Kereső toggle

Érdekek és kételyek

Népszavazás innen és a határon túlról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem kizárt, hogy akkor is változatlanul hagyhatja az állampolgársági törvényt a magyar parlament, ha a népszavazáson összegyűlik az érvényességhez szükséges kétmillió igen. De valószín?bbnek látszik az érvénytelenség – így minden maradhat a régiben. 

A magyar parlamenti pártok eltérően viszonyulnak a kettős állampolgárság ügyéhez. Az MDF és a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy azon a többség igennel szavazzon. Az SZDSZ álláspontja szerint az országgyűlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túliaknak adandó kettős állampolgársággal. Az MSZP álláspontja nem egyértelmű, szerintük ez politikai jelleg? kérdés, amelyet nem az országgyűlésben kell megvitatni (jó kérdés azonban, hogy hol máshol…). 

A legvalószín?bbnek az tűnik, hogy alacsony részvétel mellett a népszavazás érvénytelen lesz, bár a szavazók körében a kérdés nagyarányú támogatottságot élvez majd. Magasabb részvételi arány melletti, eredményes népszavazás esetén két lehetőség van. Amennyiben a választópolgárok támogatják a kezdeményezést, a parlamentnek még mindig igen tág mozgástere lesz a szabályozás mikéntjének eldöntésére, elsősorban a kérdés megfogalmazásából fakadóan. További lehetőség, hogy eredményes népszavazáson a magyarországi szavazópolgárok elutasítják a határon túliak kedvezményes eljárás útján történő kettős állampolgársághoz juttatását. Ennek oka lehet, hogy a magyarországiak többsége nem ismeri érdemben a határon túliak problémáit, ezért véleményét sztereotípiákra alapozott közhelyek formálják.

Magyarországon az öregedő népesség, az inaktívak számának növekedése egyre komolyabb problémákat okoz. Hablicsek László, a igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a válság enyhítéséhez Magyarország "demográfiai tartalékát" főleg a határon túli magyarok jelenthetik a jövőben. Az elöregedés folyamata a szakember szerint megállíthatatlan, a letelepülőkkel csak lassítani lehet a jövőben. A népesedési kormánybizottság szerint a betelepülőknek évi tizenkétezerrel kellene felülmúlniuk a kitelepülők számát. Jelenleg azonban ötezer körüli honosítási-visszahonosítási kérelem érkezik csupán.

Ezzel viszont szöges ellentétben áll a határon túli magyarok érdeke, akik a szülőföldön való boldogulást tartják elsőrend? fontosságúnak. Egyes vélemények szerint az állampolgárságtól így megfosztott határon túli magyarság joggal érezheti majd úgy, hogy sorsára hagyták. Ez hosszú távon is megronthatja a magyar–magyar viszonyt, a következményeket ismét a kisebbségben élők fogják megszenvedni. 

Külhoni vélemények

Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke úgy érzi, hogy a népszavazás eredménytelen lesz, és ezzel kilátástalan helyzetbe sodorják a határon túli magyarságot. Nem tudni, milyen sokkot okoz ez a határokon kívül rekedtek számára. Kasza József szerint az ügyben már rég tárgyalások útján kellett volna eredményt elérni a Magyar Köztársaság mindenkori kormányával.



Kasza József 

Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a kérdés már idejétmúlt, mivel a népszavazás kiírása egy régi ügy lezárása csupán. "A parlamentnek már régen meg kellett volna könnyítenie a magyar állampolgársághoz való jutást, ha ezt igénylik" – állítja Markó. "Illúzió, hogy egyetlen intézkedéssel sok millió magyarnak állampolgárságot lehet adni. Ez jogilag lehetetlen. Nincs igazuk azoknak sem, akik a Trianonhoz hasonló lelki traumában határozzák meg az esetleges elutasításra adott választ. Egyrészt Trianon elmúlt, orvosolni nem lehet, másrészt az Európai Unióba való majdani belépéssel talán kárpótolják valamelyest azokat, akik Trianon örökségét elszenvedték."



Markó Béla 

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség vezetője szerint nem arról kellene vitázni, hogy a népszavazás időpontja időszer? volt-e vagy sem. "Óriási a tét, hiszen nyolcvan évvel Trianon után a magyar társadalmon múlik, hogy helyben hagyja-e a trianoni döntést. Ha sikeres lesz a népszavazás, akkor valamilyen jóvátétele történhet 1920-nak. A határon túli magyarság azt várja ma az anyaország társadalmától, hogy megöleljen bennünket, ne pedig eltaszítson."



Szász Jenő 

MVSZ-történelem

A rendszerváltást követő években a "világnetwork"-terveket dédelgető Magyarok Világszövetsége
Patrubány Miklós elnökké választásával került ki a nagy állami pénzeket mozgató szervezetek köréből. Csoóri Sándor elnöki mandátumának lejártát követően Orbán Viktor miniszterelnökként megpróbált véget vetni az MVSZ számos régiója és érdekcsoportja költséges lobbiharcának. Orbán az MVSZ 2000 nyarán tartott küldöttgyűlése előtt elmondott beszédében egyértelművé tette, hogy a három másik elnökjelölttel, Patrubány Miklóssal, az MVSZ akkori alelnökével, Szakály Sándor hadtörténésszel, valamint Hegedűs Lóránt református püspökkel szemben akkori főtanácsadóját, Boross Péter exminiszterelnököt támogatja. Patrubány azonban az erdélyi küldöttek szavazatait egyben tartva megbuktatta
Borosst.

Az Országgyűlés ezt követően Herényi Károly (MDF) és Pósán László (Fidesz) javaslatára az MVSZ addigi 237 millió forintos teljes költségvetését megvonta, és az Illyés Közalapítványhoz csoportosította át. Az elnökváltást követően a lenullázott anyagi helyzetbe került szervezetben hosszadalmas személyi harcok kezdődtek. A magyarországi régió ismert személyiségei ugyanis Patrubány megválasztását vitatva felfüggesztették tevékenységüket. Az MVSZ elnökségéből Szíjártó Istvánt, Kellermayer Miklóst, Pozsgay Imrét, Szakály Sándort, Balogh Lászlót és Fekete Gyulát 2001-ben vissza is hívták. A küldöttgyűlés felmentette elnökségi tisztségéből a kárpátaljai Soós Kálmánt és a szlovéniai Bence Lajost is, valamint az amerikai országos tanács és az ausztráliai országos tanács határozatát megerősítve visszahívták az MVSZ elnökségéből Laurer Editet, illetve Kardos Bélát is.

Olvasson tovább: