Képviselők a Capitolium előtt. Anthrax miatt zárva Fotó: Reuters
Míg Bush elnök a szokásos rendhez való visszatérésre és a mindennapi tevékenységek nyugodt folytatására próbálja buzdítani a lakosságot, legfőbb ügyésze, John Ashcroft arra figyelmeztet, hogy bizonyítottan újabb terrortámadások várhatók. A kormányzók országszerte győzködik az embereket a légitársaságok járatainak újbóli igénybevételére, Robert Byrd szenátor azonban nyilvánosan kijelenti: ő ugyan fél repülőgépre ülni, s a közlekedési miniszter szintén attól tart, hogy "valami történhet". A tanácsok értelmében mindenki nyugodtan utazhat, ám számítson arra, hogy a katonák habozás nélkül lelövik, ha bármi gyanúsat tesz. Felesleges rettegni a postai küldeményektől, ám tanácsos a postai küldemények kinyitása után azonnal kezet mosni.
George Bush magabiztosan jelenti ki: "Nem kaptam meg a lépfenét." New York polgármestere, Rudy Giuliani a tévé kamerái előtt bontja ki leveleit, és a Times Square-en sétál. Byrd szenátor viszont inkább úgy véli: a mostani konfliktus "nem pusztán Afganisztán hegyei között zajlik, hanem népünk a saját földjén is veszélyben van". "Az amerikai népnek együtt kell élnie a veszéllyel" – véli Virginia állam kormányzója, James Gilmore is. A republikánus Jesse Jackson pedig úgy gondolja: "Nemzetként most az elképzelhetetlent éljük át." Amikor nemrégiben a kormány arról biztosította a lakosságot, hogy Washingtonban sikerült féken tartani a lépfenekórt, pár napon belül két ember életét vesztette.
"Az ország vezetői kissé tudathasadásos állapotban vannak: háború van, de különben minden normálisan megy. A probléma az, hogy ezt az üzenetet el kell adni az embereknek is – holott ez valójában eladhatatlan" – véli Stephen Hess, a Brookings Intézet tudósa.
Úgy tűnik, senki nem tudja igazán eldönteni, mennyi információ a jó információ. Ezt a USA Today, a CNN és a Gallup nemrégiben elvégzett közvélemény-kutatása is jól mutatja: a megkérdezettek véleménye körülbelül 50-50 százalékban oszlott meg a tekintetben, hogy a kormány által közzétett információk, intelmek "csupán megrémítették a lakosságot", vagy hasznosak voltak, és "segítséget jelentettek".
Jóllehet a New York Times közvélemény-kutatása szerint a többség – 87 százalék – teljes mértékben helyesli Bush elnök lépéseit, és 67 százalékuk a kongresszus döntéseivel is egyetért, mégis sokan aggódnak amiatt, hogy talán maga a kormány sem tudja pontosan, mit is kellene tennie mondjuk például a lépfeneügyben. "Az emberek még a nem gyanús postai küldeményeket sem akarják kinyitni. Mert hát ki tudja egyáltalán, mi a gyanús?" – mondja a Kormányalkalmazottak Szövetségének szóvivője. További kételyek forrása, hogy vajon a kormány valóban megtesz-e mindent a válság kezelésére.
A megkérdezettek 53 százaléka szerint a közeljövőben újabb támadásra kerül sor Amerika ellen – két héttel ezelőtt még csak 46 százalék vélte így –, s a legtöbben biológiai fegyver bevetésétől tartanak. Erről viszont a legtöbben úgy gondolják, hogy a kormány nem tesz meg minden tőle telhetőt a támadással szembeni felkészülésre, amely szerintük a legváratlanabb formákat öltheti. Annyit mindenesetre el kell ismerni: Amerika légterébe naponta szállnak fel F–16-os vadászgépek, hogy közelebbi pillantást vessenek egy-egy gyanúsan viselkedő repülőgépre vagy helikopterre – ám a riasztások eddig sorra indokolatlannak bizonyultak. Sokan tartják úgy, hogy a légikikötők és a légtér megszigorított ellenőrzése miatt a támadást nem is onnan kell várni – ahogy ezt a lépfene is bebizonyította. Ezért sokan sérelmezik, hogy a kormány nem fektet elég hangsúlyt a veszélyeztetett csoportok – mint például a postai dolgozók – védelmére.
"Azt hiszem, Amerika túlságosan is elbizakodott volt a tekintetben, hogy senki sem árthat nekünk – véli egy fiatal ápolónő. – Már az első anthraxeset után meg kellett volna erősíteni a biztonságot. Most mindenhol felüti a fejét a lépfene, és az ember azt kérdezi magától: mi jöhet még azután?"
2001. 11. 02. (V/44)
