Kereső toggle

Gyurcsány-jelenség és a Fidesz

Bejön-e a lottó ötös?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre. Mindenesetre az ellenzék vezetői igyekeznek a pánikhangulatot elkerülni, és folyamatosan azt kommunikálják, hogy természetesek az új szocialista vezetés kezdeti sikerei, hiszen – ahogy Orbán Viktor nyugtatta a jobboldali tábort – "minden új kormány hivatalba lépésekor az első száz napnak megvan a sajátos karaktere, az emberek reménykednek".



Gyurcsány Ferenc családtagjaival a Millenáris Parkban. Minden napra egy fotó Fotó: Vörös Szilárd

A kormányválság idején több fideszes politikus is úgy vélekedett, hogy rövid távon ugyan nem, de hosszú távon előnyösebb számukra Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása, mint Kiss Péteré, mert bár Gyurcsány jobb kommunikátor, de nincs érdemi kormányzati és politikai tapasztalata. A kezdeti sikerek után majd a kormányzás nehézségei, a lobbicsoportok súlyos ölelése és a költségvetés tárgyalása hamar elkoptatja, az amortizációt pedig elősegíti az üzletemberből lett miniszterelnök korábbi – és esetleg előkerülő új – ügyeinek állandó napirenden tartása. Első blikkre azt mondták, hogy számukra "Gyurcsány lottó ötös." 

A miniszterelnök-cseréhez – talán az előbbiek miatt is – a legnagyobb ellenzéki párt ellenfelei számára is meglepő visszafogottsággal viszonyult. Éppen azzal ellentétesen, ahogy azt több baloldali publicista rémképként felfestette: a Fidesz kihasználva a kormányválságot, a köztársasági elnök segítségével puccsal megszerzi a hatalmat, és tíz évre "ledarálja" a baloldalt. Augusztus végén, szeptember elején a Fidesz mindössze annyit kommunikált, hogy ők mérsékelt, kellő időben jól kormányozni képes párt. Neves jobboldali politikusok, politológusok és közgazdászok megalakították a "Polgári kormányzás 2006" védnöki testületet. Az üzenet az volt: megkezdték a felkészülést a kormányzati munkára, és két ciklusra szóló programot dolgoznak ki. Egyetlen fideszes politikus sem állt elő radikális szólamokkal, sőt kifejezetten nyugtatóan hatott a közéletre és a gazdaságra az ellenzékiek józansága. 

Eközben az is mindenkit meglepett, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével a szocialisták új politikai "terméket" hoztak létre: jelentős szja-csökkentés, a bankárkormány imidzsét romboló bankadó terve, új kormányprogram, egységes, kibeszéléstől mentes szocialista párt, érzelmekre is ható új jelszavak, szlogenek. Ráadásul Gyurcsány Ferenc jobban beszél, mint elődje, és a maga céljaira használta a médiát. A "minden napra egy fotó" píártézisnek megfelelően hol futva érkezett a munkahelyére, hol feltűrt ingujjban, vagy kifordított zsebekkel magyarázott egy fórumon, elfoglalva a lapfelületet más, különösen ellenzéki politikusoktól. Emellett a témákat és az eseményeket is tervszerűen "adagolták", így a közbeszéd tematikáját is a Gyurcsány-stáb határozta meg, igaz, ebben óriási segítséget jelentett számukra a miniszterelnök- és pártvezetéscsere újszerűsége.

Fogáskeresés

A szeptember a fogáskeresés időszaka lett a Fidesz számára. Több területen igyekeztek Gyurcsány Ferencet megfogni, de általában csak a párt másod-, illetve harmadvonalbeli szereplői. Az egyik újra felmelegített téma az egykori minisztertanácsi nyaraló "visszalízingelős" megvásárlása. A támadó fél a korábban ugyancsak ezzel a témával foglalkozó, ifjú feltörekvő Szíjjártó Péter volt, aki újra lement Balatonöszödre, hogy az ominózus villa előtt ismételje el korábbi, amúgy igencsak súlyos állításait a 90-es évek eleji üzletről. Emellett parlamenti interpellációkban is igyekeztek sulykolni a gyanúsan meggazdagodó milliárdos képét.

A Magyar Nemzet az új miniszterelnök parlamenti szavazására időzítette azt a sorozatot, amely egy Kulcsárnak tulajdonított – a lapnak az ügyvéd által átadott vagy az ügyészségtől kiszivárogtatott – vallomásra alapozva hírbe hozott egy sor baloldali politikust. A cikksorozat dramaturgiája pofonegyszerűre sikeredett: a "csúcsponton" Gyurcsány neve került elő.

Menetközben Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter folyamatosan igyekezett Gyurcsányt a Kulcsár-ügyben érintett politikusnak láttatni. Az akció végpontja a kormányprogram parlamenti vitája volt, ahol a Magyar Nemzet honlapján megjelent dokumentumokra hivatkozva Áder János fideszes frakcióvezető rendkívüli fejleményeket említve időt kért, majd Répássy Róbertre testálva a magyarázkodást, igyekeztek megzavarni a miniszterelnök-választás procedúráját. Az obstrukció nem járt sikerrel.

A "régi ügyek" sorozat további részei: egy Gyurcsány-tulajdonban levő cég bezárása, a dolgozók elbocsátása, egykori KISZ-vezérség, és ehhez – persze áttételesen – Csillebérc eladása. 

Újdonságot Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban csak maga Gyurcsány Ferenc hozott. A hirtelen rendkívül sokat beszélő és nyilatkozó, fórumokon szereplő szocialista politikusnak a Fidesz szerencséjére akadt egy-két rosszul sikerült mondata.

Egyik vasárnap este az MTV 1-en arra a kérdésre, hogy miként vélekedik felesége a politikai ambícióról, Gyurcsány – miután több körben megdicsérte társát – azt találta mondani, hogy "tudja a feleség, hol a helye". Pár nappal később a Nap-keltében pedig elragadta a beszéd heve, és a drámai fokozásban odáig jutott, hogy "akinek kétszobás lakása van, az általában megérdemelne hármat, akinek három, az négyet, akinek négy, az egy családi házat. (...) Akinek öregecskedő felesége van, az fiatalabbat".

A bíráló szerep Mátrai Márta osztályrésze lett, aki erősen fogalmazott napirend előtti felszólalásában: "Magam először nem hittem a fülemnek, de aztán Ön helyett is szégyelltem magam. Hányaveti mondat volt, amit mondott, de árulkodó. Arról árulkodott, hogy mit gondol Ön valójában; arról árulkodott, hogy az Ön számára az emberek csak tárgyak." Gyurcsány egyébként több fórumon is bocsánatot kért inkriminált mondataiért. 

A miniszterelnök másik elszólása egy parlamenti vitanap megrendezésére ihlette a Fidesz-frakciót. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva a parlamentben amellett akart érvelni, hogy ma jobban élnek a magyarok, mint pár évvel ezelőtt, és azt találta mondani, hogy "nagy a jólét". 

Az igazán éles megfogalmazásokra a jobboldali sajtó szereplői ragadtatták el magukat. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet közírója jelzi az alaphangot: "Takarodjon az országból Gyurcsány!" Egy-két "kedves jelző" a jobboldali "szakirodalomból": harmadik utas posztkommunista, gátlástalan ambíciói vannak, pártállami kaméleon, lenyúlós, tolvaj stb. 

A Fidesz-közelinek tartott Reform cím? hetilap Gyurcsány-különszámot adott ki, amelyben több oldalon a politikus gyanúsnak tartott meggazdagodását taglalták a legvadabb állításoknak is teret adva. A lapot információink szerint 150 ezer példányban nyomtatták ki, és a lapszámot reklámozó óriásplakátkampány is rendkívüli nagyságúnak számít a hazai politikai életben. Korábban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas által kiadott Utolsó Figyelmeztetést (UFi) használta arra az ellenzék, hogy egy-egy képet belesulykoljon a köztudatba. Az UFi plakátjai segítségével igyekeztek a Medgyessy-kormányt mint bankárkormány közismertté tenni. A Reform plakátjának üzenete az volt, hogy nem lehet tudni, kicsoda valójában Gyurcsány: mágnás, nép-tribun vagy úttörő?

Az első ötlet: a privatizáció

Szeptember folyamán a Fidesz defenzívába kényszerült, csak reagálni tudott az MSZP-ben történtekre. Az első téma, amely valamelyest fordított az addig védekező Fidesz-kommunikáción: a privatizációellenes fellépés. Október elején Orbán Viktor a Fidesz parlamenti frakciójának ülésén bejelentette: a szövetség népszavazást kezdeményez a privatizáció leállításáról, mert a Gyurcsány-kormány közvagyont kiárusító programja élesen szembemegy a 2002-es választásokon többséget szerzett jóléti rendszerváltás ígéretével.

A jelszó kiadása után sorra álltak ki a nyilvánosság elé a Fidesz vezető politikusai. Áder János szerint "a szocialisták az aranytojást tojó tyúkot is eladják"; Pokorni Zoltán alelnök szerint a privatizáció "a magyar társadalom többségét bizonytalanságba taszító, felelőtlen politika"; Kövér László, a párt főideológusa pedig kijelentette: "Az állami tulajdon további eladását ezentúl nem privatizációnak, hanem a közvagyon kiárusításának és a jövő felélésének tekinthetjük." Emellett a párt tájékoztató kampányba kezdett a privatizáció tényeinek ismertetésére, amelynek keretében új honlapot is indított. Később több napilapban, így a Népszabadságban is egész oldalas hirdetést adtak fel a privatizáció ellen. A Fidesz szerint a privatizáció Magyarországon betöltötte történelmi feladatát, a nemzet érdeke a posták, az elektromos vezetékek, a Szerencsejáték Rt., a Volán vállalatok és a Nemzeti Tankönyvkiadó közkézen maradása. 

Információink szerint a Fidesznek azért is fontos ez a téma, mert egy belső használatra készült felmérésből az derült ki, hogy a választók háromnegyede ellenzi a további privatizációt. Azóta igazi bozótharc alakult ki a privatizáció témakörében, a két politikai oldal egymásra licitálva magyarázza, hogy miért helyes, illetve miért helytelen a további magánosítás. 

Meglepő jelenség viszont, hogy mintha nem mernék Gyurcsány Ferencet interpellálni és kérdezni a parlamentben. A miniszterelnök-választást követően úgy tűnt, hogy a Fidesznek könny? dolga lesz, hiszen "golyózáport" zúdíthat az állítólagos viselt dolgai miatt számukra "lottó ötös" kormányfőre. Kigyűjtve korábbi évek hasonló időszakának "interpellációs hajlandóságát", elmondható, hogy a kezdeti fellángolást követően alábbhagyott a Gyurcsányt interpelláló és kérdező ellenzéki szándék, korábban Medgyessy Péter is kapott ennyi kérdést. Akit, mivel nem volt parlamenti debattőr, meglehetősen szerettek az ellenzéki képviselők "húzni".

Gyurcsány egyébként kifejezetten konfrontatív válaszoló. Emlékezetes, hogy a privatizáció kapcsán élesen "beleszállt" a Fideszbe, azzal vádolva őket, hogy Kim Ir Szen és Révai útján járnak. A minap például Balla Mihály ellenzéki képviselőnek epésen szólt oda, mikor azt firtatta, hogy a miniszterelnök egyik korábbi cége bezárta kapuit, és több százan utcára kerültek. "Amit ön itt kérdésként feltesz, ámulatra ad okot, mert időnként az sem igaz, amit ön kérdez. Ez pedig azért nagy művészet! Egyébként tudhatná ön mindenre a választ, hiszen az önök kormánya, nyilván azért, mert mély szimpátiát érzett többek között irántam és családom iránt, 1998 és 2002 között többször megvizsgáltatta a teljes alumíniumipari privatizációt" – mondta Gyurcsány. 

Úgy tűnik, az mindenképpen meglepte a Fideszt, hogy Gyurcsány elődjével ellentétben provokatív, és meglepő válaszokra képes. Orbán Viktor azon állítására, hogy a kormányprogram egy üzleti terv, például elég nyersen azt válaszolta: ez is bizonyítja, hogy Orbán Viktor soha nem dolgozott, és nem látott még igazi üzleti tervet.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a Fidesz vezetői próbálják nyugtatgatni a tagságot, hogy nem okoz Gyurcsány komoly bajt, hiszen "sok a manír". A kezdeti fellángolás abbamarad majd pár hónap múlva, mikor kiderül, hogy Gyurcsány nem képes "megvásárolni" a szocialista szavazókat, és emelkednek az energia- és a közüzemi árak, az MSZP akár vissza is zuhanhat oda, ahonnét szeptemberben elindult. 

Politológusok a Fidesz reakciójáról

Fritz Tamás politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója: 

A Fidesz nem zavarodott meg Gyurcsány feltűnése kapcsán, de kétségtelen, hogy az új szocialista vezető személye kihívást jelent számukra. A Fidesz rendelkezett stratégiával Medgyessy Péterre, egyfajta puha ellenzéki magatartással viszonyultak hozzá, mivel látszottak Medgyessy politikai képességei, pontosabban annak hiányai. Jelenleg Gyurcsány karakteresebbnek és provokatívabbnak tűnik, rá éppen ezért nem lehet alkalmazni a Medgyessyre tervezett "puha" stratégiát. Nem teheti meg a Fidesz, hogy nem veszi fel a kesztyűt. 

A szocialisták népszerűségének emelkedéséről szólva, a politológia ismeri azt a jelenséget, hogy a szavazók a győzteshez, a hatalomban levőhöz húznak. Jött egy új kormányfő – az előző meglehetősen gyászosan szerepelt –, és nyilvánvalóan egyfajta remény éled újjá az emberekben. Természetes jelenség ezért, hogy az MSZP most "megugrott". Éppen ezért túlzott jelentőséget nem kell tulajdonítani az első közvélemény-kutatási eredményeknek.

Az egykori KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc, hasonlóan Medgyessyhez, ugyancsak posztkommunista politikus. Igazi és nagy megújulást éppen ezért nem hozhat az MSZP számára, mert bizonyos politikai reflexei, a demokráciának nem túlságosan komoly tisztelete, egyfajta kézi vezérlésre való hajlam része a politikai szocializációjának. Hiszen a jegybank elnöke elleni támadása mutatja, hogy nem tipikus demokrata. Így lehetséges, hogy miközben megújulást szeretne, éppen az ő személye korlátozza ennek a megújulásnak a lehetőségeit. Persze a bátor, szókimondó, konfliktusvállaló "babérjaival" egészen más, mint Medgyessy, de ugyanúgy a posztkádárista gondolkodást képviseli. Éppen ezért nem lesz képes a jobboldaltól szavazókat átcsábítani. 

Ágh Attila politológus, egyetemi tanár:

A Fidesz vezetői azt tapasztalhatták, hogy a Gyurcsánnyal szembeni különféle lejáratási akciók leperegnek az új miniszterelnökről. Hiába küldték rá a párt "pitbulljait", a tisztességtelen akciók eredménytelenségéből kénytelenek voltak levonni azt a következtetést, hogy Gyurcsány Ferenc még hosszú ideig bírni fogja a személye elleni támadásokat. Olyan témára volt szükségük, amely az ország nagy részét megmozdíthatja, és legyünk őszinték, az ország lakosságának jelentős része valóban hordoz negatív attit?döket a privatizációval szemben.

Ellenben ilyen nehéz témában támadást indítani, mint a privatizáció, idehaza is nagyon veszélyes, és nemzetközileg is nagyon nehezen eladható. Orbán Viktor is tudja, hogy vékony jégen korcsolyázik.

Egyébként természetes jelenség az MSZP felzárkózása a Fideszhez. Szerintem ez a folyamat tartós egyenlőségi szituációt fog rövidesen létrehozni. 1997 óta zajlik egy jelentős folyamat: a jobb- és baloldal között nagyon kevés a különbség, és a két politikai tábor között kicsi az úgynevezett átjárás. Az elbizonytalanodás azt jelenti, hogy egy-egy tábor szavazói átmenetileg a bizonytalanok táborát erősítik. 2002-ben az MSZP felé lengett az inga, és magas volt a párt népszerűsége, de idén a Fidesz oldalára érkezett a képzeletbeli inga. Ezért mondom azt, hogy az inga visszalengése egyfajta egyensúlyi állapotig a közeljövőben be fog következni. Tehát nemcsak Gyurcsánynak köszönhető a felzárkózás, hanem komplex jelenséggel állunk szemben, de azt lehet mondani, hogy Gyurcsány megjelenése, az új kormány, az új pártvezetés meghatározó szerepet játszik az MSZP számára kedvező folyamatokban. 

A kérdés persze az, hogy a kormányzás gyakorlata mit fog mutatni. Jelenleg az új miniszterelnök legnagyobb politikai tőkéje az, hogy amit mond, arról elhiszik, hogy végre is hajtja, miközben Medgyessynek elhitték, hogy szeretné megcsinálni, de nem hitték el, hogy meg tudja tenni.

Olvasson tovább: