Kereső toggle

A komcsizás már nem jön be

150 szent a szocialista pártban

Interjú Juhász Ferenccel, az MSZP alelnökével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Csurka István szerint az MSZP vezetőivel nem az a baj, hogy idegen származásúak, hanem az, hogy idegen érdekeket szolgálnak. 

– Ha lehet ilyet mondani, színtiszta magyar vagyok: édesanyám Erdélyben született, nagyapám a második világháborúban vérét ontotta Magyarországért, édesapámat pedig börtönbe vetették 56-os "ellenforradalmi" tevékenységéért. A "pedigrém" alapján tehát sok jobboldali párt prominense lehetnék, számomra azonban elfogadhatatlan, hogy bőrszín, vallási hovatartozás és egyéb, ehhez hasonló kitételek alapján megkülönböztessünk embereket. Az említett szóhasználattal Csurka csak raszszizmusát, antiszemitizmusát próbálja leplezni. 



Juhász Ferenc. "Azt mondjuk: tőlünk nem kell félni!" Fotó: Vörös Szilárd 

– Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója határozottan cáfolta, hogy aktuálpolitikai szándékok vezérelték volna a múzeum létrehozását, illetve mostani megnyitását. 

– Schmidt Mária Orbán Viktor személyes tanácsadója… Arról van szó, hogy a választási kampány idejére kellett egy olyan szimbólum, amely egységesíti és mozgósítja a jobboldalt, mert hátrányba kerültek a választási küzdelemben. Nem tartom véletlennek azt sem, hogy Csurka István és csapata is elment Orbán Viktornak "csápolni". Ez számomra azt is jelzi, hogy Orbán és a Fidesz mélyponton van, hiszen szükségük van az általuk 1992-ben még lefasisztázott Csurkáék támogatására, bátorítására. Azt pedig képmutatásnak tartom, hogy miközben a miniszterelnök a Benes-dekrétum kapcsán amellett szólal fel, hogy a kollektív bűnösség elvével egyszer és mindenkorra le kellene számolni, addig itthon éppen ők maguk jelenítik meg a kollektív felelősséget azzal, hogy megpróbálják összemosni az MSZP-t a Rákosi-rendszer borzalmaival. 

– 1994-ben a jobboldal megbukott a kommunistázással. Mit gondol, ezek az éles eszű, művelt fiatalok mégis miért veszik elő újra ezt az eszközt? 

– Azért, hogy folyamatosan fel tudjanak mutatni egy ellenségképet, ugyanis ez az egyedüli összetartó erő a számukra. Ugyanakkor a Fidesz píárosai dörzsöltek is, ezért most nem direkt üzenetet fogalmaztak meg, mint az 1994-es kampányban, amikor katakombákat kerestek a Köztársaság téren, és azt állították, hogy Horn Gyula emberek fogát rúgta ki. Most inkább azt akarják üzenni, hogy a szocialistáktól félni kell. Mi viszont azt mondjuk: tőlünk nem kell félni! Kizárólag azoknak, akik az elmúlt években törvénytelenséget követtek el. Mi nem leszámolni, hanem elszámolni akarunk. Azokkal a Fidesz-közeli "szabadságharcosokkal" is, akik azért akarnak minden áron győzni, mert attól félnek, hogy ha kiderülnek a disznóságaik, nem maradhatnak szabadlábon. 

– Gondolkodnak valamilyen válaszlépésen az MSZP ellen szervezett MIÉP-gyűlés kapcsán? 

– Egy ilyen szituációban nem lehet indulattal válaszolni az indulatra, gyűlölettel a gyűlöletre. Ez többek számára talán erőtlenségnek tűnik, de ha esztelenül konfrontálódnánk, akkor a Kövér–Csurka-forgatókönyvet valósítanánk meg. Ők azt szeretnék, ha a szocialista párt elkezdene dulakodni, harcolni a szélsőjobbal, hogy ki a nemzetvesztőbb, sőt utcai provokációt is el tudnának képzelni. Eközben Orbán Viktor felállna, és azt mondaná az ő népének: nézzétek, ezek verekszenek, de itt vagyok én, aki stabilan, kiegyensúlyozottan vezetem az országot. 

– Csurka tudatosan játssza ezt a szerepet? Megbeszélték, hogy "Pistikém, ti megpróbáljátok belerángatni a szocialistákat egy közelharcba, a Fidesz közben nyer, és hálából majd beveszünk a kormányba?" 

– Természetesen többről van szó, mint spontán egybeesésről. Jó példa Oláh János esete: megverik ezt a szerencsétlen XIII. kerületi MIÉP-es képviselőjelöltet, ami sajnálatos és elfogadhatatlan. De mit mond a miniszterelnök? A MIÉP politikai ellenfeleit vádolja meg az üggyel, noha a rendőrség több fordulóban cáfolta a politikai indítékokat. Orbán tehát megadta a zöld jelzést Csurkának, aki már azt állította, hogy a liberálbolsevikok hagyták az ujjlenyomatot a baseballütőn, és a MIÉP emiatt szervezett tüntetést az MSZP-székház elé. A tüntetést persze úgy időzítették, hogy utána kényelmesen átsétálhattak a Terror Háza elé megtapsolni Orbán Viktort. Ez nyilvánvaló politikai egyeztetés eredménye. Az, hogy Csurka bizonyos kijelentéseivel néha előre szalad, arra szolgál, hogy némiképp tompítsa Kövér László abszolút szélsőséges mondatait, magatartását. A Fidesz és a MIÉP szavazóbázisa gyakorlatilag egy és ugyanaz. Aki annak idején nem tudta, hogy Orbán Viktorral együtt megkapja Torgyánt is, most tudnia kell, hogy Orbánnal együtt meg fogja kapni Csurka Istvánt is. Ezt nyilvánvalóvá kell tenni. 

– Mit érez, amikor arról hall: ki volt kommunista, ki nem? 

– Azt az elvet tartom elfogadhatatlannak, hogy az én kommunistám jó, a tiéd nem jó kommunista. Elfogadhatatlan, ha az embereket a kollektív felelősség alapján ítélik meg, és nem személyes tetteik, mondanivalójuk alapján. Egyébként a jelenlegi kormányban több az egykori MSZMP-s, mint az MSZP elnökségében, és tény, hogy az Orbán-kormány némely tagja kitüntetett részese volt a Kádár-rendszernek. Csurka pedig annak idején tortát vitt Aczél György születésnapjára, Aczél közvetlen környezetéhez tartozott, és saját maga vallotta be, hogy III/III-as ügynök volt. Ezek után ne vegye a bátorságot, hogy nemzetárulással vádoljon olyanokat, akiknek semmi takargatnivalójuk nincs a személyes múltjukban. 

– Számítanak még valamilyen durva támadásra a választás előtt?

– Igen, ez nem zárható ki. Ha a miniszterelnök, akinek alá van rendelve az összes erőszakszervezet, az APEH és sok minden más, azt mondja, hogy az erő velünk van, akkor hajlamos vagyok arra gondolni, hogy számíthatunk még támadásra. Hiszen ez az erő akadályozta meg azt, hogy Kaya Ibrahim, Schlecht Csaba vagy Simicska Lajos kétes ügyeit kivizsgálják, ez az az erő, amely vállalkozókat, újságírókat, kiadókat fenyeget meg, ha a Fidesznek nem tetsző dolgokat cselekszenek. Az kelt félelmet, aki azt mondja, hogy aki nincs velem, az nincs is, de legalábbis nem lesz. Minél inkább látszik, hogy a kormány elveszheti a választást, annál inkább kell tartani újabb atrocitásoktól. Egyszerűen azért, mert úgy viselkednek, mint egy beszorított vadállat, akinek már minden mindegy. Egész biztosan szerepel a forgatókönyvükben, hogy akár az utolsó pillanatban is elkövetnek valamit, hátha ki tudnak törni. 

– Répássy Róbert azt nyilatkozta, hogy a közbeszéd eldurvulásáért az MSZP a felelős, mert nemcsak negatív a kampánya, hanem kifejezetten lejárató szándékú is. 

– Akkor idézzen két olyan mondatot, ami tőlünk származik, és ami hasonló színvonalú, mint a hazaáruló, a hazátlan vagy az a fideszes kijelentés, hogy mi a bűnözők pártja vagyunk. Mi csak azt mondjuk, hogy mivel az elmúlt három és fél esztendőben a kormányzat nem nyilatkozott érdemben arról, hogy miből mennyit és mire költött, most számoljon el. Válaszoljon arra, hogy hol az állampolgárok pénze. Ez egy választási időszakban abszolút természetes kérdés. Kormányzati körökben azt is terjesztik, hogy az MSZP nem volt konstruktív: azt kell mondanom, hogy az országgyűlésben előterjesztett törvényjavaslatok hatvan százalékát megszavaztuk. Nem utasítottunk el mindent zsigerből, de azt nem hagytuk, és a későbbiekben sem engedjük, hogy bármely politikai hatalom olyan jogosítványokat szerezzen meg parlamenti ellenőrzés nélkül, mint amire a Fidesz törekedett. A kételkedés jogát is elvenni: ez egészen elképesztő és jellemző a Fidesz gondolkodására. 

– A kopogtatócédula-gyűjtés során hogyan fogadják a szocialista jelölteket?

– Soha nem látott mennyiség? ajánlószelvényt gyűjtöttünk, még az eddigi legsikeresebb, 1994-es időszak eredményét is messze felülmúlták jelöltjeink. Ha Kósa Lajost hajszál híján szentté avatták a Fidesz kongresszusán az ötezer-hatszáz ajánlószelvényével, akkor a szocialista pártban legalább százötven szent van.

– Lesz Orbán–Medgyessy-vita?

– Célszer?bb lenne, ha ezt a vitát megelőzné a leendő kormánytagok vagy szakértők vitája a jelenlegiekkel, hogy több területet is érinteni lehessen. Természetesen Medgyessy Péter is ki fogja hívni Orbán Viktort az első forduló előtt, mert mi nem akarunk elbújni a Terror Háza megnyitóján öszszegyűlt tömeg mögé, hanem szemtől szemben szeretnénk beszélni és vitatkozni a Magyarországot érintő kérdésekről. 


A gonosz… szívéből hoz elő gonoszt

(Máté evangéliuma 12,35)

Bayer Zsolt: 



"Horn Gyula egy büdös bunkó. Egy utolsó büdös bunkó, ha úgy tetszik, egy angyalföldi proli. A szomorú az, hogy ebben az országban egy szabad választáson tudott nyerni ez a büdös bunkó, ez a baj." Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. november 9.



"Ezek a rohadt gyilkos gazemberek, ezek a mocsadék, utolsó állatok most megpróbálják átretusálni 56-ot egy ilyen szocialista forradalommá." Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. november 9.



"Nem megsértődni kell, hanem elmenni a büdös francba örökre, és nagyon örülni, hogy nem lógunk a lámpavason." Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. november 9.



Bencsik András: 



"Kovács Lászlónak és Horn Gyulának igenis cipelnie kell az MSZMP összes bűneit, mert ha vállalta a jogutódlást (hivatkozva egy AB-határozatra), akkor viselnie kell erkölcsi terheit is. És minden olyan fiatal MSZMP (?) tagnak, aki önként most (?) lépett be a pártba, noha nem is élt 56-ban, tudomásul kell vennie, hogy amint ha volna egy náci párt, annak is viselnie kéne, ők ez alól nem bújhatnak ki (…) oda kerülnek a dolgok, ahová valók." Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. november 9.



"Egy büdös bunkó újra aktivizálja magát. Az MSZP a jelek szerint annyira fél, hogy egy kicsit leépült politikai személyiséget is elindít. Isten óvja meg Magyarországot!" Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. november 9.



"Az MSZP mindennapos, permanens létezésével állít mementót a terrornak, lévén jogutódja a terror pártjának." Sajtóklub pénteken (Magyar ATV), 2001. december 14.



Csurka István:



"Vörös baseballütővel, az MSZP új erőszakjelvényével verték meg Oláh Jánost, angyalföldi képviselőjelöltünket, és ez azt igazolja, hogy az alvilág beköltözött a politikába." Népszava, 2002. február 18.



"Ez most már harc, nem választási kampány a magyarellenesek és a magyarok viadala." 

Magyar Hírlap, 2002. február 15.



"Az MSZP és az SZDSZ a hazaárulás útjára lépett. Nagyon rossz néven venném a miniszterelnök úrtól, ha bocsánatot kérne, miért kellene a hazaárulók lehazaárulózásáért bocsánatot kérni." Magyar Hírlap, 2002. február 7.



"A hatalmukat féltő nemzetellenes erők már nem egyszerűen a kormányhatalomért küzdenek a kormány és a nemzeti pártok ellen, hanem nemzeti, sőt keresztény jelszavakat is bevetve, és látszólag erre az oldalra tartozó aljas embereket felhasználva magát a nemzetet és a nemzeti összetartozást és a kultúrát támadják." MIÉP X. Országos Gyűlés, 2002. január 19.



Kövér László:



"A két párt (MSZP–SZDSZ) napról napra hazugságot hazugságra halmoz, és ez felér egy lelki Trianonnal." MTI, 2002. január 11.



"Megkövetem az MSZP politikusait, akiknek a parlamentben azt mondtam, hogy hazaárulók, ugyanis akkor pontatlanul fogalmaztam: valójában hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája." Népszabadság, 2002. február 9. (Nagykanizsa)



"Ha a múltat nem is lehet »végképp eltörölni«, akkor legalább a jövőből töröljük ki őket." MTI, 2002. február 13. (Veszprém)



"Konszolidáció akkor lesz az országban, ha valamennyien elfogynak azon az oldalon, akiknek nincs helyük a demokratikus közéletben, kezdve Keleti Györggyel, folytatva Horn Gyulával, s befejezve Kovács Lászlóval, Lendvai Ildikóval és Medgyessy Péterrel."MTI, 2002. február 13. (Veszprém)



"Unalmas és ízléstelen, hogy a volt állampárt fenntartói és haszonélvezői oktatnak ki bennünket tizenkét éve politikai kultúrából és demokráciából. Leszokhatnának már erről, ha megtettük nekik azt a szívességet 1990-ben, hogy nem takarítottuk ki őket jogi eszközökkel a közéletből, amint azt például megtették Csehországban." MTI, 2002. február 13. (Veszprém)



"Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva." Fidesz-MPP XIV. Kongresszus, 2002. február 16.

Olvasson tovább: