Kereső toggle

Helyosztók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A parlament huszonöt bizottságából tizennégynek baloldali, tizenegynek pedig jobboldali politikus lesz az elnöke. Míg az aránnyal a legtöbben képesek azonosulni, az elosztás sokakat meglepett, hiszen az MSZP olyan bizottsági elnöki posztokról mondott le, mint például az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság vagy a Szociális és Családügyi Bizottság, amelyek az új kormány politikájának ideológiai, sőt stratégiai bázisai lehettek volna. A két tárgyalódelegáció közötti gyors kiegyezés oka nyilvánvaló: minél rövidebbre zárni az Orbán-érát, és minél hamarabb megalakítani az új kormányt.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint valamennyi bizottság stratégiai jelentőségű, és mint azt a Heteknek elmondta, "nem lett volna demokratikus törekvés, ha a szocialista párt valamennyi bizottság elnökségi posztját magának követeli". Lendvai az ifjúságpolitikát az elkövetkező parlamenti ciklusban kiemelt fontosságúnak nevezte, és leszögezte, hogy "az ifjúságot érintő bizottságokban ennek megfelelően válogattuk meg a tagokat és az alelnököket is". 

Újhelyi István, a Fiatal Baloldal elnöke, újdonsült országgyűlési képviselő úgy véli, pártja delegációjának végiggondolt, jó megállapodást sikerült kötnie a majdani ellenzékkel. Megítélése szerint azonban "a bizottságoknak nem a tisztségviselői megoszlása, hanem a majdani tartalmi munkája az, amely meghatározza az ország életét". 

A stratégiai szerepköröket Újhelyi mégsem kizárólag a bizottsági helyek szétosztásában látja, sokkal inkább a miniszteri tárcák birtoklásában. 

Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője elégedett a bizottsági elnökökkel, sőt – állítja – a problémát most már az jelenti pártja számára, hogy néhányan az SZDSZ-ből kormányzati szerepet fognak vállalni. A tíz fős képviselői mandátumtöbbség ebben a kiélezett parlamenti helyzetben még a parlamenti bizottsági szerepek betöltését is kemény feladattá teszi a liberális párt számára.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén elégedett, szerinte ugyanis a szokásjog érvényesült a bizottsági elnöki státusok elosztásánál. Répássy, aki a Fidesz jogi kabinetjének vezetője is, az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság alelnöke lesz (új elnöke Vastagh Pál, a Horn-kormány egykori igazságügyi minisztere). Répássy segítséget kíván nyújtani az új kormánynak a Büntető Törvénykönyv – egyébként csak kisebb horderej? kérdésekben történő – átdolgozásához, a büntetések enyhítését vagy az adórendőrség felszámolását célzó törekvéseit azonban várhatóan akadályozni fogja. A Fidesznél nem akarják ugyanis, hogy elsikkadjanak a gazdasági bűncselekmények.

Érdekességnek számíthat, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság élére Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke kerül. A választási véghajrá idejére kijelentései miatt egyre inkább szalonképtelenné váló politikus az Antall-kormány idején már volt ennek a bizottságnak az elnöke, 1998-tól pedig két évig a tárca minisztere. 

Az MSZP jelöltlistája alapján Vojnik Mária az egészségügyi, Keleti György a honvédelmi, Szekeres Imre a gazdasági, Bakonyi Tibor az ifjúsági, Géczi József Alajos a mentelmi, Magda Sándor a mezőgazdasági, Szabados Tamás az oktatási, Gál Zoltán a rendészeti, Szabó Imre a társadalmi szervezetekkel foglalkozó, Baráth Etele a területfejlesztési, Csiha Judit pedig az ügyrendi bizottságot igazgatja majd elnökletével. Az európai integrációs (Szent-Iványi István) és a kulturális (Pető Iván) bizottság szabad demokrata vezetés? lesz. A Fidesz-MPP kilenc bizottsági elnöki helye: idegenforgalom – Lasztovicza Jenő, informatika – Rogán Antal, környezetvédelem – Turi-Kovács Béla, költségvetés – Varga Mihály, külügy – Németh Zsolt, nemzetbiztonság – Kövér László, önkormányzati – Szita Károly, számvevőszéki – Tállai András, szociális és családügyi – Mátrai Már-

ta (lásd keretes írásunkat). 

A "maradék" két poszt Hende Csabáé, aki a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságot, illetve Szászfalvi Lászlóé, aki az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot vezeti majd.


A Fidesz bizottságban védelmezi a családügyet

Interjú Mátrai Mártával, a Szociális és Családügyi Bizottság fideszes elnökével 



– Elégedettek a bizottsági helyek elosztásával?

– Korábbi tárgyalások előzték meg a parlamenti pártok között, és ezért teljes megegyezéssel született a megállapodás. Mind a számarányok, mind a bizottsági elnökségi posztok elosztásában sikerült megegyezni.

– Milyen megfontolások alapján döntötték el, hogy melyik bizottság élére kerül ellenzéki, és melyikére kormánypárti elnök?

– A szokásjog, illetve a mostanra kialakult hagyományok alapján. Természetesen ez alól a szabály alól is voltak kivételek, ahogy például mostanáig az alkotmányügyi bizottságot 

a kormánypártok vezették de, most a Fidesz–MPP ad elnököt erre a posztra, már ellenzékként. De általában működik egyfajta váltórendszer.

– A szociális és a családügyi kérdések hangsúlyosan megjelentek a Fidesz–MPP kampányában. Melyek azok a célkitűzések, amelyek esetében semmiképpen nem fognak engedni?

– Szeretnénk továbbvinni, amit az előző négy évben elkezdtünk, valamint a választási kampány során megfogalmaztunk, különös tekintettel a szociális és családügyre. Ezekről a korábbi ellenzék, a mostani kormánypárt azt állította, hogy ezek jó programok, meg kell tartani őket.

– Ez azt jelenti, hogy nem is várható komoly harc? Hiszen a szocialisták megerősítették a kampányukban, hogy nem fogják megvonni a kedvezményeket.

– Reméljük, hogy így lesz. Ha végigtekintünk a családtámogatási program pontjain, amelyet a Fidesz–MPP kidolgozott, semmiképpen nem engedem, hogy ez valahol csorbát szenvedjen. A gyes, a gyed kérdésében, a kiegészítő családi pótlék, az otthonteremtés lehetőségeinek megteremtésében semmiképpen nem fogunk engedni, szeretnénk emelni a nyugdíjakat a méltóságteljes öregkor megteremtése érdekében, megvalósítani a meghirdetett tb-emelést és a gyógyszertámogatás fejlesztését. A családtámogatási program egészének megvalósítása nagy felelősséget kíván.

– Foglalkozott már korábban hasonló területtel, vagy ez Önnek is új kihívást jelent?

– Önkormányzati képviselőként foglalkoztam már szociális, gyermekek támogatási rendszerének megalkotásával, tehát számomra ez nem ismeretlen terület. Jogászként, véleményem szerint, nem okoz majd gondot belejönni a jogi szabályozás menetébe sem. És persze ez számomra, mint nőnek és mint családanyának különösen fontos. (Földvári Katalin)

Olvasson tovább: