Kereső toggle

Nemzetközi bírálatok a státustörvény nyomán

Föld és vér elve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Rossz hír Európa számára" – véli a spanyol El País cím? lap a magyarországi státustörvényről. Az újság szerint a magyar parlament döntése a "föld és vér 19. századi elvén alapul", és ellentétes a demokratikus, nyitott Európa alapelveivel. A törvény azokat bátorítja, akik Európában tudni akarják egy adott állampolgár nevét, vallását, kultúráját és etnikumát ahhoz, hogy ezek alapján döntsék el, hogy milyen elbánásban részesüljön, és milyen jogokat kapjon – véli az El País. 



Martonyi János külügyminiszter és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a mikrofonok erdejében. Van mit magyarázni Fotó: MTI

Hasonló véleményt fogalmazott meg Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is, aki szerint a magyar jogi norma azért nem jó, mert "Európában egyre inkább az állampolgári és nem a nemzeti elv a meghatározó". A legélesebb bírálatot természetesen Romániában fogalmazták meg, míg Szlovénia és Horvátország nem kifogásolja a jogszabályt. Belgrádban a parlamentben a jugoszláv külügyminiszter egy képviselői kérdésre a szlovák és a román kritikára hivatkozott válaszában. Pokorni Zoltán, a Fidesz–Magyar Polgári Párt elnöke az MTI-nek elmondta: úgy gondolja, hogy a támadás mögött román belpolitikai feszültségek állnak. A készülő törvényt minden érintett országgal egyeztették, ekkor Románia konkrét kifogást, jóllehet politikai ellenvetése volt, egyik paragrafus tárgyában sem emelt – emlékeztetett Pokorni, aki hangsúlyozta: a szomszédos országokban élő magyarok sorsa nem lehet a politika játékszere Magyarországon, mivel ez erkölcstelen dolog lenne.

A döntés nyomán Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román delegáció tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdett. Csapody Miklós, a strasbourgi küldöttség egyik tagja szerint a magyar kormány mindent megtett a szomszéd országok előzetes tájékoztatására, ennek ellenére "a státustörvénnyel összefüggő román, illetve szlovák részről elhangzott, azóta módosult merev álláspontok várhatóak voltak". Az aláírásgyűjtés nyomán a kárenyhítést nevezte a legfontosabb feladatnak Eörsi Mátyás, a magyar delegáció szabaddemokrata tagja. Az Európa Tanács lapzártánkig nem tűzte napirendjére a státustörvény ügyét, azonban Lord Russell-Johnson, a parlamenti közgyűlés elnöke egy román újságíró kérdésére kifejtette, hogy véleménye szerint a törvény "nem segít a magyar kisebbség ügyének". A román tiltakozást nyolc ország képviselői írták alá, Eörsi Mátyás szerint zömében olyanok, akik az elmúlt években a kisebbségi ügyekben minden alkalommal Magyarország pártján voltak. "Ezek a képviselők mindig kisebbségpártiak, emberijog-pártiak és stabilitáspártiak. Amikor eddig Magyarországot támogatták, akkor azért tették, mert úgy ítélték meg, hogy Magyarország segíti elő kisebbségi politikájával a stabilitás fokozását. Most a státustörvényből pedig úgy látják, hogy ez nem ezt segíti elő, inkább a konfliktusnak válhat forrásává" – nyilatkozta Eörsi lapunk kérdésére. A képviselő szerint, bár a strasbourgi delegáció mindent megtesz a kritikák mérséklésére, most a kormányon a sor, hogy offenzívát 

indítson mind Bukarestben, mind az Európai Unió tagállamainál, hogy meggyőzze őket a státustörvény veszélytelenségéről. "Ez nem lesz könnyű. Nem irigylem a kormányt még akkor sem, ha ők magukat lavírozták ebbe az igen nehéz helyzetbe. A fő baj azonban, hogy Magyarország nem került a második világháború óta ilyen átfogó konfliktusba szinte az összes szomszédjával, mint most. Ez nagyon nagy hiba volt" – véli Eörsi Mátyás.

(Péterfi István tudósítása: Státuspánik Romániában)

Olvasson tovább: