Kereső toggle

Mi okozta Fehér Miklós halálát?

A foci fekete napja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fehér Miklós, a Benfica huszonötszörös válogatott magyar csatára a Guimaraes elleni idegenbeli portugál bajnoki labdarúgó-mérkőzés hosszabbításában váratlanul összeesett, s az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Azóta is folyik a vita, hogy mi okozhatta a fiatal sportoló halálát. Tragédiájával már biztos, hogy 2004 a magyar futball fekete éve. Pedig még szót sem ejtettünk arról, hogy a közelmúltban több jelentős tőkével rendelkező vállalkozó is otthagyta a magyar labdarúgást. Nincs eredmény, nincs szponzor, nincs pénz. Mi várható? 



A portugál Simao Sabrosa, a brazil Flores Roger és a szlovén Zlatko Zahovic, az SL Benfica labdarúgóklub három játékosa zokog Fehér Miklós ravatalánál. Döbbenet és gyász Fotó: Reuters

"Miki arca hirtelen olyan idegenszerűvé vált, zihálva kapkodta a levegőt, azonnal láttam, hogy komoly dologról van szó" – emlékszik vissza a guimaraesi Djurdjevic a Fehér Miklós halálát megelőző drámai pillanatokra. A támadó nem tévedett: a hatvanadik percben beállított, majd a rendes játékidő utolsó percében gólpasszt adó magyar játékos még mosolyogva vette tudomásul, hogy a játékvezető egy sárgalapot osztott ki neki, majd öntudatlanul összeesett – mint kiderült, megállt a szíve. Csapattársai azonnal segítségére siettek, eközben többen térdre rogyva imádkozni kezdtek, mások – köztük a "Sasok" trénere, Camacho – zokogásban törtek ki. Az orvosok még a pályán, majd a kórházba vezető úton, a mentőautóban is sikeresen újraélesztették Fehért, ám a harmadik szívleállás már végzetesnek bizonyult. Eleinte mindenki szívinfarktusra gyanakodott, azonban a hétfőn elvégzett, négy és fél órás boncolás nem hozott kézzelfogható eredményt, csupán annyit sikerült megállapítani, hogy Fehér testén nem volt sérülés. 



Fehér Miklós Fotó: MTI

A testből vett szövetmintákat további elemzésre laboratóriumban vizsgálják. Joao Pablo Almeida, a Benfica orvosa úgy nyilatkozott, hogy hasonló esetek gyakran előfordulnak a mindennapi életben, és ezekkel szemben az orvostudomány általában tehetetlen. Ugyanakkor további részleteket egyelőre azért sem lehet megtudni, mert a klub nem közöl részleteket az eset körülményeivel, illetve a feltételezett halálokokkal kapcsolatban.

Információink szerint Fehér Miklós a halálát megelőző időszakban egy neve elhallgatását kérő futballista barátjának többször panaszkodott arra, hogy rosszul van, és éjjelente nem tud aludni. Ezt megelőzően, mint mondta, a klubnál kötelezték arra, hogy tablettákat szedjen be, vagy injekció formájában közelebbről meg nem határozott szereket vegyen be. 

Megkeresésünkre dr. Szilágyi György, a szerencsétlenül járt csatár korábbi sportorvosa, aki hosszú ideig a válogatott mellett tevékenykedett, elmondta: Fehér Miklós tragédiájának nem volt semmilyen előjele. Véleménye szerint lehetséges, hogy az úgynevezett QT-szindróma okozta a focista halálát. "Ez azt jelenti, hogy a szívverés olyannyira szapora, hogy az ütéseket már ki sem lehet venni. Ez egy ritmuszavar. Ezt az elképzelést igazolhatja, hogy Miklóst kétszer visszahozták, mielőtt végleg elvesztettük" – magyarázta a doktor, aki egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy nagy csapat meg merné kockáztatni, hogy tiltólistán lévő szereket használjon fel, és adjon a sportolóinak. 

Ennek némiképp ellentmondanak az elmúlt évek doppingbotrányai: többek között Caniggia (Roma), Davids (Juventus; a csapat ellen jelenleg is vizsgálat folyik, a vádak szerint a kilencvenes években szervezett módon látták el tiltott szerekkel a játékosokat), Kallon (Internazionale) szervezetében mutattak ki doppingot. 

A QT-szindrómát Peter Swarz Olaszországban élő magyar származású kardiológus írta le először. Megállapítása szerint ez a rendellenesség genetikai eredetű,
amellyel akár 120 évig is el lehet élni, de bizonyos hajlamosító tényezők hatására halálokká is válhat. Az egyik ilyen tényező a túlhajszoltság. 

Vannak, akik másra gyanakszanak. Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitány a TV2-nek nyilatkozva szintén nem zárta ki, hogy a hasonló haláleseteknek a hátterében a túlhajszoltság és/vagy bizonyos szerek állnak. Mint okokat firtató kérdésre válaszolta: "Túlhajszolt edzésmunka, túl sok mérkőzés, biztos, hogy szednek, pontosabban, van, aki szed is ajzószereket, hogy a teljesítményt tartani tudja. De hát ezt végül is az orvosoknak kell megállapítani, hogy ebben az egy esetben mi vezetett Fehér Mikinek a tragédiájához."

Dr. Hollósi Miklósné, a Sportegészségügyi Intézet doppinglaborjának vezetője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmán belül vannak olyan vélemények, amelyek szerint akár egy patikában kapható gyógyszer is szélsőségesen felboríthatja a szervezet működését.

***

Fehér Miklós Tatabányán született, a Győri ETO csapatában az 1995/96-os idényben mutatkozott be. Három szezont játszott a zöld-fehéreknél és ötvennyolc mérkőzésen huszonkét gólt szerzett, majd 1998-ban azóta is magyar rekordnak számító 700 ezer dollárért a Porto igazolta le, és bár a portugál sztárcsapatban alig kapott lehetőséget, a bajnokcsapat tagja volt. A következő évben kölcsönadták a Salguierios együttesének, ahol házi gólkirály lett. A Portóhoz ekkor újra kikölcsönözte. Légiós karrierje legjobb évét produkálta Bragában, sokáig versenyben volt a gólkirályi címért; végül tizennégy találatig jutott. Visszarendelték a portóiak, de miután Fehér nemet mondott szerződéshosszabbítási ajánlatukra, egy évig csak a tartalékok között kapott lehetőséget. Portóból 2002-ben tette át Lisszabonba a székhelyét a válogatott csatár, azonban a világhír? Benficában sem tudta úgy kamatoztatni tudását ahogy elképzelte. Nemrégiben már a távozás gondolatával foglalkozott, noha az UEFA-Kupa első, októberi fordulójában ő szerezte a győztes, egyszersmind a továbbjutást jelentő gólt a belga La Louviére ellen. Több klub is bejelentkezett a játékosért, és úgy tűnt, hamarosan máshol folytatja pályafutását a portugál bajnokságban. A válogatottban huszonöt mérkőzést játszott. Legemlékezetesebb találkozója a Litvánia elleni 6–1-re végződött idegenbeli Eb-mérkőzés volt 2000-ben, amelyen három gólt szerzett. Legutóbb a Lengyelország elleni hazai Eb-selejtezőn lépett pályára a nemzeti tizenegyben – egy félidőt kapott –, gólt augusztus 20-án, a Szlovénia elleni idegenbeli barátságos találkozón szerzett címeres mezben. A decemberben kinevezett szövetségi kapitány, Lothar Matthäus is számított rá, negyvenes listáján az ő neve is szerepelt.



Eusebio, a Benfica legendás csatára is eljött Győrbe Fotó: Reuters

Beteg a magyar futball, de nincs orvosa

Tragédiájával már biztos, hogy 2004 a magyar futball fekete éve. Pedig még szót sem ejtettünk arról, hogy a közelmúltban több jelentős tőkével rendelkező vállalkozó is otthagyta a magyar labdarúgást. Nincs eredmény, nincs szponzor, nincs pénz. Mi várható? 

Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott labdarúgó, a híres "Szőke Szikla":

Sajnos semmi pozitív fejleményt nem látok, a hazai rossz gazdasági helyzet kezd begyűrűzni a futballba is. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egyetlen olyan stadionunk sincs, ami minden tekintetben jónak mondható. Nem tagadom, hogy gazdasági téren voltak túlkapások, irreális kifizetések, így nem lehet csodálkozni azon, ha a tőke kivonul a magyar futballból. Ami a játék minőségét illeti, szerintem mindenképpen az edzőképzéstől kell elindulni, ha javulást akarunk elérni. Lehet mondani, hogy vannak jó játékosaink, hiszen a légiósaink közül többen meghatározó szerepet játszanak egyesületüknél, azonban azt is látni kell, hogy egy jó csapatban, megfelelő társakkal sokkal könnyebb jól játszani, folyamatosan jó teljesítményt nyújtani.

Moldova György

Magyar futball? Olyan nincs! Mint ahogy boszorkányokról azért nem beszélünk, mert nincsenek, úgy a magyar futballról sincs mit mondani, csak ezt időről időre elfelejtjük. Hogy hol lett elrontva? Azt nem tudom, de el lett. Ma egy tizennégy éves gyereknek még lehet azt mondani, hogy kiegészítő edzésként fusson esténként, de az idősebbeket erre már nem lehet rávenni. Ez egy ilyen generáció: abból lesz példakép, aki cigizik, aki link. A másik: régen voltak grundok, ahol, mint a mezőn a virágok, szinte maguktól megteremtek a kiváló tehetségek. Ma a virágokat üvegházakban termesztik, de a grundok profi megfelelői nem alakultak ki, nincsenek igazi "foci-üvegházak". Szerintem ezt az egészet abba kéne hagyni – nem lenne belőle nemzethalál, mint ahogy sokan állítják. A labdarúgásra szánt pénzt pedig inkább a magyar társadalom egészségének megvédésére kellene fordítani. 

Pozvai Zsolt közgazdász, 2002-ben az év menedzsere: 

– Nagyon örülök, hogy nem voltam itthon és nem láttam, ahogy a média "feldolgozza" ezt az ügyet. 

– Rokonszenves, amit mond. Kellene egy mozgalom, amely kifejezi: elkapcsol arról a csatornáról, ahol Fehér Miklós utolsó pillanatait ismételgetik két reklám között. 

– Intellektuális síkon ez jó gondolat, de gyakorlatilag hatástalan. Aki elkapcsol, elkapcsol. Majd visszakapcsol. Jellemző, hogy én tegnap tízkor értem haza és még láthattam ezt a sokadik ismétlésként. Hirtelen sokféle magyarázat született, amelyekkel én most nem szeretnék foglalkozni. Inkább abban bízom, hogy ez a tragikus eset talán nagyobb tudatosságra figyelmezteti a sportvezetőket. 

– Pontosan mit jelent ez a nagyobb tudatosság? 

– Hosszú távú gondolkodást a rövid távú gondolkodás helyett. Adott például egy játékos, aki a sérüléséből nem gyógyul fel, játszik, rásérül és kiszorul a pályáról. A profi cégek ugyanis azt nézik, hogy lehet kiaknázni minél inkább annak a játékosnak az adottságait. 

– Szándékosan használja a "kiaknázni" igét a "kizsákmányolni" ige helyett?

– Tudatos kommunikációt folytatok Önnel, amelyben nem véletlenül használom a kiaknázni szót. Ezeknél a labdarúgással foglalkozó vállalatoknál valódi gazdálkodás folyik. Magyarországon rövid távú megtérülést, gyors profitot várnak. Itthon előfordult, hogy nagy múltú csapatok csúsztak két-három osztállyal lejjebb, mert a befektető megvette, majd részenként eladta a csapatot. Nyugaton
hosszabb távon gondolkodnak, minden profibb, a focira épülő részvénytársaságok sokkal kevésbé álrészvénytársaságok. De van valami, ami sokkal szorosabban kötődik témánkhoz. Ez pedig az a tény, hogy Nyugaton egy-egy poszton több, egymással egyenérték? játékos is van, tehát ott képesek a játékosokat pihentetni. 

– Nálunk mi a baj? "Miért beteg a magyar futball?" 

– Mi befektetőket keresünk, játékosokat adunk-veszünk, ahelyett, hogy utánpótlást nevelnénk. Az utánpótlás fejlesztésében anyagilag szinte senki sem érdekelt. Ha azonban egy játékost eladnak, az mindkét fél – eladó és vevő számára egyértelműen előnyös lehet. Egy idegenlégiós szerződtetése mind a menedzser, mind az egyesület egyes vezetőinek személyes pénzügyi hasznot hozhat. Ezzel nincs baj abban az esetben, ha az a játékos tényleg kellett annak a klubnak és rúgja a gólokat. Ha viszont csak megvették az üzlet miatt, de szinte nem is játszik, csak a kispadon ül, az már torzulásokhoz vezethet. Hiszen semmiképpen nem igazolja azt az indoklást, hogy rövid távú eredmények miatt kellett szerződtetni egy külföldi "profit". Törökországban éppen az utánpótlás védelme miatt, csak az első osztályban játszhat külföldi sportoló. A másod- és harmadosztály kizárólag a törökök酠

Hajdú B. István sportriporter

Szerintem az előző év volt a magyar futball mélypontja, ennél már csak jobb jöhet. Még egyszer ugyanis egész egyszerűen nem fordulhat elő, hogy egy játékost a saját pályáján verjenek meg a saját szurkolói, vagy, hogy 457-en látogassanak ki egy válogatott mérkőzésre. A legnagyobb gond szerintem az, hogy elvették az embereknek a hazai labdarúgásba vetett hitét, bizalmát. Ezt vissza kell szerezni – ezt megteheti akár Lothar Matthäus is, ha a válogatott jól szerepel. Ugyanakkor az illúzió, hogy a magyar foci üzleti alapon működjön. Egyrészt azért, mert Magyarország gazdaságilag nem meghatározó ország, másrészt azért, mert a játékosaink ma nem tudnak olyan színvonalat nyújtani, amivel stadionokat lehet megtölteni. Ami a légiósainkat illeti, nem feltétlenül vet kedvező fényt rájuk, de attól még igaz, hogy a három legjobb európai bajnokságban, a spanyolban, az angolban és az olaszban egyetlen magyar játékos sem szerepel, mint ahogy a legrangosabb európai kupában, a Bajnokok Ligájában is csak egyetlen magyar van, Szabics Imre. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a szórakoztatóiparon belül – amibe a labdarúgás is beletartozik – mindenben a csúcsminőséget kapjuk, a fociban viszont távolról sem. Be kell látni, hogy a magyar labdarúgás értéke, profittermelő képessége rendkívül alacsony – és akkor még nem beszéltünk a tisztázatlan gazdasági állapotokról, például a stadionok tulajdonosi viszonyairól, ami egy befektető számára az egyik legfontosabb kérdés. Úgy gondolom, gazdasági átláthatóságra és morális megtisztulásra lenne szükség, ám ennek megteremtése azzal is járhat, hogy amatőr vagy félprofi státuszú játékosok szerepelnek majd akár az első osztályú bajnokságban is. A felemelkedés lehetősége az utánpótlásban van, de ha ott most egy csapásra ideális viszonyok jönnének létre, annak a gyümölcse is csak tíz év múlva érne be.

Az oldalt összeállította: Sebestyén István, Varga József, Izing Antal.

Olvasson tovább: