Kereső toggle

Berlin még vörösebb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hosszú évtizedek óta Németország egyetlen városában sem voltak olyan heves viták, mint az utóbbi hetekben Berlinben. A képviselőházban csütörtökön jött létre a vörös–vörös (SPD–PDS) koalíció. A múlt héten előzetesen már a tárcákat is felosztotta egymás között a két párt: a nyolc szenátori helyből ötöt – a pénzügyet, belügyet, oktatást, a városfejlesztést, valamint az igazságügyet – az SPD tölti be; a gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális tárcákat a PDS-képviselők foglalhatják el. 

Alig néhány hónapja még azt találgatták, ki veszi át az irányítást az idő előtt kiírt választások után Berlinben. A szociáldemokrata pártnak (SPD) – bár nagy fölénnyel nyert – annyi szavazatot nem sikerült összegyűjtenie, hogy egyedül vállalhatta volna a kormányzást. Koalíciós partnernek akkor a zöldeket és a szabad demokratákat (FDP) hívta. A két kisebb párt között azonban kezdettől fogva éles ellentétek voltak, s ez egyre jobban megnehezítette a döntéshozatalt. A végső szakadáshoz az SPD takarékossági programja vezetett, mellyel az előző évek során felhalmozódott adósságállományt kívánták csökkenteni: az adósság összege az év végére elérte a negyven milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy a városnak naponta hatmillió euró kamatot kellene fizetnie. Az alig létrejött koalíció felbomlásával a nagy nyomás alatt lévő három párt felszabadultan lélegezhetett föl. 

A posztkommunista utódpárt, a PDS időközben viszont jelentős politikai erővé vált. Már az október végi választásokon is igazi kihívást jelentettek az SPD számára. Az NDK egykori fővárosában óriási támogatottságot (47,6 százalékot) értek el, szavazatarányuk magasabb volt, mint a liberálisoké és a zöldeké együttesen. Gregor Gysi pártja országos szinten ugyanakkor karanténban volt, mivel a vele való együttműködés – amint az SPD vezetői kezdetben vélték – negatívan befolyásolhatja a párt jövő évi esélyeit az országos választásokon. Márpedig Gerhard Schröder jelenlegi kancellár nem szívesen kockáztatta volna igencsak jó őszi esélyeit. Aggályaik mára azonban szertefoszlottak, s a két párt között immár országos szinten is jó viszony alakult ki. 

Sokan ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy tizenegy évvel az NDK leáldozása után éppen Berlinben vörös–vörös koalíció veszi kézbe az irányítást, s a szenátus döntése mögött kifejezetten provokációt sejtenek. A koalíció a konzervatív ellenzék szerint egyre inkább kétpólusúvá alakítja a város szavazótáborát. Élezi a feszültséget az a Gregor Gysi ellen néhány hete ismét felújított vád is, mely szerint ügyvédként együttműködött volna a Stasival. Közvetlen bizonyítékot mindeddig nem találtak, az állítólag Notar (jegyző) álnéven kódolt Gysit azonban most újabb átvilágításnak vetik alá, miután az új szenátusban a város gazdasági irányításával bízták meg.

A nehézségek ellenére elmondható, hogy vezetői szinten a két párt megtalálta a közös hangot, s nagy lendülettel hozzá is látott a munkához. Megegyeztek például abban, hogy a 2012-es olimpiai játékok rendezését a pénzügyi helyzetre való tekintettel nem vállalják – noha az SPD eredetileg támogatta volna –, ezzel szemben újjáépítik a schönefeldi repülőteret, amit viszont a PDS ellenzett. Hétfőn egyébként hatalmas tömeg tüntetett a repülőtér megépítése és az egyetemi klinika bezárása ellen. Néhány paradicsom állítólag Gregor Gysit, a gazdasági szenátort is eltalálta.

Nincs könny? helyzetben a koalíció, azonban mindkét párt érzi, hogy most bizonyítaniuk kell: az SPD-nek azt, hogy az előző koalíció a szövetségesek hibájából bomlott fel, s ebben az új felállásban immár képes eredményeket fölmutatni; a PDS pedig lehetőséget kapott, hogy immár a nyugati városrészekben is bizonyítsa, hogy a párt nem kizárólag régimódi, megcsontosodott káderekből áll, hanem egy dinamikus, reformokat szorgalmazó modern politikai alakulat.

Olvasson tovább: