Kereső toggle

A Medgyessy-kormány ötven napja

100 Magyarország

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendszerváltás óta nem élt át az ország ötven olyan eseménydús és viharos napot, mint amilyen a Medgyessy-kormány megalakulása óta eltelt időszak. Meglepő módon azonban a viharok kiváltó oka ez esetben az volt, hogy mindkét politikai oldal betartotta ígéretét: a kormány ötven nap alatt megteremtette a száznapos program pénzügyi alapját, miközben a jobboldal azt az ígéretét váltotta valóra, miszerint "a koalíció a tarkóján fogja érezni a Fidesz hideg leheletét". 



Medgyessy Péter a Béke Szállóban értékelte az eddigi eredményeket. Eseménydús kormányzás Fotó: MTI

A Medgyessy-kormány minden elődjét felülmúló sebességgel lépett akcióba, úgy a vezetőcserék, mint a jóléti program megvalósítása tekintetében. A meglepett Fidesz három hét elteltével robbantotta ki a D–209-es ügyet, és néhány napig komoly esély volt arra, hogy Medgyessy Péter kaphatja a legrövidebb szolgálati idej? miniszterelnök kevéssé megtisztelő címét. A koalíció azonban túlélte a kormányválságot, és a polgári körök – állítólag – alulról szerveződő demonstrációsorozata ellenére fokozatosan visszavette a kezdeményezést. Egyrészt folyamatosan bombázta a Fideszt az előző ciklusban elkövetett korrupciógyanús ügyek feltárásával, másrészt heteken át tartó kommunikációs offenzívával előkészítette a választási kampány során ígért száznapos programot. Szerdára a Fidesz csapdába került: az ugyanis, hogy példátlan módon megszavazta a kormány által beterjesztett költségvetés-módosítást, lehetőségei közül a kisebbik rossz választása volt. A módosításhoz, ezáltal a száznapos programhoz tudniillik a kormány nélkülük is rendelkezett a megfelelő többségi szavazattal: az elutasítás tehát legfeljebb megítélésük további romlását eredményezhette volna. Miután azonban igennel szavaztak, kormányoldalról lesajnáló hangnemben közölték: örülnek annak, hogy végül sikerrel járt a Fidesz gondolkodásra kényszerítése. 



A parlament nagy többséggel megszavazta a száznapos programot Fotó: MTI

A kormány megalakulásának napja, május 27-e lényegében előrevetítette az azt követő napok történéseit: ezen a napon ugyanis hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a Fidesz-közeliként számon tartott Happy End és Ezüsthajó Kft.-k ellen, a jobboldalon ugyanakkor Orbán Viktor vezetésével létrejött a "Hajrá Magyarország!" mozgalom. Azóta is e két fő szálon haladnak az események: a kormány a közelmúlt feltárásával és a jóléti program megvalósításával foglalkozik, az ellenzék pedig utcai politizálással próbál az események fő sodrában maradni. 

Úgy látszik azonban, az MSZP jó tanulónak bizonyult: közvetlenül megalakulása után ugyanis a Fidesztől ellesett módon nyílt kormányülést rendezett a Városligetben. Miközben az emberek virsli és sör mellett ismerkedhettek az újdonsült miniszterekkel, talán kevésbé tűnt fel, hogy ugyanazon a napon leváltották az ÁPV Rt. teljes vezérkarát, Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt, és az ellenzék szerint feltűnően sok külügyminisztériumi felsővezetőt. Pokorni Zoltán – akkor még pártelnök és frakcióvezető – a Szent Bertalan éjszakához hasonlította a kormány akcióját. Bár a hasonlat annyiban sántít, hogy ez esetben nem a katolikus egyház rendezett vérfürdőt protestánsok között, tény, hogy a Medgyessy-kormány még az Orbán Viktorékét is meghaladó gyorsasággal hajtotta végre a szükséges vezetőváltásokat. A leváltott vezetők közé került Schmitt Pál, berni nagykövet is, bár feltehetőleg eredetileg nem szerepelt a lecserélendők között. Hazahívását az okozta, hogy a sajtón keresztül jelentette be, független jelöltként pályázik Budapest főpolgármesteri címéért. Az azóta eltelt időben Schmitt függetlensége némiképp megkérdőjeleződött, tekintettel arra, hogy rögtön mögé állt a Fidesz és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, valamint az emlékezetes több százezres Kossuth téri tüntetés olyan prominens személyiségei is, mint Kokó és Egérke. A kételyek további oszlatása érdekében Scmhitt felszólalt a polgári körök margitszigeti nagygyűlésén is. 

A kormány első öngólját az egyik legszimpatikusabb miniszter, Görgey Gábor rúgta, Huszti Péter kinevezésével, majd visszahívásával, a Nemzeti Színház élére, éléről. 

A polgári körök harci kedvét tovább fokozta, hogy az Országos Választási Bizottság június 4-én kinyilvánította: nem számolják újra a szavazatokat. 

Miközben a kormány elbocsátotta a Magyar Posta Rt. vezérigazgatóját, az is kiderült, a Fidesz fenyegetései ellenére az idén nem lesz lakossági gázáremelés.

Bár a D–209-es elvtárs ügye csak június 18-án robbant, a jobboldali aktivisták tíz nappal korábbi akciója már sejtetett valamit: a Könyvhétre kilátogató Medgyessy Pétert "III/III-as" skandálással fogadták. 

Június 17-én hétfő délután Orbán Viktor látogatást tett a Magyar Nemzet szerkesztőségében. A napilap másnap reggel közölte azt a dokumentumot, melyben Medgyessy Pétert a III/II-es csoportfőnökség főhadnagyává nevezték ki, 1978-as dátummal. A bársonyszék megingott a miniszterelnök alatt, kiváltképp amiatt, hogy az SZDSZ frakcióban 17–3 arányban nem szavaztak bizalmat neki. Másnapra azonban megváltozott a helyzet: cserébe a támogatásért, az SZDSZ javaslatára bizottságot hoztak létre minden a rendszerváltás óta kormánytagságot vállalt politikus átvilágítására, és ígéretet tettek a teljes III-as főcsoportfőnökség pártállami ténykedésének és közreműködőinek feltárására. A kezdeti lendület azonban fokozatosan alábbhagyott: bár a kormánytagok múltját már vizsgálják, az ügynöktörvény módosítása szeptemberre "halasztódott". 

Medgyessy Péter ügye ugyanakkor továbbra is előtérben van, annál is inkább, mivel az MDF javaslatára ezt is parlamenti bizottság vizsgálja. 

Az egynapos kormányválság elülése után a koalíció folytatta a korábbi gyakorlatot: elfogadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkatervét, mely szerint a hivatal huszonegy vizsgálatot indít az Orbán-kormány idején tapasztalt visszaélések miatt, többek között az MFB-nél és a Magyar Postánál is. Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. új ügyvezetője vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy milyen filmek készítésére költött a társaság háromnegyed év alatt 500 millió forintot, mely összegből 110 millió az Ezüsthajónak jutott.

Július 3-án lemondott a Fidesz elnöki és frakcióvezetői tisztéről Pokorni Zoltán, miután megtudta, apja ügynök volt. Másnap tört ki az Erzsébet hídi tüntetés és blokád, melynek utórezgései további egy hétig tartottak. A polgári megmozdulások résztvevőinek apadó létszáma ugyanakkor figyelemre méltó: a két választási forduló között még több százezren gyűltek össze a Kossuth téren, a vereség után ötvenezren a Dísz téren, néhány héttel később tízezren a Margitszigeten, majd további csökkenés után a legutóbbi, Köztársaság téri megmozduláson mintegy harmincan. 

A kormány száznapos programját előkészítő kampány során az ellenzék kádári típusú osztogatásról beszélt, végül mégis megszavazta az ahhoz szükséges törvénymódosítást. Bár sokak szerint az ennek következtében megvalósuló életszínvonal-javulás – az öven százalékos közalkalmazotti béremelés, a családi pótlék és a felsőfokú oktatási támogatások növekedése illetve a minibálbér adómentessé tétele, valamint az egyhavi kiegészítő nyugdíj – a minimálisan elvárható intékedés a kormány részéről, a közvélemény rokonszenvvel fogadta a kormány döntéseit. Miközben az utcai politizálást választó Fidesz jelentősen veszített támogatottságából, az MSZP növelte sajátját, így a Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint tizenegy százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt előtt. Úgy tűnik tehát, a társadalom nagyobb részét jobban irritálják a közelmúlt korrupciós botrányai és az elit gyors és gyanús gazdagodása, mint a pártállami múlt feltáratlansága.

Olvasson tovább: