Kereső toggle

Földönfutóvá válik-e a magyar gazda

Birtokvita

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a politikusok arról vitatkoznak, hogy vehessenek-e külföldiek is magyar földet, az igazi kérdés az, mi lesz azzal a több százezer, mezőgazdaságból élő honfitársunkkal, akik semmiképpen nem tudnak megélni a mezőgazdaságból. Egyszer?bben fogalmazva arról van szó, hogy akár magyarok, akár külföldiek birtokolják a magyar földek többségét, egymillió embert képtelen eltartani az ágazat. 

Az EU-nak nem áll érdekében a magyar mezőgazdaság 

fejlesztése, hiszen így saját versenytársát erősítené



Torgyán József egy aratóünnepségen. A Fideszt az anyaföld elárulásával vádolja Fotó: MTI

A magyar mezőgazdaság a rendszerváltás óta a folyamatos romlás útján van, egyes hozzáértők szerint mára egyenesen tönkrement. E szomorú tény elsődleges oka az egykori szovjet piacok megszűnése, a második ok az alacsony színvonal: a kárpótlás során rengeteg föld került olyanok birtokába, akik nem kívántak mezőgazdasággal foglalkozni, csupán befektetésként tekintettek földjükre. Az alacsony színvonal kialakulásában jelentős szerepet játszott az egykori szovjet piac igénytelensége is, melyet többek közt jól példáz, hogy a szabolcsi léalmát étkezési almaként is könnyen el lehetett adni az állandó élelmiszerhiánnyal küszködő országnak. 

Juhász Pál, az SZDSZ agrárszakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fideszt most hazaárulással vádoló kisgazdák 1990-91-ben még szélsőséges liberális álláspontot képviseltek földkérdésben: "A tulajdon szentségéről beszéltek, részben az ősi tulajdon visszaállítását követelték, részben pedig azt, hogy aki tulajdonhoz jut, szabadon rendelkezhessen vele." Ez vezetett oda, hogy a kárpótlás során zömmel olyanok kaptak földtulajdont, akik soha nem voltak gazdálkodók.

A rendszerváltáskor megroppant mezőgazdaságunk az EU gépesített és államilag dotált mezőgazdaságával szemben esélytelen, és ehhez az is hozzájárul, hogy Magyarország elsősorban búzát és kukoricát termel, ezekből azonban jelentős a túlkínálat a világpiacon. 

Az Európai Unió bővítésének egyik fő célja új piacok szerzése, amiből levonható az a következtetés, hogy az EU-nak nem áll érdekében a magyar mezőgazdaság fejlesztése, hiszen így saját versenytársát erősítené. Értesüléseink szerint a hazánkba települt élelmiszergyártó és kereskedő cégek egyébként sem a magyar termelőktől vásárolnak, hanem korábbi külföldi partnereiktől szerzik be az alapanyagokat, illetve élelmiszereket.

A magyar mezőgazdaság talpra állítására elméletben két megoldás kínálkozik: az egyik, hogy uniós pénzekkel megtámogatják azokat a hazai termelőket, akik készek a modernizációra. A másik, hogy nyugati befektetők vagy vállalkozók veszik meg a magyar földeket, és a már meglévő eszközeikkel művelik meg. Bármelyik variáció is valósulna meg, az biztos, hogy a mezőgazdaságból élők többsége kiszorulna a piacról: a nadrágszíj-parcellák tulajdonosainak, a háztáji jelleg? gazdaságoknak e szempontból sajnos szinte mindegy, hogy hazai vagy külföldi versenytársaik miatt lehetetlenülnek el. 

Szakértők szerint a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem volt képes megfelelően kezelni a problémát, aminek az az oka, hogy Magyarország erősen függ a Nyugattól, amelynek viszont az az érdeke, hogy lepusztult, versenyképtelen mezőgazdasággal csatlakozzunk hozzá, ezért nem adott támogatást az ágazat felfejlesztésére. Egyes vélemények szerint 1998-ban a Fidesz tudatosan tette Torgyán József alá a miniszteri bársonyszéket, ugyanis tisztában volt azzal, hogy külső támogatás nélkül senki nem képes orvosolni a problémákat, vagyis az agrártárca irányítója eleve bukásra van ítélve. 

Az már a politika sajátsága, hogy e tényt senki nem ismeri el, hanem minden párt igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kérdésből. 

Juhász Pál szociológiai felmérése során arra a következtetésre jutott, hogy 1996 – az EU-csatlakozás kézzel fogható közelsége – óta felgyorsult az ingatlanpiac, azonban nem a gazdálkodók aktivizálódtak, hanem a spekulánsok: "Ügyvédek, kocsmárosok, vagyis olyan emberek, akik a vidéki információáramlás kulcsfigurái, akik jól tájékozottak a helyi ügyekben, üzletekben. Ezért fals a kisgazdák szólama, mellyel a gazdákat védik." A liberális felfogás szerint tulajdonszerzéskor egyféle megkülönböztetést szabad alkalmazni: a mindenkori gazdálkodót kell segíteni a földhöz jutásban. "Nem az a kérdés, hogy külföldi vagy magyar, hanem az, hogy a földből akar-e élni, vagy sem" – mondta Juhász Pál. Véleménye szerint egyébként sem fenyeget az a veszély, hogy uniós gazdálkodók vásárolnák fel a magyar földeket: a szakértő úgy becsli, hogy tíz éven belül maximum néhány tízezer hold föld kerülne külföldi kézbe. "A rendszerváltás után átjöttek osztrák parasztok gazdálkodni magyar területre, egy idő után azonban lanyhult az érdeklődés a magyar földek iránt. Rájöttek az osztrákok, hogy nem nagyon éri meg" – támasztotta alá vélekedését a jövőbeni földvásárlásokkal kapcsolatban.

Juhász kiemelte, hogy a jelenlegi törvény egyébként is csak akkor ad lehetőséget a földvásárlásra, ha az illető külföldi magánszemély legalább három éve itt él, és gazdálkodó. A szakértő szerint abban az esetben, ha mégis megindulna egy nagyobb arányú külföldi földvásárlás, az EU korrekt nyugdíjakat kínálna fel a földjüket eladó magyar tulajdonosoknak. 

A szakértő a magyar mezőgazdaság – a tőkehiányt és az elavultságot követő – harmadik problémájának a jogbizonytalanságot tartja: "A magyar bérleti jog az egyéves bérletet is megengedi, a 3-4 éves bérlet pedig általános, holott egy vetésforgónak legalább 8 év a horizontja. A magyar jog lehetetlenné teszi biztonságban tudni a földet." 

Torgyán József, az FKgP elnöke a Kis Újságban kijelentette, hogy "néhány meghatározó fideszes személyiség nem akar a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar és a magyar termőföldek ügyében egyes nyugat-európai országok vezetőivel szembeszállni". A pártvezető szerint "lehullott a lepel", hogy miért akarja a Fidesz az FKgP-t "elveszejteni": kiárusíthassák a földjeinket. "Márpedig az árulás ténye vitathatatlan. A földek idegenek részére való átjátszására való fideszes törekvéssel az eddigi összes ármánykodásukat átláthatóvá tették."

Torgyán József bejelentette, hogy javasolják: nyilvánítsák munkaszüneti nappá augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját, amikor a magyar haza földjének védelméért szóló könyörgésekkel kezdetét veszi a párt földvédő-tiltakozássorozata. Ősszel aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és szükség esetén az utak teljes szélességben történő lezárásával tiltakoznak – ahogy a kisgazdák fogalmaznak – a Fidesz-kormány áruló földpolitikája ellen.

A Fidesz elnöksége legutóbbi ülésén azt a határozatot hozta, hogy azt javasolják: a családi gazdaságok 300 hektárig illetékmentesen vásárolhassanak termőföldet, öröklés esetén pedig 50 százalékkal mérséklődjön az illeték. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: szükségesnek tartják, hogy a családi gazdaságok a termőföld vásárlásához, a telephely-létesítéshez, -korszerűsítéshez egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kapjanak. Pokorni Zoltán szükségesnek tartja, hogy a kormány elfogadja azt a törvényt, amely lehetővé teszi a Nemzeti Földalap számára a föld elővásárlási jogot, amelyet a családi gazdaságoknak is biztosítani kívánnak. Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: azért nem reagál Torgyán József azon kijelentésére, amely az EU-val kötött megállapodás kapcsán árulással vádolja a vezető kormánypártot, mert az FKgP elnöke nehéz helyzetben van. "Egy nehéz helyzetben lévő ember gyakran mond olyat, amit maga sem gondol komolyan" – érvelt a pártelnök. Deutsch Tamás alelnök, ifjúsági és sportminiszter hangsúlyozta: az EU-val földügyben kötött megállapodás alapján még körülbelül tíz évig sem belföldi, sem külföldi jogi személy, illetve külföldi magánszemély nem vásárolhat termőföldet Magyarországon.

A MIÉP szerint nem lokális, magyar jelenségről van szó. Ugyanis a párt információja szerint a Világbank korábban egy ajánlást bocsátott ki, az úgynevezett posztszovjet államok részére, melyben azt javasolja, hogy az állam vonuljon ki a földbirtok-politikából, a címzett országokban szüntessék meg a birtok, földbirtok, földbirtoklás felső határát, valamint a jogi személyek is vásárolhassanak földet és külföldiek is az adott, címzett országokban. 

Győri Béla, a párt szóvivője a Heteknek kifejtette: az Európai Gazdasági Közösség földbirtok-politikáját a Római Szerződés 295-ös paragrafusa szabályozza. Itt kimondják, hogy a 15 tagország birtokpolitikáját szuverén, nemzeti kormányok uralják. "Tehát akkor a 15 tagállamra nem érvényes a világbanki ajánlat, mert ott egy tiszta helyzet van. Ott birtok felsőhatár van, ott jogi személy nem birtokolhat földet. Az más kérdés, hogy a 15 ország egymás között az egymás polgárait nemzeti elbírálásban részesítik" – hangsúlyozta a szóvivő.

Győri úgy érvel, hogy azért nem szabad felszabadítani a földvásárlást, mert Magyarországon egy hektár föld jelenleg 200-250 ezer forint, míg Németországban például 200-250 ezer márka. Ilyen differencia mellett a magyar földet szabadpiacon pillanatokon belül felvásárolnák. 

A MIÉP-es szakértő szerint hátsó szándék áll a mögött, hogy a pénzügyi politika az elmúlt félévben kivonta a tőkét a magyar mezőgazdaságból, ezzel leértékelte a földet. A cél ezzel az volt, hogy a globális tőke előtt előkészítsék a föld szabad piaci forgalmát. Győri Béla védekezés gyanánt ezért a globális tőkét megadóztatná, elővásárlási jogot biztosítana a helyben lakóknak. Győri sajnálatosnak tartja, hogy – információi szerint – már négyszázezer hektár föld külföldi kézbe került Magyarországon. Úgy tudja: egyes prognózisok szerint a jelenlegi törvényi körülmények között ez a szám felmehet hétszázezer hektárra is.

Olvasson tovább: