Kereső toggle

A biztonsági fal ügye Hágában

Megvádolt Izrael

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten három napon keresztül a Palesztin Autonómia propagandaoffenzívájának volt a helyszíne a Hágai Nemzetközi Bíróság, amelyet az ENSZ-közgyűlés kilencven ország által támogatott indítványa alapján kértek fel véleménynyilvánításra az izraeli védelmi fal építésének jogosságáról. Az indítványról szóló határozatot nyolc ország – köztük Ausztrália és az Egyesült Államok – elutasította, hetvennégy ország tartózkodott vagy részt sem vett a szavazáson.

A hétfőn kezdődő meghallgatás hangulata részben azt az 1975-ös ENSZ-közgyűlést idézte, amely végül a cionizmust a rasszizmus egyik formájának nyilvánította, bár a jelenlegi vita hevességét jócskán csökkentette a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Oroszország – távolmaradása, amelyek nem értettek ugyan egyet a fal felállításával, de elutasították az ügynek a Nemzetközi Bíróság előtti tárgyalását is. Jack Straw brit külügyminiszter parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a védelmi kerítés építésével kapcsolatos jogi aggályaik ellenére Nagy-Britannia a bírósági tárgyalás ellen foglal állást. "Ezt az álláspontot képviseli az Európai Unió többi tagállama is… Az Egyesült Királyság eljuttatta a bírósághoz írásos állásfoglalását, amelyben hangsúlyoztuk, hogy a bíróságnak diszkréciót kell gyakorolnia az ügyben, és el kell utasítania az állásfoglalást" – nyilatkozta a brit külügyminiszter.

A bírósági tárgyalás a palesztin álláspont ismertetésével kezdődött, majd a meghallgatáson részt vevő országok fejtették ki véleményüket. 

Dél-Afrika, Algéria, Szaúd-Arábia, Banglades, Beliz, Kuba, Indonézia, Jordánia, Madagaszkár, Malajzia, Szenegál, Szudán és az Arab Liga egyöntetűen tagadták Izrael jogát a biztonsági fal kiépítéséhez, és ennek nemzetközi és legfőképpen emberi jogi negatív vonatkozásait emelték ki. Kuba kedden kifejtette, hogy a fal felépítése
humanitárius katasztrófával járhat, és egy "rab nemzedéket" hoz létre. Beliz álláspontja szerint a fal felállítása sérti a palesztinok jogait, ugyanakkor Izraelnek jogában áll megvédenie magát. A karib-szigeteki ország részvétele a tárgyaláson némi meglepetést okozott, a közép-amerikai állam ugyanis nem ismert szereplője a nemzetközi politikának. 

Az izraeli diplomácia szerint Beliz Izraellel szembeni fellépése az ország részben palesztin gyökerekkel rendelkező miniszterelnöke, Szaid Musza politikájának köszönhető. A szerdai meghallgatáson Monique Chemillier-Gendrau az Iszlám Konferencia képviseletében kifejtette, hogy "Izraelnek nem falra van szüksége ahhoz, hogy békében éljen, hanem arra, hogy minél gyorsabban megegyezzen a palesztinokkal". Az Iszlám Konferencia jogi képviselője szerint nem lehet lebecsülni az Izrael elleni támadások súlyosságát, de Izrael azokért bizonyítékok nélkül teszi felelőssé a Palesztin Autonómiát.

A Hágában felszólaló országok – amelyek az elmúlt évek történéseit figyelembe véve saját határaikon belül nemigen jártak élen az emberi jogok maradéktalan érvényesítésében, gondoljunk Kubára, Szudánra, Jordániára vagy Algériára – nem tudtak semmilyen reális támpontot adni arra, hogyan védhetné meg magát humánusabban Izrael a terrorral szemben.

"Nem nekünk kellene vádlottnak lennünk Hágában, hanem a palesztin terrorállamnak és a terrorszervezeteknek. Ezt követeli az igazság" – mondta hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter. Netanjahu szerint senkinek sincs jogában Izrael "élő lelkiismereteként" fellépni. "Megvan a saját lelkiismeretünk, és most a lelkiismeretünk azt diktálja, hogy fontosabb megvédenünk az életünket, mint hogy mások életkörülményeit javítsuk. Az élet minősége folyamatosan javítható, a halál viszont örök" – mondta Netanjahu. Izrael Hágába csak két üzenetet küldött: egy írásos állásfoglalást a Nemzetközi Bíróság számára, illetve a három hete felrobbantott 14-es buszt, a lelkiismeret üzeneteként.

Ökumené a fal ellen

Az izraeli biztonsági fal "építésének megállítását és visszafordítását" követelte a "megszállt palesztin területeken" az Egyházak Világtanácsa az izraeli kormányhoz intézett határozott állásfoglalásában. A fal építését "az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel ellentétesnek" nevezte a dokumentum, amelyet az 1848-ban Amszterdamban alakult ökumenikus szervezet Genfben, február 17. és 20. között megrendezett találkozóján fogadtak el.

Az állásfoglalás minden tagegyházat és ökumenikus szervezetet felhív a fal felépítése elleni tiltakozásra, amelyet a mozgásszabadság, a megfelelő lakás, oktatás, egészségügyi ellátás és törvény előtti egyenlőség jogával ellentétesnek ítél. 

Az Egyházak Világtanácsa nyilatkozatában elismeri Izrael jogát és kötelességét saját polgárai védelmére, ugyanakkor a palesztinok jogát is az izraeli "megszállással szembeni ellenállásra". A nemzetközi szervezet, az ellenállás erőszakmentes módja és a békés tárgyalások mellett voksol az arab–izraeli konfliktus egyetlen lehetséges, hosszú távú megoldásaként. 

Az Egyházak Világtanácsa tagjai Magyarországon a Magyarországi Lutheránus Egyház, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (ezen belül a Református Egyház, az Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Román Ortodox Egyház, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Ortodox Exarchátus és a Magyarországi Anglikán Egyház). (L. I. A.)

A terror folytatódik

A hágai per kezdetét megelőző napon újabb terrortámadás történt Jeruzsálemben. Az öngyilkos merénylő nyolc személyt megölt, és több mint hatvanat megsebesített a vasárnap reggeli csúcsforgalomban közlekedő 14-es buszon. Jeruzsálemben három héten belül ez volt a második öngyilkos merénylet, mind a kettőt zsúfolt buszon követték el. A merényletért a Jasszer Arafat Fatah mozgalmával szoros kapcsolatban álló al-Aksza Mártírjai terrorcsoport vállalta magára a felelősséget. 

A rendőrségi vizsgálat szerint a merénylő egy 23 éves, a Betlehemhez közeli Huszan faluból származó palesztin férfi volt, aki a város délkeleti Har Homa kerületében szállhatott fel a buszra, és középtájt ült le, elkerülve a néhány perccel később felszálló, majd leszálló biztonsági őrök figyelmét. A hátán szállított, közepes méret? bombát – "szokás szerint" – vasdarabokkal és fémrepeszekkel egészítették ki, hogy minél nagyobb pusztítást végezzen. 

A vasárnap reggeli csúcsforgalomban diákok, szolgálati helyükre tartó katonák és ingázók töltötték meg a buszt. Tragikus egybeesés, hogy az áldozatok között volt a hágai izraeli nagykövetségen szolgálatot teljesítő főkonzul sógora is. A 47 éves Jehuda Haim három gyermek édesapja volt, és azért szállt buszra, mert autóját éppen javították. 

A nyolc áldozat közül ötnek a nevét hozták nyilvánosságra. Lior Azulai és Benajahu Jonatan Zuckerman 18 éves középiskolások voltak, a 20 éves Nataniel Havsus az izraeli hadseregben teljesített szolgálatot, Juval Ozana, két gyermek 32 éves apja pedig éjszakai műszakból tartott hazafelé. Ozana halála két éven belül a harmadik tragédia, amely családját sújtja: először unokatestvére szenvedett súlyos sérülést egy jeruzsálemi bombamerényletben, majd egy évvel ezelőtt egy másik rokona esett áldozatul egy lövöldözésnek. Lior Azulai szintén nem az első áldozat a családjában: nagynénje 12 évvel ezelőtt halt meg egy jeruzsálemi terrortámadásban. 

A merénylet napján Ahmed Korei palesztin miniszterelnök kijelentette: "Testvéreink (…) nem értik, milyen rossz helyen és időben történt ez az akció." Slomo Aharoniski, a jeruzsálemi rendőrség főfelügyelője azt nyilatkozta: a palesztin merénylők azért képesek időről időre beszivárogni Jeruzsálembe, mert a város körüli biztonsági kerítés még több tucat kilométeren nem épült meg.

Olvasson tovább: