Kereső toggle

Utolsó erőfeszítések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Végső szakaszához érkezett Amerikában a választási hadjárat, a tévéhirdetések pedig mérges személyeskedésekké, félelemkeltéssé fajultak. A Bush-kampány azt igyekszik a fejekbe verni, hogy aki Kerryre adja le a voksát, az a belföldi bizonytalanság mellett tör lándzsát, míg Kerry tábora azzal érvel, hogy Bush iraki politikája szükségtelen halálos áldozatokat követel, és ha az elnök hivatalban marad, ez tovább folytatódik. 

"Amit ebben az évben tapasztalhatunk, az nem más, mint szándékos játék az aggodalom- és félelemkeltéssel" – így értékelte a kampányt a Brown Egyetem politikai tanszékének vezetője. Az országos politikai hirdetésháború már a választási hadjárat kezdetén megdöntötte a költekezési csúcsot. Az utolsó hetekben viszont meghaladta a legmerészebb előirányzatokat is, részben azért is, mert a választási költségvetést szabályozó új törvények szinte elárasztották pénzzel a vetélkedők szervezeteit. Az új rendelkezések értelmében a jelölteket támogató csoportok szinte minden anyagi megkötés nélkül közzétehetnek tévéhirdetéseket, melyekben kedvükre szapulhatják ellenfelüket.

A demokraták főként iraki politikája miatt támadják az elnököt, mivel szerintük szükségtelen háborúba vitte az országot, mivel pedig a fegyveres erők létszáma nem elegendő, nem tudja megszüntetni a terroristák támadásait. A megfélemlítési kampány szerves részeként pedig az hirdetik, hogy mivel az önkéntes hadsereg nem tud elegendő katonát toborozni, Bush ismét be akarja vezetni a sorkatonaságot. A republikánusok ezt a leghevesebben cáfolják. A Kerry-kampány ezzel szemben azt állítja, hogy jelöltje megtalálja a megoldást. 

Az Irakról folyó állandó és késhegyig menő szócsatának természetesen vannak hátulütői. Minden valószínűség szerint ezek közé sorolhatjuk azt a közelmúltbeli esetet, amikor egy 24 éve szolgáló hivatásos katona, Michael Butler őrmester és szakasza megtagadott egy parancsot. Az egységnek üzemanyagot kellett volna szállítania Naszirijából egy távoli légi támaszpontra. Egy ilyen régóta szolgáló katona valószínűleg nem tette volna kockára egész pályafutását a parancsmegtagadással, ha nincs meg rá a kellő oka. A katonák nemcsak ebben az alakulatban, de másutt is sok panaszt adtak be, hogy berendezéseik és felszereléseik nem ütik meg a mértéket. Ebben az esetben a tehergépkocsik nem voltak páncélozottak, és a szállítók nem kaptak volna elegendő fegyveres kíséretet feladatuk végrehajtásához, ezért "öngyilkos küldetésnek" tekintették az elvégzendő feladatot, és nem voltak hajlandóak végrehajtani azt. Az illetékes parancsnokság már elrendelte a vizsgálatot az ügyben, és közölte: az egység tehergépkocsijai még valóban nem páncélozottak, és csak utolsóként kapják majd meg ezt a védelmet, mivel eddig csak Irak kevésbé veszélyes részein tevékenykedtek. 

Florida máris szavazhat

Hétfőn, azaz két héttel a választások előtt Floridában bevezették a "korai szavazást", nyilvánvalóan azzal a megfontolással, hogy elkerüljék azokat a nehézségeket, amelyek 2000-ben kétségessé tették a választások eredményét. A déli állam példáját követte Colorado is, ahol ugyancsak megnyíltak az urnák. E két állam törvényei lehetővé teszik a korai szavazást. Azok számára, akik előre tudják, hogy nem lesznek képesek az urnák elé járulni a szavazás napján, régóta van lehetőség a szavazat korai leadására. Az elmúlt években azonban egyre több (összesen harminc) állam lehetővé tette, hogy a polgárok különösebb indok nélkül is leadhassák előbb a szavazatukat. A nehézségeket azonban így is csak részben sikerült elkerülni, mivel a szavazóhelyiségek előtt hosszú sorokban álltak a választók, és a két ellentábor a lehető legmesszebbmenőkig igyekezett megnehezíteni a voksok leadását a vetélytárs felé hajlók számára. Eredményeket természetesen nem közölnek, valószínűleg a november másodikai választás napjáig – addig pedig még majdnem két hét van hátra. A felmérések eredményei pedig már most sokszor ellentmondanak egymásnak, és voltaképpen már egyáltalán nem lehet eligazodni rajtuk.

Olvasson tovább: