Kereső toggle

3 11: Európa fekete napja

Madridi fordulat: háttal Iraknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha az al-Kaida a felelős a madridi merényletekért, akkor "Spanyolország lehet az első állam, amelynek miniszterelnöke Oszama bin Ladennek köszönheti a posztját" – állítja a londoni Royal United Services Institute igazgatója, Jonathan Eyal. A The Guardianben idézett vélemény szándékosan sarkítva fogalmaz a spanyol parlamenti választások váratlan kimenetelére utalva. A terrortámadás után három nappal megtartott szavazást a korábban biztos befutónak tekintett Néppárt helyett a Spanyol Szocialista Munkáspárt nyerte meg, így José Luís Rodríguez Zapatero szocialista pártelnök alakíthat kormányt Madridban. Zapatero külpolitikája újrarajzolhatja Európa politikai térképét, és hatással lehet az őszi amerikai elnökválasztásra is. 



José Luís Rodríguez Zapatero. Új szövetségeseket keres Fotó: Reuters

Spanyolország még a csütörtöki terrortámadás kiváltotta döbbenettől és a tehetetlen dühtől kábultan ment el szavazni vasárnap. A szokatlanul magas részvétellel megtartott spanyol parlamenti választásokon – a várakozásokkal szemben – a korábban ellenzéki szerepet betöltő Spanyol Szocialista Munkáspárt szerezte meg a szavazatok 43 százalékát, míg a korábban biztos befutónak tekintett konzervatív Néppárt csak 37,5 százaléknyi szavazatot kapott. A meglepetésszer? eredményt az elemzők egyértelműen a csütörtöki merénylettel magyarázzák, mivel egészen addig José María Aznar kormányfő pártja messze vezette a közvélemény-kutatásokat.

Az erőskez? vezetési módszeréről híres kormányfő nyolc sikeres évet tudhatott maga mögött: gazdaságpolitikájának keretében csökkentette az adókat, sikerrel vette fel a harcot a korrupció ellen, 23 százalékról 9 százalékra csökkentette a munkanélküliséget, rendbe hozta a költségvetést, az állami kiadásokat a GDP 48 százalékáról 40-re csökkentette, a gazdaság 4 százalékos növekedése pedig az egyik legerősebb volt Európában. Miniszterelnöksége idején Spanyolországban az egy főre jutó éves jövedelem több mint 21 ezer dollár lett. A választási eredmény azonban azt mutatja, hogy a terrorizmus nyolc év sikeres gazdaságpolitikájának eredményeit is kikezdheti. Aznar kormánya ugyanis a választási kampány utolsó három napjában vesztette el a választásokat, állítják az elemzők, mivel az ETA baszk terrorszervezetet tette felelőssé a merényletekért, annak ellenére, hogy azt a szervezet határozottan cáfolta, és hogy egyre több bizonyíték szólt amellett, hogy az al-Kaida iszlám terrorszervezet áll a merényletek mögött.

A szocialista miniszterelnök-jelölt, José Luís Rodríguez Zapatero a választásokat követő első nyilatkozatában azonnal kijelentette: a választási eredmények nem a csütörtöki terrortámadás hatását tükrözik, hanem a spanyol nép azon igényét, hogy leváltsa azt a kormányt, amely
rosszul végezte a dolgát. Véleménye szerint Aznar kormánya Irak-politikájának köszönheti bukását, mivel súlyos hibát követett el azzal, hogy támogatta az Egyesült Államokat az iraki háborúban. (Igaz, hogy a közvélemény-kutatások eredményei egészen csütörtökig nem tükrözték a kormányváltó hangulatot.) Zapatero kijelentette, hogy Spanyolország, ígéretéhez híven, vissza fogja hívni Irakban állomásozó 1300 katonáját, amennyiben az ENSZ július elsejéig nem veszi át a békefenntartó szerepét Irakban.



Az egyik felrobbantott vasúti kocsi Fotó: Reuters

A leendő miniszterelnök ezzel egy időben máris támadásba lendült Amerika és Anglia ellen, kijelentve: "Blairnek és Bushnak el kellene gondolkodniuk, és némi önkritikát kellene gyakorolniuk…, hogy nem lehet hazugságokkal háborút indítani." Bár elsődleges céljai között szerepel a terrorizmus visszaszorítása, azt nem az Egyesült Államokkal karöltve képzeli el, hanem az Európai Unió következetesebb támogatása révén. "Spanyolország visszatér Európához, és eddig soha nem látott Európa-barát politikát fog folytatni", amelynek révén helyreállhat a korábbi "fantasztikus" kapcsolat Franciaországgal és Németországgal. Zapatero álláspontja szerint Spanyolország felül fogja vizsgálni az európai alkotmánnyal kapcsolatos korábbi álláspontját, és a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az a leghamarabb megszülethessen. 

A spanyol szocialista párt hatalomba kerülésével megváltoznak az erőviszonyok az Európai Unióban is. Madridnak az "öreg Európába" való visszatérésével Brüsszel fellélegezhet, hiszen új erőre kaphat a gyorsabb európai integrációt sürgető francia–német blokk, amely határozottabb önálló fellépést szorgalmaz az Egyesült Államokkal szemben. Blair elvesztett egy szoros szövetségest, és elképzelhető, hogy az új tagállamok felé kell fordulnia pozíciójának megerősítése érdekében. Lengyelország egyedül maradhat az alkotmánnyal kapcsolatos álláspontjával, az amerikai, illetve a francia–német tábor között lavírozó Olaszország számára pedig egyre nehezebb lesz a kontinentális Európán kívül maradni. 

Aznar bukásával Bush amerikai elnök elvesztette egyik legszorosabb szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó hivatalnoka szerint elképzelhető, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-hez forduljon, egy újabb határozat elfogadását sürgetve még az iraki hatalomátadás végső időpontja előtt, amely nemzetközi felhatalmazást adhat az ott állomásozó csapatoknak, ezzel bátorítva szövetségeseit, például Spanyolországot arra, hogy ne vonják ki csapataikat Irakból.

Fájó hagyaték

Egy héttel a robbanás után még mindig rengeteg személyes holmi vár elszállításra abban a csarnokban, ahol a halottakat felravatalozták, és ahol a rokonok megkereshetik hozzátartozóik személyes tárgyait. Számos könyvet, köztük a Harry Potter legújabb kötetének több példányát, és Vlagyimir Nabokov Lolitáját találták a roncsok között. Megrendítő látványt nyújtottak a több méter hosszú asztalon felhalmozott füzetek, noteszek, igazolványok, de voltak közöttük fogkefék, sietősen bepakolt ebédcsomagok és evőeszközök is. 

Az áldozatok hátrahagyott tárgyai olyan mennyiséget tettek ki, hogy a tervezettnél egy nappal tovább kellett nyitva tartani a csarnokot. A biztonsági őrök szigorúan csak a személyes hozzátartozókat engedték be a lepecsételt termekbe. Az áldozatok teste mellett talált tárgyakat névcédulákkal látták el, a többit azonban csak ömlesztve tették ki, számos látogató kétségbeesetten kutatott szerettei hagyatéka után. 

A The Guardian riportere megszólaltatta az ecuadori Luís Alberto Tenesaca Leónt, aki egyetlen, tizenhét éves fiát vesztette el a terrortámadásban. A család azért jött Spanyolországba, hogy fiuk színésznek tanulhasson. Apja már csak a fiú iskolatáskáját, óráját és szemüvegét vihette haza. 

Az al-Kaida már decemberben üzent

Az al-Kaida által még decemberben kiadott és a CNN birtokába került dokumentum szerint a terroristáknak szándékában állt Spanyolországot elszakítani az Egyesült Államok által vezetett iraki koalíciótól. Olyan terrorcselekményeket jelentettek be már akkor, amelyek az Aznar-kormány bukásához fognak vezetni, és a szocialistákat juttatják a hatalomba. Ennek eredményeképpen megromlik a kapcsolat Washington és Madrid között, és Spanyolország kivonja csapatait Irakból. "Úgy gondoljuk, hogy a spanyol kormány nem fog két, maximum három csapásnál többet kibírni, a rá nehezedő társadalmi nyomás következtében kénytelen lesz kivonni a csapatait" – áll az al-Kaida által jegyzett dokumentumban. 

"Ha csapatait továbbra is Irakban állomásoztatja a csapásokat követően, a szocialisták választási győzelme szinte bizonyos – és választási programjuk egyik fő eleme a kivonulás kérdése lesz. Az előrejelzés, úgy tűnik, bejött: az al-Kaida elmozdította a hatalomból Bush egyik legszorosabb szövetségesét. A dokumentum szerint az Egyesült Államok többi szövetségese, elsősorban Nagy-Britannia és Lengyelország is szerepel a listán, akiket szintén a terror által szándékoznak rákényszeríteni arra, hogy magára hagyják Washingtont Irak-politikájában – mégpedig közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt. A madridi eseményeket számos elemző figyelmeztető jelnek tekinti arra vonatkozóan, hogy az iszlám terrorizmus hogyan képes az erőszak által jelentős nyugati államok szavazási eredményeit befolyásolni. 

Ezzel szemben Tony Blair brit miniszterelnök négy pontban foglalta össze érveit, amelyek szerinte cáfolják, hogy az iraki háború lenne a terrorhullám kiváltó oka:

  • Az al-Kaida és más iszlámista terrortámadások jóval megelőzték a szeptember 11-i merényleteket.
  • Az ikertornyokat 18 hónappal Szaddám Huszein rendszerének megdöntése előtt rombolták le.
  • A terroristáknak semmilyen gondot nem jelent más muszlimok meggyilkolása.
  • Ha a kormányok engedményeket tesznek, a terroristák diktálhatják az ország kül- és védelmi politikáját.

Olvasson tovább: