Kereső toggle

Háborús helyzet Macedóniában

Albán terjeszkedés a Balkánon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem kis riadalmat okoztak a nemzetközi szervezetek között a Macedóniában elkezdődött fegyveres összecsapások. A macedón elnök fegyveres beavatkozásra kérte fel a NATO-t a macedón hadsereg oldalán az albán terroristákkal szemben. A Tetovóban és a város környékén kialakult harcokban a tét Macedónia északi részének ellenőrzése. A macedón lakosság a városból a közeli Szkopjébe menekült, ahol a kormány erőteljesebb fellépését követelték. Borisz Trajkovszki államfő azt kérte tőlük, hogy telepedjenek vissza a Koszovó határához közeli városba, igaz, biztonságukat nem tudják garantálni. 



Lángokban álló ház a Tetovo melletti hegyekben. Koszovó árnyai Fotó: Reuters

Az elnök kérése mögött érthető politikai okok rejlenek: a szláv lakosság elmenekülése esetén etnikailag homogén terület jöhet létre, ahol valóban csak az albánok fogják kikényszeríteni a döntéseket. Az albánok egyébként is egyre inkább támogatják a fegyvereseket. A soha meg sem szűnt UCK – korábban a szerbek többször jelezték, hogy a KFOR nem számolta fel az albán fegyveres szervezetet, és a náluk található katonai eszközöket sem gyűjtötték be – most igen magabiztosan szállt szembe a gyengén felszerelt macedón katonai erőkkel. A nemzetközi médiának mobiltelefonjaikon nyilatkozgató albánok – nevüket soha nem árulják el, de a háttérzajokból egyértelműen kiderül, hogy a harcok helyszínén vannak – mindig jelzik, hogy utánpótlásuk van bőven, legyen szó akár fegyverekről, élelmiszerről vagy emberekről.

Érthető okokból a nemzetközi diplomácia érdeklődése is a kis balkáni állam felé fordult. A térségbe látogató orosz külügyminiszter, Igor Ivanov a minél hamarabbi rendezést szeretné elérni, főnöke, Putyin elnök ennél sokkal keményebben fogalmazott: ha kell, akkor fegyverekkel szüntetik meg a konfliktust. Az orosz diplomácia vezetője Szkopjéban elmondta, hogy Koszovóban az albán szélsőségesek mintegy kilencven csoportja ténykedik, melyek létszáma eléri az ötezret. Az orosz külügyek irányítója szerint a csapatok célja fegyveres akcióra kényszeríteni a macedón és a belgrádi vezetőséget, majd ezt követően etnikai tisztogatással vádolni őket – ezzel egyetértenek az utóbbi időben a Balkánt ismerők is. Ivanov véleménye szerint ezek a csoportok a nemzetközi közösség egy részének jóváhagyásával végzik akcióikat, és azt szeretnék, ha megváltoznának a jelenlegi határok. Erőszakkal és katonai beavatkozással sem Dél-Szerbiában, sem Koszovóban nem fékezhető meg az etnikai tisztogatás hulláma – az államok közös erőfeszítésére és politikai jóakaratára van szükség. 

Ivanov jelezte azt is, hogy a KFOR mindeddig eléggé tétlenül szemlélte a nemzetközi terrorizmus fellépését: "A nemzetközi közösségnek olyan lépéseket kell tennie, amelyek meggyőzik a terroristákat arról, hogy nem ismétlődhet meg a koszovói kaland Macedóniában." Közvetlenül az orosz diplomácia vezetője után érkezett Javier Solana, aki elítélte az albánok tetteit, és az azonnali békés tárgyalásokra szólított fel. Albánia szintén elítéli a harcokat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) is élesen elítélte a Macedóniában harcoló albán gerillákat, és követelte, hogy a lázadók azonnal szüntessék be a támadásokat, tegyék le fegyvereiket és térjenek vissza otthonukba. Megfigyelők szerint ez meglehetősen erőtlen felszólítás, de a lényeg, hogy a BT egyhangúlag fogadta el. Az 1345-ös számú határozat felszólította a KFOR-t, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a határokon átnyúló fegyvercsempészet megakadályozására és az illegális fegyverek begyűjtésére Koszovóban. A BT figyelmeztette a lázadókat, hogy az ENSZ nem támogat semmiféle követelést egy új, független albán állam felállítására, és megerősítette, hogy elkötelezett Macedónia és Jugoszlávia szuverenitása és területi integritása iránt, valamint a határok sérthetetlenségét kimondó elv tiszteletben tartása mellett. A BT emellett felszólította Koszovó és Macedónia albán nemzetiség? vezetőit, hogy ítéljék el nyilvánosan az erőszakot, és vessék latba befolyásukat a béke megóvása érdekében. Macedónia és Jugoszlávia vezetését pedig arra kérte, hogy a jogállamiságnak megfelelő eszközök alkalmazásával vessen véget az erőszaknak.

Szakértők szerint jól példázza a nemzetközi közösségnek a macedóniai konfliktus kiterjedése és a dél-szerbiai helyzet feszültsége fölött érzett aggodalmát az a szokatlan gyorsaság, amellyel a Nagy-Britannia és Franciaország által beterjesztett határozati javaslatot a BT elfogadta. Ugyanakkor igen jól tükrözi a nemzetközi közösség vonakodását a fegyveres támogatásra vonatkozó elkötelezettségtől, hogy a Biztonsági Tanács nem tett említést a NATO esetleges katonai segítségnyújtásáról a macedóniai kormánynak. Itt érezhető az USA és európai szövetségeseinek véleménykülönbsége a NATO-n belül. Hiába szeretnének az európaiak újabb tízezer fegyvertelen békefenntartót a térségbe küldeni, erre az amerikaiak nem hajlandók, mivel szerintük a helyzeten ez nem változtatna lényegesen. A KFOR tétlensége nem csak a kifejlődött válságban mutatkozott meg; újra a figyelem középpontjába került, hogy a koszovói tartományban két év alatt nem változott lényegesen semmi – azon kívül természetesen, hogy a terület kikerült Szerbia irányítása alól.

A szélsőséges macedóniai albánok vezetője közben egyoldalúan tűzszünetet jelentett be, hogy tárgyalásokat kezdhessenek a macedón féllel. Ali Ahmeti, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) macedóniai albán fegyveres csoport szóvivője közölte: "Jobb tárgyalni, mint harcot kezdeni a két nép között, mert a vérontás után már nem lesz helye a tárgyalásoknak." A tárgyalások elősegítése érdekében az UCK ezért meghatározatlan időre tűzszünetet hirdetett. Követeléseik többek között a következők: alkotmánymódosítás, az albán nemzetiség is nemzetalkotó legyen, ne csak a macedón, nagyobb politikai képviselet, valamint jobb életkörülmények. Szkopje el is utasította a tűzszünetet, amiért cserébe az albán párt támogatja az elnököt és kormányát. Trajkovszki macedón államfő az UCK bejelentése után utasítást adott a hadseregnek, hogy állítsa viszsza a rendet a határok mentén – így a harcok folytatódnak. A parlamenti pártok képviselőivel folytatott tanácskozás után az államfő – egyben a fegyveres erők főparancsnoka – közzétett egy három megállapítást tartalmazó listát. Az első pont értelmében a macedón hadseregnek helyre kell állítania a rendet a határok mentén, és ugyanezt kell tennie a koszovói nemzetközi békefenntartó erőnek Koszovóban. A második megállapítás szerint fel kell számolni a terrorizmust, és Szkopje elítéli a fegyverek politikai célokból történő használatát. Az utolsó pont pedig kimondja, hogy minden vitás kérdést politikai párbeszéd útján és kizárólag a demokratikus intézményrendszeren keresztül kell megoldani – ezzel kizárta a fegyveresekkel való tárgyalást.

A térségben ezzel egyáltalán nem csökkent a feszültség. Vannak olyan szakértők, akik szerint két-három héten belül könnyen pokollá válhat a térség. Ebből nem maradnának ki a szomszédos országok sem. Az UCK is jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot – már két évvel ezelőtt elhatározták, hogy az olyan történelmi albán városokat, mint Tetovo és Szkopje, felszabadítják a macedón uralom alól, ha nem megy politikai tárgyalások útján, akkor fegyverekkel. Ahmeti szóvivő egy német lapnak nyilatkozva azt is elmondta: "Ha a KFOR véletlenül lezárná a koszovói határokat, nem maradnánk fegyverek nélkül, ugyanis azok nem a tartományból származnak." Több helyről érkeznek jelentések arról, hogy az albánok a nemzetközi közvélemény meggyőzése érdekében a már ismert módszert szeretnék újra alkalmazni. Miközben új parancsnokságukat áthelyezték a Tetovóhoz közeli Selce településre, a település közelében az albán fegyveresek több mint ötven halottjukat temették közös sírokba, előtte civil ruhákba öltöztetve át őket – jelentette a macedón hírügynökség. Ezek alapján az albánok a halottakat a macedón biztonsági erők brutális támadásainak civil áldozataiként akarják bemutatni.

A hágai Nemzetközi Törvényszék is vizsgálatot kezdett a dél-szerbiai és koszovói fegyveres albán csoportok háborús és emberiség elleni bűntetteinek ügyében. Mint Carla del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék ügyésze elmondta, a vizsgálat a "Presevo, Medvedja és Bujanovac Nemzeti Felszabadítási Hadserege" nev? albán szakadár szervezet 1999 novemberétől napjainkig folytatott dél-szerbiai tevékenységére vonatkozik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) is akadt dolga a térségben. Becslésük szerint amióta Macedóniában elkezdődtek az összecsapások, mintegy 14 ezer civil személy hagyta el az országot. Macedóniai menekültek érkeztek több koszovói községbe is. A menekültek gyakran tűzik ki úti célul Bulgáriát, Törökországot, Horvátországot és Boszniát is. Tíz nap alatt mintegy ötezer menekült érkezett Törökországba Macedóniából, szinte csak asszonyok és gyerekek – komoly jelzés ez, mert a hadra fogható férfiak nem menekültek el. Szinte lehetetlen megmondani, hogy mi fog történni. Nem kell sok, hogy a lavina meginduljon.

Olvasson tovább: