.

Olvasson tovább: