Kereső toggle

Isztambuli merénylet

A Moszad volt a célpont

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint háromszáz személy sérült meg, és huszonöt halálos áldozatot követelt az a két robbantás, amelyet – a jelek szerint – az al-Kaida terrorszervezet követett el múlt szombaton két isztambuli zsinagóga ellen.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök megerősítette, hogy a török hatóságok igazolták a feltevést, miszerint két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egyenként 400 kg robbanóanyaggal az autóikban, amint elhajtottak az Isztambul belvárosában egymástól alig öt kilométerre található Nevé Salom, illetve Bét Izrael nev? zsinagógák mellett. 

A merényletet az al-Kaidával kapcsolatban álló Nagy Iszlám Keleti Harci Front nev? török terrorszervezet vállalta magára, amely felelőssé tehető az ENSZ bagdadi központja ellen augusztusban elkövetett, huszonhárom halálos áldozatot követelő robbantásért is, valamint több más pokolgépes merényletért.

A londoni kiadású arab nyelv? al-Kudsz szerkesztőségébe a merényletet követően eljuttatott nyilatkozat szerint a támadásra azért került sor, mert – állításuk szerint – az izraeli titkosszolgálat emberei tartózkodtak a zsinagógákban. 

A nyilatkozat szerint "a zsidók még sajnálni fogják, hogy őseiknek valaha is eszébe jutott megszállni a muzulmán földeket". 

A levél azt állítja, hogy a dzsihád nem öl meg ártatlan embereket. 

A tények azonban ennek ellentmondanak: a terrorcselekmények nemcsak a célszemélyeket pusztítják el, hanem rendszerint több muzulmán áldozatot követelnek, mint amennyi "hitetlent". Több korábbi terrorakcióhoz hasonlóan az isztambuli merényletben is "mindössze" hat zsidó vesztette életét, a többi áldozat muzulmán török volt, akik a zsinagógák közelében dolgoztak, éltek vagy éppen ott tartózkodtak. Ez a tény a török közvélemény figyelmét sem kerülte el.

A török hatóságok szerint azonban ilyen jól szervezett támadás megtervezésére és végrehajtására helyi terrorszervezetek nem képesek, abban minden valószínűség szerint valamilyen külföldi szervezet is részt vett. Minden jel – a kiválasztott célpont, a kivitelezés módja, valamint az elkövetők kapcsolatai – arra utal, hogy a robbantás mögött az al-Kaida vagy valamely vele kapcsolatban álló szervezet áll. Ezt támasztják alá a zsinagógák zárt láncú biztonsági televíziós hálózatának felvételei is. Az egyik zsinagóga esetében, ha homályosan is, de látszik a merénylő figurája. Mindkét filmszalagon látszik a később felrobbantott gépkocsik rendszáma, ami szintén segítséget adott a nyomozóknak. A maradványokon elvégzett DNS-tesztek révén végül sikerült azonosítani az elkövetők személyét, akikről ugyancsak kiderült, hogy szimpatizáltak – de az is lehet, hogy kapcsolatban álltak – az al-Kaidával.

Szakértők szerint a merényleteket fenyegetésnek szánták a NATO-tag Törökország felé, hogy tudassák vele: szenvedni fog, ha nem hagy fel Nyugat-barát külpolitikájával. A robbantásokat követően a török államfő kijelentette: a nemzetközi jelentőség? merényletek nem befolyásolják Ankara politikáját, továbbra is elkötelezetten vesz részt a terrorizmus ellen folytatott nemzetközi küzdelemben. 

Ankara azonban nemcsak a Nyugat felé nyitott, hanem kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Izraellel is. Törökország jó viszonya a zsidósággal nem új keletű, ugyanis jelentős zsidó közösség él ezen a vidéken azóta, hogy a Spanyolországból 1492-ben kitiltott zsidók jelentős része talált otthonra az Oszmán Birodalomban. Az alijázás miatt mára 27 ezer főre apadt törökországi zsidóság példa érték? békességben él – immár ötszáz éve – a muzulmán többséggel, amelynek részéről mindeddig sohasem érte jelentősebb mérték? üldözés. Törökországot annál is inkább megrázták a robbantások, mivel fontos feladatának tartotta bizonyítani, hogy lehetséges zsidók és muzulmánok számára a békés egymás mellett élés.

A merényletet követően Szilvan Salom izraeli külügyminiszter részvétét nyilvánította Törökországnak és a török népnek, a helyi zsidó közösségnek, valamint az áldozatok hozzátartozóinak, majd kijelentette, hogy a merényletet az arab világban tapasztalható Izrael-ellenes és zsidóellenes uszítás összefüggésében kell vizsgálni, ugyanakkor azt nem lehet elvonatkoztatni az Európa-szerte egyre gyakoribb antiszemita megnyilvánulásoktól sem. Natan Saranszkij, a diaszpóra ügyeiért felelős izraeli miniszter szerint az Európai Unió által nemrégen közreadott felmérés adatai – melyek szerint Izrael fenyegeti leginkább a világ békéjét – az európai antiszemitizmusról tanúskodnak: ahogy a múltban a zsidókat tették felelőssé a világ összes problémájáért, úgy a "felvilágosodott világ" most Izrael államát okolja mindezért. A múlt heti robbantásokat követően Izrael úgy döntött, hogy megszigorítja képviseleteinek és érdekeltségeinek védelmét szerte a világban.

Az Európai Unió külügyeiért felelős Javier Solana mélységesen elítélte a merényleteket, melyek szerinte "az intoleranciának és az elutasításnak olyan megnyilvánulásai, amelyeket gyökerestől ki kell szakítani". Franciaország és Németország is barbarizmusnak nevezte a terrorakciókat, és az antiszemitizmus és a terror elleni küzdelem megerősítésére szólított fel. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Törökországot, és segítséget ígért a terrorizmus elleni világméretű harcban és a terror megtorlásában. Az Arab Liga is elítélte a robbantásokat, kiemelve, hogy teljességgel elfogadhatatlan ártatlan emberek megfélemlítése és ellenük az erőszak alkalmazása.

Olvasson tovább: