Kereső toggle

Világkörüli útra indulhat a mutáns vírusi

A járvány visszatér

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, Kína minden télen tartogat a világ számára valamit, ami miatt világszerte riadóztatni kell a virológusokat és az egészségügyieket. A tavalyi évben az atípusos tüdőgyulladás (SARS) okozott nem kis riadalmat, mivel úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg. Időközben szerencsére kitavaszodott, és a járványt sikerült megfékezni, az elmúlt hetekben azonban újabb járvány robbant ki a térségben, amely azzal fenyeget, hogy világjárvánnyá növi ki magát. Az eseményeket figyelve valószínűnek látszik, hogy lassan el kell fogadnunk az influenzajárványra vonatkozó két alapszabályt. Az első: lesz influenzajárvány. A második: Kínából fog elindulni.



A dögvész milliószámra pusztít Ázsiában Fotó: Reuters

1997. május 10-én, Hongkongban egy hároméves gyermek került kórházba egy korábban ismeretlen influenzafertőzéssel. Tizenegy nappal később a gyermek meghalt a H5N1-nek elnevezett madárinfluenza következtében, amely elsősorban szárnyasokat fertőz, de az emberre is ártalmas. Az újszer? influenza 1997. december végéig összesen tizennyolc emberi megbetegedést okozott, és hat személy halálához vezetett. A vírus terjedését mintegy másfél millió csirke levágásával állították meg, az ijedtség viszont megmaradt: az emberi fertőzések miatt ugyanis félő volt, hogy a vírus egy halálos átalakuláson megy át, aminek következtében létrejön egy olyan törzs, amely már nemcsak állatokról emberekre, hanem emberekről emberekre is terjed. 

Az elmúlt napokban egyre növekvő – az 1997-esnél jóval nagyobb méret? –, szintén a H5N1-es törzs által okozott járvány éppen ezért kelt óriási riadalmat a szakértők között. Ha a vírus olyan mutáción megy keresztül, amely révén emberről emberre terjed, létrejöhet a régóta prognosztizált újabb influenzajárvány, ugyanis – ahogy Michael B. Oldstone virológus írja Vírusvadászok cím? könyvében – az egyetlen dolog, amit előre lehet jelezni az influenzával kapcsolatban, hogy lesz újabb világjárvány.

A legismertebb és legszörny?bb influenzajárvány az 1918-19-es spanyolnátha, amelynek során az egymástól eltérő adatok szerint mintegy 25–50 millió ember vesztette életét
(Történelmi kórok, Hetek, 2003. május 3.). A járvány egyik halálos "újdonsága" volt, hogy a megfertőzöttek közel ötven százaléka fiatal, egészséges felnőtt volt. 

A következő világméretű influenzajárvány az 1957 februárjában Kínában azonosított ázsiai nátha volt, amely csak az Egyesült Államokban közel hetvenezer ember halálát okozta. Ezt követően 1968-69-ben pusztított a Hongkong- nátha, amelyet – mint neve is mutatja – először Hongkongban azonosítottak. A járványt okozó influenzatörzs még mindig "forgalomban van", a kutatók állandó "rettegésben" élnek, hogy mikor alakul ki e háromhoz hasonló világjárvány. Az influenzavírus ugyanis folyamatos változáson megy keresztül, és nem lehet előre jelezni, hogy mikor üti fel a fejét egy újabb pusztító törzs. E változékonyság elsődleges oka az influenzavírus szerkezetében keresendő
(Vírusok, az örök túlélők. Hetek, 2004. január 23.). Az influenzavírus burkából antennaként kiálló két fehérje, a hemagglutinin és neuraminidáz bizonyos körülmények között drámai átalakulásokon megy keresztül, és akkor előáll egy olyan új influenza-altípus, amely világjárványt okozhat. A jellegváltozásnak (angolul shift) nevezett átalakulás leginkább akkor megy végbe, ha egy személyben – megtörténhet akár sertésben is – egyidejűleg jelen van a madárinfluenza-vírus, illetve egy humán influenzavírus. Ilyenkor a két vírus génjei összekeveredhetnek, és a madárinfluenza-gének épülnek be a humán influenzavírusba; az így létrejött új vírus teljesen ismeretlen az immunrendszer számára, és gyakorlatilag mindenki védtelen vele szemben. Az újonnan kialakult influenzavírus fertőzőképessége ráadásul jóval erősebb az eredeti madárinfluenzáénál.

Egy ilyen víruskeveredés leginkább olyan helyen valószínű, ahol nagy tömegek dolgoznak sertésekkel, kacsákkal és más szárnyasokkal. Ilyen módon érthető az influenzajárványokkal kapcsolatos újabb alapszabály: az új influenzavírusok legvalószín?bb származási helye Kína. Ennek megfelelően, a szakértők szerint a jelenlegi járvány is Kínából indult valamikor a múlt év első felében. Sok tagadás után már hivatalosan is elismerték, hogy augusztusban már jelen volt Indonéziában. Thaiföldön, ahol a hírek szerint legalább öten haltak meg a vírus következtében – a valós szám ennél valószínűleg nagyobb –, novemberben jelent meg. A térség egyik legjobban sújtott országa Vietnam, ahol legalább tizenegyen vesztették életüket a madárinfluenza következtében, többek között egy testvérpár. Felmerült a gyanú, hogy a vírus humán influenzavírussá alakult, de ez szerencsére nem igazolódott be.

A járvány a térség többi országában is megjelent – elsősorban természetesen Kínában, hivatalosan négy tartományban, de egyelőre emberi megbetegedés nélkül. Hasonlóképpen felütötte a fejét a vírus Dél-Koreában, Japánban, Laoszban és Tajvanon is, ahol szerencsére szintén nem történt humán fertőzés. 

A járvány terjedését elsősorban a fertőzött szárnyasok levágásával lehet megakadályozni. Létezik ugyan oltóanyag, de ennek a használata nem jelent teljes biztonságot a vírussal szemben. Az 1997-es nagy járvány után a kínai termelők megkezdték a csirkék beoltását, ami utólag komoly hibának tűnik, mivel mint kiderült, ha az oltóanyag nem illik tökéletesen a megcélzott vírustörzshöz, akkor a vírus tovább szaporodik, csak éppen a tünetek kialakulása nélkül – ez pedig fokozott fertőzésveszélyt jelent a szárnyasokkal dolgozók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ennek megfelelően az állatok elpusztítását ajánlja a járvány megfékezése érdekében. A közelmúltban a térség országaiban több tízmillió szárnyast vágtak le. Az elmúlt napokban azonban nemcsak Ázsiában, hanem az Egyesült Államokban, Delaware államban is felütötte fejét a madárinfluenza, szerencsére azonban nem az Ázsiában pusztító törzs, hanem a H7-es kezdőjel?: ez a csirkék számára halálos, de az embereket nem képes megfertőzni. 

A múlt héten úgy tűnt, hogy a járvány elérte Európát is: Hamburgban madárinfluenza gyanújával vizsgáltak egy Thailföldről visszatért nőt a trópusi betegségeket kutató Bernhard Nocht Intézetben. A vizsgálatok azonban megállapították, hogy "egyszer?" humán influenzáról van szó. Az intézet vezetője, Gerd-Dieter Burchard szerint viszonylag kicsi az esélye annak, hogy turisták elkapják a madárinfluenzát, a betegség ugyanis leginkább a szárnyasokkal foglalkozók körében léphet fel. Magyarországon a Hajdú-Bét Rt. által importált több tízezer kiló thaiföldi csirke borzolja a kedélyeket, amelynek fogyaszthatóságáról és minőségéről még nem készült el a szakvélemény.

Olvasson tovább: