Kereső toggle

Minden szinten emelkedő jövedelmek

Több marad a borítékban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ígérethez képest egy hónappal korábban, szeptember 1-jétől lép életbe – a 100 napos program keretén belül – az új közalkalmazotti illetménytábla és a minimálbér adómentessé válása. A Medgyessy-kormány ezt az adójóváírás felső határának emelésével teszi lehetővé, a változtatásból azonban nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottak járnak jól, hanem az átlagos jövedelemmel rendelkezők széles köre is. A törvénymódosító csomagban helyet kapott az egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, a családi pótlék 20 százalékos emelése, illetve az augusztusi dupla családi pótlék mint beiskolázási juttatás kifizetése is. 



Előkészület egy műtéthez. Mentőöv az utolsó pillanatban 

A minimálbér adómentessége nem azt jelenti, hogy mind az 50 ezer forintot kézhez kapja a munkavállaló, de a nettó kereset így is közel 30 százalékkal emelkedik. 

A kvázi-adómentességet a felemelt adójóváírás lehetőségének alkalmazásával kívánják elérni a törvényalkotók. Jelenleg a havi kereset 10 százalékának, de legfeljebb havonta 3000 forint leírására van lehetőség, ez a keret 18 százalékra emelkedik, azaz öszszegszerűen 9000 forint írható le szeptembertől havonta, ami gyakorlatilag annyit tesz, mintha 18 százalékos szja-t vontak volna le a bérből. A minimálbéren bejelentettek tehát mégiscsak fizetnek adót – igaz, csupán 2 százalék erejéig –, mivel a munkavállalói és a nyugdíjjárulékot, illetve az egészségbiztosítást ezután is levonják a béréből: ez összesen 6250 forintot tesz ki, tehát az 50 ezer forintból 43 750 forintot tehet zsebre a dolgozó. 

A módosítás azért érint kedvezően szélesebb rétegeket, mert az adójóváírás felső határa kiterjed: a mostani (havi 100 ezer) évi 1,4 millió forintos kereset helyett 1,533 millió forintig érvényesíthető, igaz, fokozatosan csökkenő összeg írható le. Ez azt jelenti, hogy az átlagos jövedelemmel rendelkezők is jobban járnak szeptembertől: havi bruttó 100 ezer forintos fizetés esetén nettó 67 500 forint helyett 73 500 marad a borítékban, ez mintegy 8 százalékos keresetemelkedésnek felel meg. Viszont havi 128 ezer forintos fizetés felett gyakorlatilag megszűnik az adójóváírás lehetősége. 

Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerint az elmúlt években növekedett a gyermekszegénység, a családok többsége számára komoly szegénységi kockázatot jelent a gyermekvállalás. Ebben szerepet játszott a családi pótlék "befagyasztása", ezért a törvényjavaslat szerint ez a tétel szeptember 1-től 20 százalékkal emelkedik; iskoláztatási támogatásként pedig emelt összeg? családi pótlékot kapnak az érintettek augusztusban. Emellett az anyasági támogatás 50 százalékkal 45 ezer forintra emelkedik. Csehák kiemelte, hogy az állam enyhíteni kíván az ikerszülések esetén a családokra nehezedő többletterhen. A gyes duplájára emelkedik, s ez nem a szokásos három, hanem az ikrek hatéves koráig jár. 

A Pénzügyminisztérium számításai szerint az alacsony keresetű, egy-két gyermekes, illetve az átlagos jövedelemmel rendelkező, háromgyermekes családok nem érzékelik a változások pozitív hatását, mivel ők gyakorlatilag eddig sem fizettek adót, ezután sem fognak. Pozitívum, hogy kibővül az a felső határ, amíg nem kell adót fizetniük a gyerekes családoknak. Az egygyermekes családoknak évi 400 ezer, a kétgyermekeseknél 685,6 ezer, a háromgyermekeseknél 1,424 millió forintig nem kell adót fizetni. Havonta egy gyerek után 3, kettő után 4, három vagy ennél több csemete esetében pedig 10 ezer forintot lehet levonni az adóból. 



Újdonsült illetménytábla



A Medgyessy-kormány 100 napos programja – egy hónappal korábban a beígérthez képest – már szeptember 1-től 50 százalékkal megemelt alapbért juttat a közalkalmazottak számára. A legkisebb illetmény alsó összege a minimálbér, azaz bruttó 50 ezer forint; a pályakezdő diplomás havi alapbére 100 ezer forint. Szükséges a bértábla 10 osztályához tartozó 140 illetménytétel módosítása. Megszűnnek a szakmai szorzók, és beépülnek az új illetménytáblába. A változtatás 600 ezer közalkalmazottat érint, oktatási, egészségügyi és szociális, kulturális intézményekben dolgozókat, sőt alapítványi és egyházi fenntartású intézmények által foglalkoztatottakat is. 

A törvénymódosítás szövege elismeri, hogy a közalkalmazottak hosszú ideje hátrányba kerültek, a versenyszférában dolgozók béréhez viszonyítva 40 százalékkal kevesebb bért kaptak. Az elmúlt évek drasztikus minimálbér-emelése miatt összetorlódott a bértábla, így az érintett ágazatokon belül kialakult feszültség szinte kezelhetetlenné vált. Nem véletlen, hiszen például a magas képzettséggel és jelentős szakmai gyakorlattal rendelkező közalkalmazottak bére 60-70 ezer forint között mozgott, miközben pályakezdő, illetve kevésbé képzett dolgozók bruttó bére 50 ezer forint volt. Számtalan aláírási, tiltakozási akciót, sőt figyelmeztető sztrájkot is szerveztek a szakszervezetek, de a leköszönt kormány nem reagált érdemben a felvetésekre. 



Nem csak a tanulók vizsgáznak Fotók: Somorjai L.

Az új illetménytáblában a magasabb képzettségűek fizetési osztályaiban általában nagyobb az illetménytétel-emelés, mint az alacsonyabb képzettségűek körében. Az előterjesztők ezzel igyekeztek csökkenteni a minimálbér-emelés által kialakult bértorlódást. Az alacsonyabb kereset? közalkalmazottak számára a minimálbér adómentessé válása hoz keresetemelkedést, az illetménytábla önmagában nem biztosít magasabb szorzót. 

A pedagógusok számára az igazán új és lényeges előrelépést a diplomás minimálbér bevezetése jelent, amely az F1-es fokozatban (főiskolát végzett, pályakezdő) 100 ezer, egyetemi végzettség esetén pedig 107,5 ezer forint lesz szeptembertől. 

A pedagógusok zöme az F és H fizetési osztályba tartozik, a főiskolai diplomások, (F kategória) 53, az egyetemi diplomások (H) 50 százalékos átlagos bérnövekedést kapnak. 

Fontos tudni azonban, hogy az átlagos 50 százalékos emelés csak az alapbérre vonatkozik, a különböző pótlékok változatlanok maradnak, ezért a pedagógusok borítékjában nem lesz 50 százalékkal több pénz! Az, hogy ez mekkora csalódást fog jelenteni, majd októberben, az első emelt fizetés kézhezvételekor derül ki – mondta a Heteknek Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. 

Az új közalkalmazotti bértábla legkisebb garantált bére a minimálbér, így a legalacsonyabb fizetés 50 ezer, a legmagasabb pedig 238,5 ezer forint lehet. A kategóriák nemcsak a végzettség, hanem a pályán eltöltött évek szerint is változnak, egy kategórián belül 3 évenként van lehetőség ugrásra. A nyolc általánost végzettek tartoznak a legalacsonyabb, A kategóriába; az életpálya végén, maximum bruttó 69,5 ezer forint illeti meg őket, a szakmunkásként dolgozó közalkalmazott kezdő bére 56 ezer forint. A középkádernek számító érettségi plusz szakirányú végzettségűek, például szakasszisztensek, nővérek, főnővérek alapbére D kategória esetén 60 ezer, E kategória esetén pedig 70 ezer forint lesz, a maximum viszont, az életpálya végén 91, illetve 106 ezer forint. A "bűvös ugrás" az F kategóriánál következik be, amikor a főiskolát végzettek alapbérét 100 ezer forintban rögzíti a törvény, viszont az évek során lassan emelkedik a 162 ezer forintos plafonig. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők számára némileg nagyobb perspektívát nyújt az illetménytábla, hiszen az induló 107,5 ezer forintos kezdő bérről 193,5 ezerre emelkedhet az életpálya végére. Különböző szakképzés és tudományos fokozat elérésével az illetménytábla 238,5 ezer forintig biztosít fizetést a legfelső, J kategóriában. Néhány példa: egyetemet végzett pályakezdő könyvtáros eddig 60 ezer forintos bruttó bére helyett szeptembertől 107,5 ezer forintra számíthat. Pályakezdő szakorvos 71 ezer forintja helyett 127 ezret kap, de 20 éve ápolóként dolgozó eddig 53 ezer forint alapbére ezután is csak 86,8 ezer forint lesz. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke kérdésünkre elmondta, ez a béremelés hozzájárul ahhoz, hogy megálljon az egészségügyi dolgozók elvándorlása, de az ötéves bérfelzárkóztatási programról szóló tárgyalásukat tovább folytatják a kormánnyal, hiszen az ágazathoz tartozó dolgozók az utolsó előtti helyen állnak a bérek versenyében. 

Kerpen Gábor, a PDSZ ügyvivője is kritikus: a szakszervezet egyrészt üdvözli, hogy a kormány egy fontos lépést tett a kormányprogramban szereplő ígéreteinek a betartására, de – mint mondta – ezután még több lépésre lesz szükség, hiszen az emelés nem vonatkozik a pótlékokra. A kormány béremelési szándéka mindenképpen értékelendő, kiszámítható lesz a bérezés, de az emelés mértéke kívánnivalót hagy maga után, ezért a PDSZ sürgősen tárgyalásokat kezd, hogy a 2003-as költségvetésbe már a pótlékok emelése is helyet kapjon, a kormány ugyanis nem 100 napra, hanem 4 évre kapott felhatalmazást.

Olvasson tovább: