Kereső toggle

Hatvan éve nyíltak meg a budapesti gettó kapui

A szabadulás napja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történelmi esemény – értékelte Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének az ügyvezető igazgatója, hogy a budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulója alkalmából, a Dohány utcai zsinagógában megrendezett ünnepi istentiszteleten az egész magyar politikai elit megjelent. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki beszédében élesen támadta a holokausztot relativizálókat, úgy fogalmazott: a holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn. "A Magyar Köztársaság megértette, hogy csak egymás megbecsülésére, a jóhiszeműségre és a jóravalóság elfogadására épülhet nemzeti létezésünk, csak a becsület és a tisztesség útja vezérelhet bennünket" – fogalmazott a kormányfő.



Orbán Viktor és Boross Péter volt miniszterelnökök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Gyurcsány Ferenc kormányfő. Egy sorban Fotó: MTI

1945. január 18-án szabadították fel a szovjet katonák a pesti gettót, ahol – a mai VII. kerületi Dohány utca, Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt területen – mintegy 70 ezer embert zsúfoltak össze embertelen körülmények közepette. Ez a nap hagyományosan az emlékezés napja. Az ünnepi istentiszteleten részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnökök, valamint a kormány több tagja, Demszky Gábor főpolgármester, valamint a parlamenti pártok vezető politikusai.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak történelminek minősítette az ünnepi istentiszteletet. Mint fogalmazott: "Mindenki jelen volt, aki a magyar politikai életben, a közéletben vagy az egyházi életben számít. Ez a jelenlét együttérzést is jelent, és számunkra azt üzeni, hogy a társadalom az elmúlt tizenöt évnek köszönhetően ma már eljutott a demokráciának arra a fokára, hogy megértik a gyászunkat, és megértik azt a fájdalmat, amit a holokauszt számunkra jelent."



Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Egyértelm? beszéd

"Miénk a felelősség: a jó vagy a rossz útját engedjük-e magunkba. A holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn. A legősibb bűn modern megismétlése. Nincs rá bocsánat. A gettó az élet bezárása"– fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Mint a kormányfő elmondta: "akit megsebeznek, az a mi testvérünk. Akit megaláznak, az a mi testvérünk. Akit méltóságában bántalom ér, az a mi testvérünk. Higgyen bármiképp istenében, legyen hite olyan, mint miénk, vagy legyen más."

"A Magyar Köztársaság megértette, hogy csak egy elvre épülhet közös nemzeti létezésünk: egymás megbecsülése, a jóhiszeműség, a jóravalóság elfogadása, a becsület és a tisztesség útja vezérelhet bennünket. És mert tudjuk, hogy akként védhetjük meg magunkat a rossztól, ha nem engedjük felejteni, hogy mit okozott, mikor tobzódhatott, hát nem engedünk felejteni, és nem engedjük, hogy átírják a történelmet. És nem engedjük, hogy megkérdőjelezzék fájdalmunk jogosságát, hogy megkérdőjelezzék, hogy létezett a bűn, és nekünk van bátorságunk többé nem követni el bűnt" – folytatta a miniszterelnök, aki áldást kívánt mindazok nevére, akik segítettek, hogy Magyarország, Budapest lakói győzedelmeskedjenek a rossz fölött. 

A nyilasok embertelenségére emlékezett Fröchlich Róbert főrabbi, aki szerint a gyász nem múlik, de a zsidóság hálát ad az életért, amelyet a gettó felszabadításakor visszakapott. Mint mondta: ma is sokan megrettennek egy karlendítéstől, mert tudják, ezzel kezdődött. A közélet ma is tele van nyílt vagy burkolt gyűlölködéssel, antiszemitizmussal, ahhoz pedig, hogy az emberi érték fokmérője ne lehessen többé más, mint a tisztesség, a becsület, minden oldalról határozottan, keményen fel kellene lépni a kirekesztők ellen.



Megemlékezés a gettó felszabadulásáról a Dohány utcai zsinagógában 

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azért imádkozott, hogy az emberben ne legyen indulat és vádaskodás. Oroszország magyarországi nagykövete pedig, az orosz külügyminiszter üzenetét olvasta fel. Az emlékezők megkoszorúzták a Wesselényi utcai emléktáblát.



Schweitzer József nyugalmazott főrabbi Fotók: Vörös Szilárd

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak történelminek minősítette az ünnepi istentiszteletet. Mint fogalmazott: "Mindenki jelen volt, aki a magyar politikai életben, a közéletben vagy az egyházi életben számít. Ez a jelenlét együttérzést is jelent, és számunkra azt üzeni, hogy a társadalom az elmúlt tizenöt évnek köszönhetően ma már eljutott a demokráciának arra a fokára, hogy megértik a gyászunkat, és megértik azt a fájdalmat, amit a holokauszt számunkra jelent."

Olvasson tovább: