Kereső toggle

Növekszik Torgyán belső ellenzéke

Kinek az érdeke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az FKgP-ben Torgyán József leváltását szorgalmazó kisgazdák parancsuralmat, gyűlöletpolitikát és képmutató torgyáni magatartást vetnek a korábban általuk is "kiszolgált" vezető és hozzá h? politikustársaik szemére. A "hűségesek" csoportja viszont júdási árulással, etikátlan magatartással és tudatos zavarkeltéssel vádolja az FKgP-t poszttorgyáni korszakba vezetni kívánókat. A nagy nyilatkozatáradatban kevesen teszik fel azt a kérdést, hogy milyen lenne egy Torgyán nélküli kisgazdapárt, és a formáció meggyengülése kiknek a malmára hajtaná a vizet. E tekintetben a Torgyánhoz h? vezetők is megosztottak: vannak, akik a szocialisták és szabaddemokraták mesterkedéseit vélik felfedezni a történtek mögött, de vannak olyanok is, akik a Fideszt sem hagyják ki ebből a felsorolásból.



Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt lemondott alelnöke, aki vállalná az elnöki tisztséget. Élre állna Fotó: MTI

Mindenesetre számos különös árnyalata van a legújabb kisgazda botránynak. Először is a belső ellenzékként összeállt csapat életútja is színes. Például a "nagy utat megtevő" Csúcs László, aki az MDF- kormány idején rádióvezetőként 129 rádiós elbocsátásával lett "közismert", majd a fővárosi MIÉP-frakció vezetőjeként maradt a közéletben, és 1998-ban kisgazda listán érkezett a parlamentbe. Érdekes, hogy míg korábban sokáig a publicisztikák negatív figurájaként szerepelt, addig most az újságírók által az egyik legkedveltebb jobboldali politikus címéért is versenyezhetne. 

A mai viszonyokban "őskisgazdának" tekinthető a radikális kijelentéseiről ismert Lányi Zsolt, aki személyesen vette fel a pártba – az általa a napokban az elnöki tisztért tetemre hívott – Torgyán Józsefet. A menesztett és azóta nagy vihart kavart budapesti elnök, Liebmann Katalin még a "pufajkázós és katakombázós" időszakban a Pálfy G.-féle Hét és a Híradó-csapat oszlopos tagja volt. Annak ellenére, hogy 1998-ban az MDF jelöltjeként indult a honanyai címért, mégis a kisgazda színekben lett politikus. Őt sokáig Torgyánné Cseh Mária bizalmasaként tartották számon. Férje, Várkonyi Balázs pedig hosszú ideig Torgyán közeli munkatársaként vezette a FVM sajtóosztályát. Mellettük az ellenzékhez csapódott a budapesti pártfőügyész és országyűlési képviselő, Kiszely Katalin, valamint egykoron a pártelnök által a kisgazdák "üdvöskéjének" nevezett Molnár Róbert főtitkár-helyettes.

Torgyán József elnök mellett felsorakoztak az ismeretlen budapesti elnökök, az "olaj-bizottságosdiban" hírnevet szerző és emiatt kegyvesztettnek tűnő Pallag László alelnök, Bánk Attila frakcióvezető, Gyimóthy Géza alelnök, aki annak idején az országos lista 3. helyén lett képviselő, és az Országgyűlés alelnöke, a nyírségi Balogh Gyula szervező-főtitkár, valamint a 19 megyei elnök. 



A kisgazdák új budapesti elnöksége. Lestoppolták Liebmannt Fotó: Reuters

Júdás csókjai?



"A koalíció számos szakítópróbán ment át, bizonyítva ezzel értékét és szilárdságát – fogalmazott lapunknak Gyimóthy Géza. – Megdöbbentett, hogy olyan emberek, akik kipróbált vezetői voltak a kisgazdapártnak, miért nem tudtak sértettségükben önuralmat gyakorolni, illetve miért kellett az elnök helyett a médiához fordulniuk. Számomra talány, hogy Molnár Róbert, aki vidéki fiúként mindent megkapott, az elnök úr személyes kedvenceként miért fordult szembe az elnökkel és választotta a számára bizonytalan jövőt? Egyet azonban bizton leszögezhetek: nincs puccshangulat a párton belül és a híradásokkal ellentétben nem folyik aláírásgyűjtés vidéken. Egyébként, ha megnézzük azokat a személyeket, akik szembefordultak az elnökséggel, mindegyikőjükről elmondható, hogy nem régi, elvh? kisgazdák, hanem a kormányzati ciklus alatt kerültek a vezetés közelébe." 

Gyimóthy ezek alól kivételnek csak Lányi Zsoltot nevezte meg, akinek esetében – ahogy mondotta – "talán más okok is közrejátszottak a lemondásában". Gyimóthy tanácsként fogalmazza meg egyébként mindegyikőjüknek: "van még visszaút, még meggondolhatják magukat." 

Pancza István, Csongrád megyei elnök az ellenzéki oldalról érkezett támadás befejezésének tekinti az elmúlt napokban történteket. Szerinte megtalálták azokat a személyeket, akiket szembe lehetett fordítani a saját pártjukkal. Különösen Molnár Róbert gondolkodását nem érti. Mint mondta: "Azzal a párttal, akinek mindent köszönhet, most szembefordult. Nem tudok rá magyarázatot adni, hogy mi motiválja". A jegyzőkönyv hamisítást csak egy nevetséges ürügynek tartja, szerinte biztosan más motívum áll a háttérben. Pancza Lányi Zsolt megnyilvánulását pedig – akiről mindenki tudja, hogy Torgyán József személyes barátja – egyenesen etikátlannak tartja, mert az elnök úr távollétében tette meg ezt a lépést.

A belső ellenzéki oldalra került – például a Hit Gyülekezete elleni kampányban ismertté vált, a parlamentben gyakran kommunistázó – Molnár Róbert ellenben úgy fogalmazott lapunknak, hogy egyszerűen erkölcsi érzéke nem engedte, hogy meghamisítsa a gödi jegyzőkönyvet. Ezért döntött úgy, hogy inkább vállalja az ellehetetlenülést, hogy akár ki is rúghatják ezért a pártból, de nem hajlandó olyan dolgot beleírni a jegyzőkönyvbe, ami nem hangzott el. Érdeklődésünkre a képviselő elmondta, döntése hosszabb folyamat eredménye. "Az elmúlt tíz év együttmunkálkodásának nagyon szép napjai is voltak, de kétség kívül ütközések, csattanók is voltak köztem és a pártelnök között. Mára érett meg a helyzet arra, hogy szakítsunk." Lemondását véglegesnek tekinti, nem kíván visszakozni. Nem keresett meg semmilyen más pártot, ha kell, a függetlenek padsorában folytatja képviselői munkáját. 

A "lázadókhoz" csatlakozott Kiszely Katalin az M1 Aktuális cím? műsorában így érvelt: "Úgy gondolom, hogy amikor egy párt kormányzati pozícióba kerül, akkor ott morális kérdések fel kell, hogy merüljenek, és hát bizonyos olyan hordalék is megjelenik ilyenkor, amit a pártvezetőségnek kellene megtisztítania, elrendeznie (...) ezt az elmúlt két év alatt nem láttam (…), ilyenként kell megemlítenem a Pepó miniszter úr miniszterségével kapcsolatos megválaszolatlan kérdéseket, a Ligetvári miniszter úr leváltásával kapcsolatos kérdéseket, Tímár képviselőtársam félreállításával, Csúcs képviselőtársam anullálásával, és hát a vagyonjogi elszámolással kapcsolatos kérdések." 



Pallag elmélete



Pallag László kisgazda alelnök volt azon kevés politikusok egyike, aki próbálta értékelni is az elmúlt napokban történteket. Két szempontot emelt ki számunkra: egyrészt a média és a bulvársajtó szerepét, másrészt a magyar politikai élet kétpólusúvá válását szorgalmazók szándékait. Pallag értékelése a nagy forgatagban valóban újszerű, hiszen mind Csúcs László, aki egyszer – igaz, pár év múlva bocsánatot kért – nemzetárulóknak nevezte a rádió bizonyos munkatársait, mind a balliberális sajtóban finoman szólva nem népszerű Liebmann Katalin egycsapásra a lapok címoldalára került.

Pallag nyilatkozatából egyéb-ként az derült ki, hogy ő nem spontán kialakult válságként látja az általa pancserpuccsként aposztrofált jelenséget, hanem szervezett és részben előkészített akciónak. Némelyikük (értsd: magukat reformistáknak tartó személyek – a szerk.) célkitűzése és elképzelése ugyan számára nem mindenben világos, de úgy látja, hogy nem csak vélt, hanem valós politikai szándék húzódik meg a háttérben, és "néhány emberünket úgy látszik sikerült bevinni az erdőbe. Bárki bármit is gondol, a kisgazdapárt nem engedi, hogy más politikai erő határozza meg, hogy ki legyen a kisgazdapárt elnöke." Pallag felvetése egybecseng több elemző és újságíró véleményével, akik a Fidesz érdekeit is sejtik a háttérben. Ezt alátámasztani látszik az a tény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a napokban négyszemközti megbeszélésen találkozott Lányi Zsolttal, s bár hivatalosan a Balkán-szindróma volt a téma, sajtóértesülések szerint szó esett a kisgazdák belügyeiről is. Mindenesetre Lányi e találkozó után jelenetette be, hogy vállalná a pártelnöki tisztet. Egyébként részben erre a következtésre jutott a HVG elemzője: "az FKgP-elnök pozícióinak gyengítése a Fidesz-MPP-nek is elemi érdeke, hiszen ezáltal erősítheti tárgyalási pozícióit a 2002-es választásokon induló közös képviselőjelöltekről folyó alkudozások során. Az eredetileg december végére beígért megállapodás elodázásából arra lehet következtetni, hogy a legnagyobb kormánypárt abban reménykedik: minél tovább húzódnak a tárgyalások, annál inkább mérséklődhetnek a kisgazda-követelések." 

Pallag László arra emlékeztetett, hogy a "torgyántalanításba" már Antallnak is beletört a bicskája. Egyébként a személyek "mozgását" úgy látja: "Lányi alelnök úr megsértődött, hiszen kritikák érték a tevékenységét, Molnár Róberttel pedig elszaladt a ló. Tipikus magyar jelenség, hogy ilyen fiatalemberek kihasználják a könnyen jött népszerűséget, aztán pedig, ha bármilyen számonkérés éri őket, szembefordulnak jótevőjükkel". Nem érti azonban Liebmann Katalin és Kiszely Katalin gondolkodását sem, hiszen a Torgyán család személyes jóbarátaiként számos pozícióba bekerültek, amiért tisztességes fizetést is kaptak. 



Egyszer hazaérkezik a "macska"



A megkérdezettek közül Bánk Attila frakcióvezető fogalmazott a legdiplomatikusabban lapunknak. Ő továbbra is egységesnek tartja a koalíció tekintetében a kisgazdapárt parlamenti frakcióját. Hozzátette, negyvennyolc emberről van szó, nekik mindnyájuknak lehetnek egyéni elképzeléseik. Az elmúlt hetekben külön beszélt szinte minden – most úgymond ellenzékbe vonult – képviselővel, akik vélt vagy valós sérelmeik miatt tesznek elhamarkodott nyilatkozatokat. Ezt azonban nem szabad összekeverni a koalíciós egység kérdésével – tette hozzá. Bánk egyébként, aki egyben pártfőügyész is, megtette a szükséges lépéseket: eljárást indított Liebmann Katalin ellen kizárása érdekében. Mint hangsúlyozta: "nyilván mindenki levonta a megfelelő konzekvenciákat a történésekből, és vállalják a további következményeket."

Időközben Torgyán József – tévécsatornákon keresztül – megüzente, hogy miután hazaérkezik: hozzálát a rendcsináláshoz. A tömör válasz nem meglepő az FKgP elnökétől, hiszen nem ez az első nehéz helyzet a párt rendszerváltás utáni történelmében. 1992-ben a Kisgazdapárt harminchat képviselője – egyes vélemények szerint – az MDF nyomására pártszakadást idézett elő. Torgyán József sikeresen vette az akkori akadályt is, és nyolc év alatt kikezdhetetlen népszerűségre – ellenzői szerint diktatórikus hatalomra – tett szert pártjában. Olyannyira, hogy tavaly ősszel ellenszavazat nélkül választották meg a nagyválasztmány elnökének. Torgyán József ezzel harmadik elnöki ciklusát kezdte meg az FKgP élén. Bár igen sokan kívánták, hogy az elnök elfoglalja a legfőbb közjogi méltóság székét is, ezt azonban a Fidesz kimondatlanul, az MDF pedig kimondottan nem támogatta. Szakértők véleménye szerint ekkor kezdődött a párt mélyrepülése.

Torgyán József továbbra is biztosította pártját és a koalíciót arról, hogy széles választói réteget tudhat maga mögött. Időközben az ügyészség októberben letartóztatta Székely Zoltán kisgazda képviselőt, aki első megnyilvánulásaiban azt hangsúlyozta, hogy a pártnak próbált anyagi hátteret teremteni. Majd következett a parlamentben a "Torgyán-villa" néven elhíresült vagyonnyilatkozati törvény beterjesztése, miután kiderült, a Torgyán család Buda előkelő negyedében épít egy családi házat. A rossz hírek zsinórban érkeztek a párt háza tájáról. Ugyanebben az időben már több régi kisgazda – így Lányi Zsolt is – úgy fogalmazott, hogy nincs bennük egy "hurrá optimizmus", de akkor még a nyilvánosság előtt bizalmukról adtak számot az elnök kapcsán. Januárra mindez gyökeresen megváltozott. A magyar politikai élet nagy kérdése, hogy Torgyán József újra képes-e az 1992–1994-es csodát megismételni, a belső riválisokkal úgy leszámolni, hogy helyreállítja a párt népszerűségét. Most azonban nem – a felelősség nélküli, mások bírálására épülő – ellenzéki, hanem a felelős kormánypárti helyzetből kell ezt a mutatványt végrehajtania.


Cseresznyecsere Chilével

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dél-amerikai körútja során szerdán Santiago de Chilében fogadáson vett részt, melyen a vendéglátók kérdéseire is válaszolt. Az eseményről egy jelenlévő magyar származású üzletember tájékoztatta a Heteket. 



Torgyán József a parlamentben Fotó: V. Sz.

A jobbára időskorú hallgatóság nagy tapsa övezte a miniszter bejelentését, mely szerint azon dolgozik, hogy a külföldön élő magyarokra is kiterjessze a választójogot. A pártelnök-miniszter ezután kifejtette útjának lehetőségeit: hatalmas üzleti lehetőséget lát a két ország éghajlatbeli különbségeinek kiaknázásában. Példaként említette, hogy amikor Magyarországon érik a cseresznye, akkor Chilében nem, viszont amikor Chilében érik, akkor Magyarországon nem. E különbségek intelligens kihasználása mindkét ország számára folyamatos cseresznyeellátást biztosítana, ami kölcsönös gazdasági előnyökkel járna.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tudná a magyar állam támogatni a chilei magyarságot kulturális értékeinek megőrzésében, Torgyán József azt felelte, hogy a Fradi következő téli edzőtáborát igyekszik majd Chilébe szervezni. A csere logikája hasonló a cseresznyéhez, míg itthon a télben nem lehet edzeni, addig Chilében a melegben a zöld sasok nyugodtan készülhetnének a tavaszi fordulóra.

Az elmúlt napok hírei ellenére a miniszter kivételesen erős koalícióról beszélt, amelynek rendíthetetlen bázisa a FKgP. A delegáció többi tagjához intézett kérdésre, mely azt firtatta, milyen céllal érkeztek és milyen eredményekkel lennének elégedettek, Torgyán azt mondta, hogy majd inkább ő válaszol, mert csak neki van globális rálátása a küldöttség átfogó céljaira.

Torgyán többek közt elmondta, hogy a francia kormány számos vezetője személyesen bocsánatot kért tőle Trianon miatt múlt havi párizsi útja során. A beszélgetés alatt Torgyán József több felvetésre megígérte, hogy hazatérése után személyesen jár utána azoknak vagy tolmácsolja miniszter kollégáinak. Meg is kérte egyik tanácsadóját, jegyezze fel az ötleteket, mire az illető azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, mert sajnos nincs tolla. A hallgatóság táborából végül valaki adott neki egy írószerszámot, ő pedig gondosan feljegyezte a javaslatokat egy szállodai jegyzettömbből kitépett papír sarkára.

Olvasson tovább: