Kereső toggle

Gazdafelvonulás Budapesten

Tizenöt év vesztesei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar gazdák egy része úgy érzi, megtett mindent, mégis hoppon maradt: a hazai és uniós támogatások még mindig késnek, nekik azonban fizetniük kell a kiadásokat, a banki részleteket. A Felvonulási téren felsorakozott traktorok százai közül sok gépen ott áll a felirat: "a bank tulajdona". A hivatalok késlekedése vagy packázása mögött a tüntetők a kormány, és egyenesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyét vélik ellenségként felfedezni, így a keddi gazdademonstrációt kormányellenes kirohanások tarkították. Pedig a kevesebb mint fél éve hivatalában lévő miniszterelnök aligha tehető felelőssé azért, amit az előző kormányok elmulasztottak. A gazdák elszántak: kitartanak, míg a kormány meg nem állapodik velük az elmaradt pénzek mielőbbi, biztos kifizetéséről. 



Kossuth tér. Mások fölözik le a hasznot Fotó: Vörös Szilárd

Lapzártánk idejére "megmerevedett a front": a gazdák a Kossuth tér egyik oldalán, az METESZ székházában várták az agrártárca képviselőit, míg a földművelési miniszter és a kormány képviselői tőlük ötven méterre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) vártak a gazdákra, akiknek előző napon átadott, tizenkét pontból álló petíciójának első passzusa – ami a tárgyalások azonnali megkezdéséről szól – egyelőre meghiúsult. 

Az agrárdolgozók további tüntetők bevonásával és útlezárásokkal is fenyegetőznek. Kérdés tehát, hogy fognak tárgyalni a petíció többi pontjáról, amelyekben a gazdák többek között követelik a 2004 februárjában kötött demonstrációs megállapodás maradéktalan betartását, és a hazánkkal egy időben csatlakozó országokhoz hasonlóan, a területalapú támogatásokat és a nemzeti kiegészítő támogatások maradéktalan kifizetését. "Mi nem könyöradományért tüntetünk, hanem csak azt szeretnénk megkapni, amit ígértek, ami jár. Csak ebben az esetben tudunk életben maradni és felvenni a versenyt a környező országok olcsóbb termékeivel. Jelenleg olyan futóversenyen érezzük magunkat, amelyen az egyik versenyző futócipőben, jelentős előnnyel kezdi meg a rajtot, a másikuk meg (ezek vagyunk mi) mezítláb szalad" – osztotta meg lapunkkal véleményét Szabó Tamás, a harmincöt tagszervezetet magában foglaló, Somogy megyei Magosz elnöke.

Tizenkét pontos petíciójukban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szervezésében felvonult agrár dolgozók naprakész tájékoztatást is követelnek a terület alapú és az EU- támogatások kifizetéséről. "Hét hónapig egyetlen szót sem szóltak a gazdákhoz, csak hitegették őket. A magyar kormány nem volt partner a számunkra. Ezért kezdték a gazdák a demonstrációt" – jelentette ki Jakab István, a Magosz elnöke. 

A tiltakozók petícióját átvevő Pásztohy András államtitkár elismerte a követelések jogosságát, azonban utalt arra, hogy a kialakult helyzetért a kilencvenes évek politikai fordulatát követő gyakorlatot is felelősség terheli. Lapunk egyébként a magyar sajtóban elsőként hívta fel a figyelmet arra a problémára, ami abból fakad, hogy a tizenöt évvel ezelőtti politikai fordulatot követő kormányok elmulasztották az EU-val kapcsolatos intézményrendszer kiépítését. Németh Imre földművelésügyi miniszter a kifizetések csúszását a hibásan kitöltött kérdőívekkel és az ellenőrzések szükségességével indokolta, mert minden elkövetett hiba – mint mondta – az EU büntetését vonná maga után. 



Bevetésre készen. Több mint félezer traktor a Felvonulás téren Fotók: Somorjai L.

A gazdák szemszögéből

Kiss József nagybajomi gazda úgy gondolja, ők mindent megtettek az uniós előírások teljesítésére: "Sok-sok adminisztrációs akadályba ütköztünk, pedig minden olyan adatlapot, amit a hivatal kért, kitöltöttünk. A májusban beadott kérvényekre azonban csak december végén vagy csak idén kaptunk választ: egy részük nem jól volt kitöltve. A hibákat kijavítottuk, de nem történt semmi. Voltak közülünk olyanok, akiket a hivatal még a nyáron ellenőrzött: GPS-szel végigmérték a táblákat, de még ők sem kapták meg a támogatást – mondta lapunknak 

a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda. Pedig az EU-ban már december elsejétől megkezdődtek a kifizetések, az új csatlakozók pedig – mint Magyarország – további kedvezményt kaptak: október közepére hozták előre a kifizetési dátumot. Igaz, egyelőre csak a hivatalosan adható maximum 25 százaléka jár, de ezt már a környező országok megkapták, és hozzánk képest előnybe kerültek" – állítja Kiss József. A hazai, terület alapú támogatások egy részét ugyan kifizette a földművelési tárca, ez azonban csak a töredéke a teljes összegnek.

A másik megoldatlan probléma az intervenciós felvásárlás kérdése. Ez azt jelenti, hogy túltermelés esetén az állam – illetve az EU – garantálja a szabott áron történő felvásárlást. Jelen esetben azonban a 3 millió tonna hazai túltermelésből származó gabona kétharmadára van csak raktárkapacitás itthon, és ami a nyakukon marad, azt a gazdák nyomott áron kénytelenek értékesíteni. 

"Az unió pontos rendszerével nagyon kevesen vannak tisztában. Sokan, akik intervencióra lejelentettek, még nem látják a folyamat végét" – állítja Kiss József.

Pirka László zöldség-gyümölcstermesztéssel foglalkozik, szintén Somogyból. Meglehetősen pesszimistán látja a helyzetüket: "Most még csak a tavalyi pénzünkért küzdünk, mi lesz ezek után az idei kvótával?" – mondja. Pirka környezetében – állítása szerint – a finanszírozási gondok miatt nagyon sokan abbahagyták már a termelést. "Sokszor olyan minimálisak a felvásárlási árak, hogy egyszerűen nem érdemes termelni. Az áruházláncok behozták például az olcsó lengyel, cseh, holland gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát, tojást – gondolja el, egy nagyáruházban 5 forintért adták például a fejes káposzta darabját. Akkor, amikor egy palánta 10 forintba kerül a piacon. Ezek után kell eladható terméket előállítani – meséli, majd kiegészíti: ha tönkre mennek a magyar termelők, akkor már vége a 16 forintos burgonyának is, és olyan áron fogják árusítani az élelmiszert, amilyent a külföldi termelők diktálnak."

Szabó Tamás is úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaság módszeres tönkretétele folyik hazánkban. A hazai gazdának világviszonylatban is a
legmagasabb árat kell fizetni a gázolajért, a növényvédő szereket pedig még Ausztriában is olcsóbban lehet beszerezni, mint itthon. Ezért nehéz versenyképes árakon termelni. 

"A mezőgazdaság nagyon sok, egyéb ágazatot fog össze, tehát a másfél millió agráriumból élő mellett egyéb ágazatoknak, fuvarozóknak is munkát ad. Ha tönkremegyünk, akkor mit csinálunk? Megjelenünk munkanélküli segélyért? Vagy a városokban tengünk-lengünk? Valami választ várnánk arra, hogy mit szándékoznak tenni a mezőgazdaságban élőkkel?" – mondja. 

A mezőgazdasági termékek olcsóbb előállításához továbbá olyan technológiai fejlesztésekre, beruházásokra lenne szükség, amelyeket csak hitelből lehet realizálni. "A gépeknek gyakorlatilag a száz százaléka hitelből lett megvéve, az EU-s rendszerben pedig előre kell kifizetni a bruttó árat ahhoz, hogy megkapjuk a támogatást a magyar államtól – ha egyáltalán megkapjuk. Egy valamirevaló kombájn például harmincmillió forint, erre jön még az áfa. Miután leperkáltuk az összeget, a hazai áfatörvény szerint negyedévente igényelhetjük vissza a rajta lévő adót – ha egyáltalán ezt is időben megkapjuk. Addig az állam használja a pénzünket – azt a pénzt, amit a banktól vettünk fel, és ami után a kamattal megterhelt részleteket mi fizetjük vissza. A jegybanki alapkamatot, plusz 4 százalékot. Ha pedig valaki nem fizet határidőre, akkor a banknak joga van – egy-két felszólítás után – elvinni a gépet." 



Mindenki másképp csinálná 

Az FVM álláspontja

A gazdák által felvetett problémákra az FVM szóvivője, Dékány András lapunknak kifejtette: a kifizetések csúszása az átállás nehézségeiből fakad. Első körben nagyon sok hibásan kitöltött adatlap érkezett. Ezek egy részét postafordultával lehetett korrigálni – például olyanokat, amelyeknél hiányzott a név vagy a bankszámla száma, ahova utalni kell a jogos támogatást, esetleg éppen a regisztrációs számot mulasztották el feltüntetni. Bonyolultabb helyzetet teremtettek azok az esetek, amikor túligényléseket jelzett a számítógép: az agrárdolgozók ugyanis jóval nagyobb területeket jelöltek meg, mint amekkorán gazdálkodnak. "Ha valamilyen módon megtörténne a kifizetés, és az ellenőrzés kiderítené, hogy pontatlan volt az adatközlés, annak nagyon súlyos következményei lennének a gazdálkodókra és a költségvetésre nézve – mondta a szóvivő. A gazdálkodóknak súlyos büntetéseket kellene fizetni, a legsúlyosabb esetben ki is zárják őket a további támogatásból, pályázati lehetőségekből, a költségvetést pedig súlyos milliárdokkal büntetnék." Ezek a korrekciók tehát több időt vesznek igénybe.



Pirka László termelő. Egyszer vége lesz a tizenhat forintos burgonyának 

Dékány András azt is elmondta, hogy nem minden követelés tartozik az FVM kompetenciájába. A késlekedő áfavisszatérítések például a Pénzügyminisztérium hatáskörét érintik. "A tárgyalásokat azért szeretnénk az FVM épületében tartani, mert ott a teljes infrastruktúra rendelkezésünkre áll a szakmai egyeztetéshez – magyarázta az FVM álláspontját a szóvivő – szükség esetén például azonnal fel lehet venni a kapcsolatot a különböző szervekkel, a PM-mel." Egyébként a minisztériumban úgy látják, hogy a petíció legtöbb pontjában van megvalósítható elem, egyes pontok realizálása viszont több tárca együttműködésén múlik. Mások – így a piacvédelmi intézkedések – hosszabb időszakot felölelő megoldást tesznek lehetővé. Az EU-csatlakozásunk olyan versenyhelyzetet teremtetett, amelyben igen nehéz megakadályozni olcsóbb külföldi termékek behozatalát, de ez fordítva is igaz: a magyar áruk számára is nyitva áll az EU. Az FVM adatai szerint egyébként nincsen Magyarországon 1,5 millió gazda: 300 ezer agráriumból élő állampolgár mellett 208 ezer támogatásra jogosult gazdálkodóról tudnak.

Olvasson tovább: