Kereső toggle

Feszült helyzet a libanoni kivonulás után

Ki biztosítja a békét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Barak választási ígéretéhez híven kivonta csapatait Dél-Libanonból. Ezen az
egy tényen túlmenően azonban semmi sem úgy zajlott le, ahogyan azt a miniszterelnök
és az ország apraja-nagyja elképzelte és elvárta volna. Egy éve volt a nyugalmazott
vezérkari főnöknek, hogy megtervezze a kivonulást, biztosítsa az Izraellel szövetséges
dél-libanoni hadsereg tisztjei, katonái és hozzátartozói számára a békét és
biztonságot, elérje, hogy az ENSZ-erők kötelékében a nemzetközi békefenntartók
vonuljanak be a kiürített területekre a libanoni reguláris haderővel együtt. Ebből
– legalábbis egyelőre – semmi sem lett.



Palesztin tüntetők a Hamasz terrorszervezet zászlóival éltetik a Hezbollah győzelmét.
Közös siker    Fotó: Reuters

Az ENSZ-erők a kivonulást fokozatosan megvalósító izraeli hadsereg nyomában mind
a mai napig nem töltötték ki a hatalmi vákuumot. A Cadal, a dél-libanoni hadsereg
annak ellenére, hogy megörökölte az izraeli tankokat és tüzérségi ágyúkat, és
átvehette a megerősített állásokat, az izraeli katonák távozásával összeomlott.
Hanyatt-homlok menekült, fegyvereit hátrahagyva: egy része megadta magát a Hezbollah
erőinek, egy másik része pedig Izraelben keresett menedéket.

A Hezbollah okosan használta ki a légüres tért. A polgári lakosságot pajzsként
használva, fegyvertelenül, egy puskalövés nélkül foglalta el a síita falvakat. A
Cadal szétporladt, Izrael visszavonult a nemzetközi határra: a Hezbollah a saját győzelmeként
ünnepelte a történteket. Valóban győzött.

Izraelben persze mindezt másként látják. Annak ellenére, hogy a katonák erős tüzérségi
tűz közepette vonultak ki, senkin még egy karcolás sem esett. A Hezbollah az Izraellel
folytatott két évtizedes háborúban sokkal több embert veszített, mint ellenfele.
Izraelt nem a fundamentalista szervezet kényszerítette kivonulásra, hanem a politikai
vezetés döntött úgy, hogy ezt a lépést megteszi. Izraelnek ugyanis nincs területi követelése
Libanonnal szemben.

A biztonsági övezet létezésének egyetlen oka: az észak-izraeli települések békéjének
biztosítása. Ehhez próbál Izrael nemzetközi támogatást szerezni. Úgy véli, ha a
Hezbollah a kivonulás után is folytatja harci cselekményeit, Izrael a nemzetközi jog
és az ENSZ Alapokmánynak a jogos védelemre vonatkozó rendelkezése alapján megtorló
és megelőző csapásokkal élhet. Abban a pillanatban, hogy a nemzetközi határon át támadás
éri a zsidó államot, a Hezbollah válik – a nemzetközi jog szerint – jogellenes támadóvá.
Izrael pedig – teljesen jogszerűen – bombázhat libanoni és szír célpontokat.

További politikai célja az izraeli vezetésnek kifogni a szelet az egyes hírek szerint
agyvérzés miatt ideiglenesen döntésképtelenné vált Asszad szír elnök vitorlájából.
A damaszkuszi vezetés elveszítette a libanoni kártyát a Golánért vívott harcban. A
Hezbollah támogatása egy agresszió esetén sokba kerülhet a szír vezetésnek. Izrael
egyértelműen Damaszkuszt tekinti felelősnek, és az izraeli harci gépek a megszálló
szír hadsereg állásait és a Libanonban dolgozó szírek érdekeltségeit fogják bombázni.

Habár a helyzet meglehetősen képlékeny, Izrael e célokat elérte. Ha nem lettek volna
ilyen céljai, akkor nem vonult volna ki Libanonból, még a Hezbollah támadásai ellenére
sem. Libanon nem Vietnam, és Izrael nem az Egyesült Államok. Itt senki sem gondolja,
hogy a Hezbollah bármiben is győzött volna. Ha az ország érdekei megkövetelik, bármelyik
pillanatban végzetes csapást mérhetnek a szír érdekeltségekre. Akkor pedig megszakad
az Iránból való utánpótlási vonal, amely a szervezet végét jelentheti.

Az izraeli társadalom egyértelműen győzelemként üdvözölte a kivonulást. Az ellenzék
annak módját bírálta, különösen a dél-libanoni hadsereg sorsával való nem
megfelelő törődést rótták fel a kormánynak.

Senkit nem zavart az, hogy a Hezbollah a győzelmét ünnepelte. Sokkal inkább zavaró az
a bizonytalan helyzet, amely a kivonulás után kialakult. A kerítés mentén mocskolódó,
a Hezbollah zászlaját lengető tömegről mindenki tudta, hogy ezek csak a határ menti
falu lakosai, akik a kivonulás előtt Izraelbe jártak át dolgozni, és most alibit
mutatnak fel, hogy megszabadulhassanak a kollaboráció vádja alól. A demonstráció szüneteiben
a bősz tüntetők átváltották megmaradt sékeljeiket dollárra. Ez nem félemlített
meg senkit sem. Az igazi Hezbollah a háttérben kísérli meg konszolidálni állásait a
síita falvakban. A fegyver ömlik, miközben a szírek továbbra is megvétózzák a
libanoni kormányerők délre küldését, a libanoni szuverenitás helyreállítását. A
kormánykatonák nem mernek a területre lépni, nélkülük pedig az ENSZ-erők sem szánják
el magukat békefenntartó szerepük ellátására.

Törökország Izrael és az Egyesült Államok kérésére ezután ellenőrzi majd a légterén
áthaladó iráni repülőgépeket, hogy a fedélzetükön nem szállítanak-e
fegyvereket.

Az izraeli közvéleményt, elsősorban az északi terület lakosait az aggasztja, hogy az
új védelmi vonal a határ mentén nincs készen. A katyusákat elhárító lézerfegyvert,
a Nautilust csak a jövő év elején állítják hadrendbe. Az új biztonsági kerítés
is várat még magára, és a településeket védő falak és őrtornyok is építés
alatt vannak. A terrorista beszivárgások elleni védekezésül a lakosok fegyvereket
kapnak személyi védelemre. Az iskolás gyermekeket páncélozott autóbuszok szállítják
majd az iskolába, és onnan haza. Az Egyesült Államok, látva Barak nagy szükségét,
50 millió dollár katonai gyorssegélyt küldött Izraelnek az északi települések védelmi
rendszerének kifejlesztésére. Az ellenzék a védelmi hiányosságok miatt Ehud Barakot
hibáztatja, s csak reméli, hogy ezek miatt nem kell majd emberéletekkel fizetni. A határon
át történő terror lehetősége, az ellenséges katyusák közelsége elől a lakosok
harmada az ország belseje felé vette útját.

Egyelőre feszült csend honol a határon. A Hezbollah hatalma konszolidálására törekszik
a síita falvakban, és az augusztusi parlamenti választásokra készül. Kihasználva a
déli "győzelmet", azt képviselői helyekre igyekszik beváltani. Semmi kétség,
hogy részükről a háború még nincs befejezve. Egyelőre Asszad is saját pártjával,
a Baath-tal van elfoglalva, hogy fia számára a trón utódlását biztosítsa. Izrael
egyértelm? figyelmeztetése, hogy egy határ menti incidens korlátlan ellencsapást váltana
ki, egyelőre gondolkodásra készteti a szír vezetést. Asszadnak nem érdeke, hogy
kiprovokáljon egy olyan csapást, amelyre nem tud megfelelő választ adni, s ezzel fia
esélyeit is csökkentse.

Olvasson tovább: